Bige László cégeivel a magyar műtrágyaipar meghatározó szereplőjévé vált, és pár éve a növényvédőszer-, vetőmag és terménypiacon is komoly lépéseket tett integrátorként. Interjúnk helyszíne a gyárakat is összefogó Bige cégcsoport nyíregyházi központja volt, ahol egyebek közt a múltról, a fejlesztésekről és a piacról beszélgettünk.
– A mezőgazdaság mikor került az érdeklődési körébe?
– 1993-ban vettem az első saját földjeimet, erdőkkel együtt közel 1 000 hektárral rendelkezem, de később rájöttem, hogy földből nem szabad túl sokat birtokolni. Inkább érteni kell nagyon hozzá, és ott kell lenni, hogy igazán jól működjön egy gazdaság, mert egyébként mindenki jól fog járni, csak a tulajdonos nem. Én semmi más nem vagyok ma, mint egy vállalati menedzser, aki menedzseli a Bige cégcsoportot. Ebben pénzügyi, ipari, technológiai és kereskedelmi tudásra együtt van szükség, de piacépítésre, marketingre, HR-tudásra is, hogy a lehető legjobb emberekkel dolgozzunk. Mindig arra törekszem, hogy a kollégáim a saját területükön okosabbak legyenek, mint én, a kulcspozíciókban a legjobban képzett szakemberekre van szükség.
Bige László, a Bige Holding Csoport tulajdonosa
– Nyíregyházán vagyunk, a Bige cégcsoport központjában. Mikor indult a tevékenységük?
– Még 1991 decemberében alapítottam meg a Bige Holding Kft.-t, ez a cég 30 éves lesz decemberben. A vállalat megalakulása után viszonylag gyorsan fejlődött a magyar tulajdonú cégcsoport, eredményes lett, mert rengeteget dolgoztunk. Minden atrocitás ellenére most is építjük a szolnoki üzemben az új kénsavgyárat. Mindig a fejlesztésben gondolkodtam, az érdekelt, miként lehet valamit jobban csinálni. Nem azért veszek valamit, hogy eladjam, bezárjam, hanem hogy beruházzak, építkezzek, bővítsek, hatékonyabbá tegyem. Az lett ugyanis a magyar vegyipari vállalatok veszte, hogy a legtöbbjükből csak a pénzt akarták kivenni. A pétin kívül például volt még két nitrogénműtrágya-gyár Magyarországon, volt kénsav- és szuperfoszfátgyár is a szolnoki mellett, ahogyan mosószergyárak is voltak és sorolhatnám még sokáig. Ezek hol vannak most?
580 millió euró fejlesztésre a Nitrogénműveknél
– A 2002-ben a tulajdonába került Nitrogénművek Zrt. az egyetlen magyar ammónia- és műtrágyagyártó cég. Mit jelent ez önnek személyesen?
– Amikor megvettem az akkori tulajdonosoktól – ez fontos, mert a mai napig vannak, akik tévesen privatizációnak gondolják a tulajdonváltást, pedig nem az volt –, a gyár a legkevésbé sem volt korszerűnek mondható. Nyugodtan kijelenthetem, hogy szinte selejtezésre érett volt az egész. A megvásárlása után ezért pár évvel jelentős beruházásokat indítottunk. A világ akkor legnagyobb salétromsavgyártó-üzemét építettük fel, ami korszerűségben, hatékonyságban a legjobb volt, a legkisebb emissziókibocsátással rendelkezett. Ennél nagyobb égetőegységet még nem építettek a világon: naponta 1 500 tonna 100 százalékos hatóanyag-tartalmú salétromsavat tud előállítani. Ehhez 6 000 köbméter savtároló kapacitás társul. Épült még egy új, 1 400 tonnás Pétisóüzem és egy napi 1 100 tonna kapacitású ammónium-nitrát-semlegesítő üzem. Továbbá egy napi 2 × 1 400 tonnás kapacitású csomagolóüzem és egy óránként 20 tonnás teljesítményű dolomitmalom, ami olyan finomra őrli a dolomitot, mint egy sima malom a lisztet. Létesítettünk egy raktárt is, amelyben palettásan le tudtuk tárolni az előállított árut. Ez a 2005–2009-es beruházási projekt összesen 130 millió euróba került.
