Az idei év nagy kihívások elé állította a jégkármérséklő rendszert, a klímaváltozás hatására extrém zivatarok jellemezték az időjárást. A gazdák 39 ezer hektárra jelentettek jégkárt, míg az országos rendszer működése előtti évben ez 72 ezer hektár volt – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke sajtótájékoztatóján.
Több esetben is durva zivatarok okoztak szélsőséges krörülményeket (Fotó: Horizont Média/Barna Ferenc)
A védekezés előtti időszakhoz képest jelentősen csökkentek a károk
2018-ban 22,5 ezer, 2019-ben 37 ezer, 2020-ban pedig 32 ezer hektárt sújtott jégkár. A kármérséklő rendszernek köszönhetően a bejelentett mezőgazdasági károkon belül 8,5 százalékot tett ki a jégkár aránya, míg a védekezés előtti időszak utolsó három évében mintegy 37 százalékot ért el.
A rendszer 2018. május 1-jén kezdte meg működését, a védekezési szezon április 15. és szeptember 30. között 169 napig tart, az idén 92 napon kellett riasztást kiadni.
Az idei év nagy kihívások elé állította a rendszert
Zivatarok szempontjából is extrémnek számított az idei időjárás. Három alkalommal, június 25-én, július 9-én és augusztus 8-án is olyan hidegfront vetett véget a hőhullámnak, ami jégesőt, zivatarokat, villámlást okozott.
Jelenleg azonban nincs olyan technológia, ami teljes mértékben tudná garantálni az időjárási anomáliák kiküszöbölését, de a rendszer működtetésével kisebb jégszemcsék fognak esni, mint beavatkozás nélkül. Ez a védekezés Európában teljesen egyedülálló, hiszen csak Magyarországon működik olyan rendszer, ami az ország teljes területét képes védeni.
A kockázatkezelésnek több pillére is van
Az Agrárminisztérium a hálózat működéséhez szükséges forrásokat mintegy 1,5 milliárd forinttal támogatja a kárenyhítési alapból – mondta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium államtitkára.
A jégkárelhárítás mellett a kockázatkezelésnek több pillére is van, ilyen az agrár kárenyhítési rendszer, amelynek részeként 2020-ban 8743 termelő 18,6 milliárd forint kárenyhítési juttatásban részesült. További pillér a termelői öngondoskodás előmozdítása, valamint a krízisbiztosítás.
A klímaváltozás által leginkább sújtott gazdasági terület a mezőgazdaság, ezért is kezeli a területet kiemelten a szakminisztérium és a kamara a kapcsolódó kockázatok megelőzése és kezelése kapcsán. Októberben Európa egy legmodernebb radarhálózatával erősítették meg a rendszert.
Forrás: MTI
Összeállította: Barna Ferenc