Romlik a magyar dió piaci helyzete, ideje lépni

Írta: Gönczi Krisztina - 2022 január 25.

A magyar dió relatív koraisága és korábbi sikerei ellenére sokféle nehézséggel szembesült az utóbbi években. Az évekig kifejezetten jó áron értékesített és az európai piacon elsőként megjelenő magyar dió helyzete az elmúlt esztendőkben megváltozott – írja a nak.hu.

diófa
Egyre intenzívebb gondozást igényel ez a kultúra (forrás: totidio.hu)

Jó befektetésnek tűnt a dió

A korábbi pozitív piaci visszajelzések miatt a hazai diótermő terület eddig növekedést mutatott: míg tíz évvel ezelőtt alig haladta meg a 3 ezer hektárt, most 8 ezer feletti hektáron termelünk diót. Az ültetvények zöme (3700 hektár) Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található. A telepítések növekedésében jelentős szerepet játszott az is, hogy a dió extenzíven termelhető, alacsony tőke- és élőmunka-igénye.

Magyarországon az éves termés egy átlagos évben 7 ezer tonna körül alakul, míg egy igazán jó évjáratban elérheti a 10 ezer tonnát is. Az előállított dió éves elsődleges termelési értéke 4-6 milliárd forint. Tudni érdemes, hogy egy kilogramm betakarított nedves, nyers dióból hozzávetőlegesen 0,7 kg osztályozott, száraz héjas dió képződik, és ennek egyharmada a tiszta dióbél.

A klímaváltozás nem nekünk kedvez

A magyar dió általában kiváló gyümölcsméretet produkált az elmúlt években, az átlagos termésátmérő nagyobbrészt elérte a 32-36 mm-t. A klímaváltozás hatására azonban az utóbbi években ez csökkent, emellett új növény-egészségügyi problémák jelentek meg, ezek szintén befolyásolták a dió hazai termeszthetőségét, így csökkent a koraiságból és a minőségből adódó korábbi előnyünk.

Jelentős változás történt a világ diópiacán is, ahol nagymértékű termelésbővülés következett be az USA, Kína, illetve – a déli féltekén – Ausztrália és Chile termelésében. A korábban legnagyobb dióimportőr, Kína mára már exportőri pozícióba került.Mindezek következtében óriási importnyomás alakult ki az európai piacon.

Fordul a kereskedelmi mérlegünk

Ebben a folyamatban Magyarország piaci pozíciója gyengült, héjasdió-exportunk a harmadára esett vissza, évi 1,5 ezer tonnáról 500 tonna alá. Dióbélexportunk még kedvezőtlenebbül alakult, a negyedére esett vissza, 2 ezer tonnáról 500 tonna körüli értékre. Ezzel egyidőben a dióbélimportunk a duplájára nőtt, a korábbi 600 tonnáról 1,2 ezer tonnára, elsősorban Ukrajna irányából.

A jelen kihívásai

Csak azok a diótermelők lehetnek versenyképesek, akiknél párosul a magas szintű szaktudás a jó tőkeellátottsággal, így magas színvonalon, kiváló gépesítettséggel dolgoznak. Kulcskérdés a dióburok-fúrólégy elleni védekezés, ami komoly termesztéstechnológiai szaktudást követel meg. Pozitívum azonban, hogy a tavalyi évben már felhasználási engedélyt kaptak olyan növényvédelmi készítmények, amiket a nyugat-európai diótermelők is használnak ültetvényeik megvédésére. A Nemzeti Agárgazdasági Kamara társszervezetekkel, kutatóintézetekkel és a hatósággal közösen komplex fejlesztési javaslatot készített a kormányzat részére annak érdekében, hogy egy fajta- és technológiaváltás eredményeként növekvő termésátlagokkal és kiváló minőségű áruval vehessük fel a versenyt a piaci konkurenciával.

Lásd szakcikkünket a témában: Új kártevők és új kihívások a diótermesztésben.