– Nem lassultak a fejlesztések ezután sem…
– Mert erősödtünk, és 2012-ben már elég erősek voltunk a továbblépésre, hogy a teljesítményt és a hatékonyságot tovább növeljük. Nemzetközi kötvényeket is kibocsátottunk a magyar privát szférában elsőként, és azóta is a miénk az egyetlen magyar magánkézben lévő vállalat, amely nemzetközi kötvényeket volt képest kibocsátani. Akkor tehát építettünk még egy salétromsavgyárat, napi 1 500 tonnás kapacitású savüzemünket napi 1 800 tonnásra bővítettük, raktárkapacitásunkat pedig 170 ezer tonnára. Építettünk még egy napi 2 000 tonna Pétisó vagy ammónium-nitrát gyártására alkalmas granulálóüzemet és egy napi 1 500 tonnás kapacitású új semlegesítőüzemet is, ammóniaüzemünk napi kapacitását pedig 1 450 tonnára növeltük. Új csomagolóüzemünknek köszönhetően a teljes termelésünket igény szerint tudjuk Big-Bag csomagolásban szállítani, ami a régióban egyedülálló. Az összes beruházásunkra igaz, hogy csak a legdrágábbat, legjobbat tettük bele, ez a végtermék minőségében is meglátszik. A második, tavaly befejeződött fejlesztési kör költsége 450 millió euróra rúgott – azért ez még nemzetközi viszonylatban is erős szám. Az első és második ütem fejlesztéseinek költsége pedig együttesen 580 millió euró volt. Ki fektetett be Magyarországon ekkora összeget az elmúlt időszakban gyártásra? Nem nagyon találni ilyen céget, még támogatással sem, nemhogy anélkül. Pedig mi ezekhez a fejlesztésekhez egyetlen forint állami támogatást sem kaptunk…
– A Bige cégcsoport megalakulása 30 éves jubileumát ünnepeli idén, de ha jól tudom, más jubileumok is lesznek a cégcsoportban.
– Igen, a Nitrogénművek Zrt. 90, a szolnoki gyárunk – az egykori Tiszamenti Vegyiművek – pedig 70 éves lesz még idén, de hiába készülünk egy nagyszabású ünnepségre ezzel kapcsolatban, tartok tőle, hogy a pandémiás helyzet miatt ezeket most nem tudjuk megtartani.
A pétfürdői Nitrogénművek Zrt. ma az egyetlen magyar ammónia- és műtrágyatermelő kapacitásokkal is rendelkező nitrogénműtrágya-gyártó cég
Elszabadult költségek
– Hogyan látja most a műtrágyapiacot?
– A minőséget meg kell fizetni, nemcsak a gépeknél, itt is. A mi termékünk a beltartalom tekintetében kimagaslik a mezőnyből, mert van még benne plusz 7 százalék hatóanyag-tartalom kalcium és 5 százalék magnézium-oxid. Ezek a talajban nagyon rövid idő alatt aktiválódnak, mert 40 mikron alá vannak őrölve, hangsúlyozom, hogy az európai piacon egyedülálló ez az érték. Ennek a fontosságát Nyugat-Európában már nagyon értik, bevizsgálták a termékeinket, és kedvelik, jó piacunk van. Igazából mindent el tudunk adni, amit szeretnénk. A Pétisó mindenütt, ahová szállítunk és jelen vagyunk – Bulgáriától kezdve, Horvátországon át egészen a németországi piacig – úgy van elismerve: „a legjobb minőségű műtrágya, amit pénzért venni lehet”.
– Mekkora a piaci részesedésük itthon és Európában?
– Mi ezt nem így mérjük. A Nitrogénművek Zrt. egy európai szereplő, amelynek régiós piaca van. Az európai Pétisópiac 10-12 százalékát fedjük le.
Amikor ilyen nagyon magasak a gabonaárak, mint most, akkor az európai termelők sokkal többet műtrágyáznak, mert többet akarnak termelni. Amikor olyan magasra nő a gabona ára, mint most, a német termelők 100, a hollandok 200 kilogrammal több hatóanyagot juttatnak ki a saját felhasználásukhoz képest, ami körülbelül duplája a magyarországi felhasználásnak. Összesen tíz országban van képviseletünk, értékesítőcégünk, ahová exportálunk, ahol mi igazából nem eladjuk az árut, hanem inkább elosztjuk. Előbb persze megnézzük, hogy mennyi a magyar piac igénye, a többi megy Európába. Így aztán előfordult már, hogy az export meghaladta a belföldi értékesítést. Erre csak azt mondhatom, hogy Magyarországon az olyan vállalat, amely többet képest exportálni, mint belföldön értékesíteni, ritka, mint a fehér holló. Ez akkor is így van, ha a folyamatosan emelkedő árak miatt azt hihetnénk, hogy nehezebb lesz érvényesülni a piacon. A magyarországi gazdák közül sokan várják, hogy megy majd lefelé az ár, de ezzel biztosan nem lehet számolni egy ideig.
– Csak a felfokozott kereslet miatt alakulnak így az árak?
