A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Kecskeméten tartotta az évértékelő kertészeti konferenciáját, ahol a zöldség- és gyümölcstermelés, valamint az arra épülő feldolgozóipar aktuális kérdéseit vették górcső alá. A rendezvényen dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár arról is beszámolt, hogy mi várható a következő KAP ciklusban.
Fejlesztéssel védhetők ki a piaci hullámzások
A világjárvány miatt némi töprengés után, de a FruitVeb úgy döntött, hogy megtartja az évzáró konferenciáját. Téma akadt is bőven, már ha csak az alapanyag- és energia-áremelkedésekre vagy akár a munkaerőhiányra gondolunk, amik a kertészeti ágazatot sem kímélik.
Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért felelős államtitkár arra bíztatta a hallgatóságot, hogy bátran tervezzenek alapanyagtermelési vagy hatékonyságnövelő fejlesztéseket
Az Agrárminisztérium idén közel 1100 milliárd forint értékű pályázatot írt ki, amiből jelentős rész kapcsolódik a kertészeti ágazathoz. A pályázatokkal a kormány a hozzáadott érték növelését, valamint az alapanyagellátás biztonságát kívánja erősíteni.
Az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztésére kiírt jogcímre 384 milliárd forint értékben érkeztek pályázatok. A kisüzemi beruházások közt 45 kapcsolódik a kertészethez, összértékük 1,1 milliárd forint. Hűtőház, üvegház és posztharveszt tevékenység fejlesztésére pedig 65 milliárd forint kötelezettségvállalás született, több mint 300 projekttel.
Összesen 2600 gépbeszerzései pályázatról kell dönteni, ami decemberben is folyamatosan zajlik – ismertette dr. Feldman Zsolt. Az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkárra arra buzdította a hallgatóságot, hogy bátran tervezzenek alapanyagtermelési vagy hatékonyságnövelő fejlesztéseket, mert azokkal védhetők ki a piaci hullámzások.
Erre számíthat az ágazat a következő KAP ciklusban
A közös agrárpolitika (KAP) következő, 2023-ban kezdődő ciklusában a közvetlen támogatások keretösszege a jelenlegihez hasonló mértékű lesz, évente mintegy 1,3 milliárd euró. Az Agrárminisztérium tervei szerint a termeléshez kötött támogatásból jelentősen emelik az ipari zöldségek – elsősorban a válságban lévő zöldborsó és az emiatt veszélybe kerülő csemegekukorica – támogatását, azonos termőterülettel számolva. Ennek mértéke még nem ismeretes, de az államtitkár abban bízik, hogy az a gazdálkodók számára is elfogadható lesz.
A KAP következő ciklusában a kettes pillér továbbra is a feldolgozásra fókuszál, viszont az élelmiszerfeldolgozáshoz kapcsolódó fejlesztések metodikájában változásra kell számítani, ugyanis az értékelési folyamatban előtérbe kerül a beszállítói kapcsolatok kérdésköre.
Az Agrárminisztérium továbbra is igen jelentős összeget kíván szánni a kertészeti alapanyagtermelésre. Aki ilyen beruházást tervez, számíthat arra, hogy ezek a típusú fejlesztések maradnak az eddigi 50 százalékos alapintenzitással.
Az Agrárminisztérium továbbá a tudásátadás intézményrendszerének átalakítását is tervezi, amihez a szakmai szervezetek számára is nagyobb szerepet szánnak – zárta előadását az államtitkár.
