A magyar telephelyi búza drágább, mint a párizsi tőzsdén forgó tételek, főként a takarmánynak való. Közben a kukoricánk beadta a derekát, és visszafordult a 90 ezres határról.
Az állatnak valót olcsóbban adjuk, mint a malmit (fotó: pixabay.com)
A búza világpiaci ára magas volt az elmúlt hónapban, mivel erős a világpiaci kereslet és ritka a magas fehérjetartalmú búza. Térségünkben a nyugat-európai búza lett nagyon rossz minőségű, a déli féltekén pedig az ausztrálok panaszkodnak ugyanerre. Az oroszok 80 dolláros exportvámja sem használ a gabona világpiaci árának. (Júliusban még csak 25 dollárral „büntették” a kivitelt.) Így festettek a nemzetközi árak december 6-án az USDA jelentése szerint:
Mint látható, az európai búza jó áron érhető el a piacon, de a szállítási távolságok most hatványozottan számítanak a külpiacokon. Algéria mégis az európai búzát preferálja az orosz vagy az ukrán gabona helyett, viszont Európán belül már egyre kevésbé fordul a franciák felé. Tavaly már Németország volt a legnagyobb uniós beszállítója.
Párizsban most 277 eurót (101 ezer forint) ér egy tonna búza. A magyar takarmánybúzáért a múlt héten csaknem 102 ezer forintot adtak a termelőknek a telephelyen, míg a malmi minőségért 99 ezer forintot kínáltak. Ez méltatlan árarány, tekintve, hogy a világ közben a minőségi búzáért remeg.
Kukoricaárak
December elején az argentin kukorica 255 dollárra, a brazil 270 dollárra (87,5 ezer forintra) emelkedett tonnánként. Az Egyesült Államok átlagosan 268 dollárt (87 ezer forintot) kér érte, az ukrán ajánlatok pedig kis csökkenéssel 278 dolláron (90 ezer forinton) állapodtak meg. Párizsban most 246 eurót (szűk 90 ezer forintot) ér egy tonna kukorica. A magyar kukorica telephelyi ára két hete még szintén a 90 ezres árszintet kóstolgatta, most 88,5 ezer tonnára csökkent.
Ez a cikk is érdekelheti: Felzabálja a kukorica a sertést?
