A FAO döntése alapján 2014-ben világnapot kapott a talaj (World Soil Day), amit december 5-én ünneplünk. A talaj fontosságára, és erőforrásunk fenntarthatóságára nem lehet elégszer felhívni a figyelmet, hisz, ahogy a neves hazai kutató, Dr. Stafanovits Pál is fogalmazott: „A talajon nem csak állunk, hanem élünk!”.
A Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának egyetemi docense, Dr. Dobos Endre Dr. Dobos Endre minden évben emlékezetes programmal hívja fel a figyelmet a talajművelés fontosságára, volt már CCSI talajtani helyszínelők versenye, túra, koszorúzás, idén pedig egy (azaz nem csak egy) talajszelvény online elemzése.
World Soil Day – ezúttal online
A szántók és nem szántók táborának ínyenc program, békeidőkre
A forgatásos és forgatásnélküli technológiák talajra gyakorolt hatását nézhettük meg a Talaj Világnapja alkalmából. A rendhagyó szelvénybemutatót Dr. habil. Dobos Endre a Precíziós talajtérképezési szakmérnöki képzés vezetője tartotta, a technológiai körülményeket pedig Sojnóczki István, a KITE Zrt., technológiai fejlesztési igazgatója mutatta be.
Annak érdekében, hogy az okszerű talajművelést megtaláljuk, érdemes szószerint mélyebbre tekintenünk. A talajszerkezetünket közelebbről szemügyre véve nemcsak szerkezetét, hosszirányú összefüggéseit, de a talajéletre, a tápanyag-kijuttatásunk eredményességére utaló információkat is megkapunk.
A nádudvari határban négy talajművelési módot összehasonlító kísérletet állított fel 5 évvel ezelőtt a KITE Zrt, ahol minden évben ugyanazokat a technológiákat alkalmazva, hosszú távon is összehasonlíthatóvá válik a talajszerkezetre (és természetesen más technológiai paraméterre vonatkoztatva is) a különbség. A növénykultúrák a kísérleti területen: kukorica, napraforgó, szója és őszi kalászosok.
A talaj szerkezete, porózussága még javítható
Összehasonításra váró technológiák:
- hagyományos értelemben vett forgatás
- forgatás nélküli, középmélylazított (kb. 30 cm mélységben) terület, a felszínen kevés szármaradvánnyal
- forgatás nélküli, már 30-40% felszínborítással,takarónövényekkel
- forgatás nélküli, sávos művelés, ahol a művelt sávban ugyan nincs szármaradvány, a sávok közötti területen viszont akár 100%-os is lehet a lefedettség.
A hajdúsági, mészlepedékes csernozjom talaj minden technológia ellenére mutatta az eketalpréteget, de szerkezetében, porózusságában egyértelmű különbségeket tapasztaltunk, ami a degradáltságot, a gyökerek életterét, a biológiai aktivitás jövőjét is meghatározza.
A talajszelvényeket ezúttal is Dr.Dobos Endre mutatta be
Tanulság(ok):
- forgatásos talajművelésnél hiába biztosítunk aprómorzsás, levegőzött, ránézésre (és valóban is) jó szerkezetű talajt, az első csapadék után talajunk újratömörödik, összesementálódik, a következő csapadék esetén már a nedvességfelvétel, a tápanyagfelvétel, de még az oxigénfelvétel is szinte lehetetlenné válik (ezt pl. jól visszaadják a pangóvizes vaskiválások és a mészpadok is).
- a forgatás olykor egy-egy lazítással kombinálva sem hozza meg a várt eredményt, hisz a lazítással keletkető öregekbe az apróbb morzsák beékelődnek, ezzel gyakorlatilag az említett első csapadék után csak növelve az iszapolódott réteg vastagságát. Ha ebbe a rétegbe hsszú távon nem juttatunk oxigént, akkor az eredeti (vagy esetleg kipótolt) biológiai aktivitásunk sem fogja az elvárásokat teljesíteni.
- forgatás nélkül, de rendszeresen visszatérő lazítással a giliszta- és gyökérjáratokat meg tudjuk tartani, sőt a repesztő hatásnak köszönhetően a gyökereknek oldalirányú lehetőséget is tudunk még biztosítani. Ezek a járatok a későbbiekben biztosítják a rhizoszféra biológiai életterét. Az ilyen technológiával 5 éve kezelt tábla talajszelvényében 0,9-1,0 m mélyen is láthattunk gyökérmaradványokat (az eketalpréteg ellenére).
- sávos művelésnél a művelt és műveletlen sávok évenként váltják egymást, ugyanakkor a talajszerkezeten látszik, ha bolygatás nélküli, a keményebb, neheen áthatolható részek váltakozása a mályben még lekövethető volt.
A jobb szerkezetű talajok pufferképessége egy-egy rosszabb évjáratban meghálálja a törődést, jobban tolerál, kevésbé tömörödik, csapadékosabb időben a vizet jobbam vezeti (kevésbé iszaposodik), aszályban pedig kevésbé szárad. A technológiai váltást fontolgató gazdáknak viszont mindenképp tanulság, hogy egyik napról a másikra egy no-till bevezetése vagy a talajbiológiai pótlása sem fogja a várt eredményt meghozni, csak hosszabb ideig tartó, tudatos talajművelés, jó szerkezet kialakítása mellett.
Dobos Endével készített exkluzív interjúnk itt olvasható.
A jobb szerkezetű talajok pufferképessége egy-egy rosszabb évjáratban meghálálja a törődést, jobban tolerál