– Nem, szó nincs erről. A földgáz a legfontosabb nyersanyagunk, a költségeink jelentős része a gáz árától függ, és nem elhanyagolható az áramfogyasztásunk sem. A gáz ára pedig ötszörösére, míg az áramé háromszorosára nőtt ahhoz képest, mint amennyi tavaly ilyenkor volt. Tulajdonképpen mi sem látjuk, meddig emelkednek a költségek, az viszont biztos, hogy ilyen magas gázárral, mint most, mi még soha nem gyártottunk műtrágyát. Nyilván nem vagyok jós, de szerintem a mostani helyzetben minél később veszi meg valaki a műtrágyáját, annál rosszabbul jár. A magyar piac logisztikai nehézségekkel is terhelt. Ebből következik, hogy aki sokáig vár, már csak a logisztikai akadályok miatt sem biztos, hogy időben megkapja a termékét.
– Pár éve elindították az integrációt. Mennyire elégedett az elért eredményekkel?
– Mi egy műtrágyagyártóvállalat-csoport vagyunk. Hozzá kiegészítésként nyújtunk a partnereinknek integrációs és logisztikai szolgáltatásokat, amivel egy komplex csomag keretében tudunk egyedülállóan kimagasló szolgáltatást nyújtani. Nem gondolnám magunkat magyar viszonylatban tradicionális integrátornak, hiszen a magyar integrátorok elsősorban kereskednek, mi pedig gyártunk. Fejlődik minden évben minden üzletág, a munkatársaink is egyre jobban megtanulják a dolgukat. Szeretném, ha még jobbak lennének az eredmények, de a magyar bankrendszertől például nem kapunk hitelt. A külföldi tőke beáramlását az országba rengeteg támogatással és adókedvezménnyel segítik elő, de a magyar vállalatok egy szűk kör kivételével cserben vannak hagyva. Pedig minket a Fitch és a Moody’s minősít, a nemzetközi piacon kötvényt tudtunk kibocsátani, tehát stabilak vagyunk. Egyetlen forint hitelünk sincs, a cégcsoportból csak a Bige Holding Kft.-nek 20 milliárd forintos vagyon- és 6 milliárd forint készpénzállománya van. A bankhitel hiánya miatt rendkívül jelentős készpénzállománnyal kell rendelkeznünk, ezért nem tudunk még nagyobbat lépni az integráció területén.
A Bige cégcsoport közös nevezője a Genezis brand
– Mit lát a cégcsoport erősségének?
– A Bige cégcsoportnak nem csak Magyarország, hanem Közép-Kelet-Európa a piaca. Európában tizenegy országban van értékesítő csapatunk, jó a minőség, jól működünk – ez komoly versenyelőny. Lényegesen sokat fejlődtünk külföldön tavaly, Németországban dupláztunk, Románia és Szerbia pedig az elmúlt két évben duplázott. Magyarországon több mint 10 telephelyünk van, de elvisszük a terméket a végfelhasználókhoz, ehhez 160 kamionos flottával rendelkezünk, de most rendeltünk ehhez még 30 darabot. Így tehát nagy biztonsággal ki tudjuk vinni a kellő időben a terméket a partnerekhez. A koronavírus-válság rámutatott a helyi ipar fontosságára. Azzal, hogy a nemzetközi kereskedelemben fennakadások sora akasztja meg az ellátási láncot, nagyon sok más iparban olykor végzetes károk keletkeztek. Régiós szereplőknek számítunk, magyar gyártóként ugyanakkor mindig is azon vagyunk – ez a múltban is így volt és a jövőben is így lesz –, hogy a magyar mezőgazdaság műtrágya-ellátása biztonsággal meg legyen oldva, és ezáltal a gazdák a Magyarország számára szükséges élelmiszereket nagy biztonsággal elő tudják állítani, fokozva ezzel az ország stabilitását.
A 160 kamionból álló flotta hamarosan további harminccal fog bővülni
A piaci mennyiség 50 százalékát mi adjuk el itt, ezenkívül 12 országból szállítanak még be hazánkba termékeket. Aki csak az árat nézi, vehet bármit. A műtrágya azonban pont olyan, mint a disznónak a táp: nem mindegy, hogy mivel tápláljuk. Az emberek fejében még mindig sok dolgot helyre kellene tenni szakmailag. Ha nem termelsz elegendő mennyiségű búzát, kukoricát, napraforgót, akkor nem leszel sikeres. A fedezeti pont folyamatosan emelkedik. Búzából illik 8 tonna, kukoricából 12 tonna fölött termelni hektáronként, hogy sikeres legyél. Öntözni is kellene, és jól meg kell választani a műtrágyát. Magyarországra nem való a karbamid és a nitrosol típusú műtrágya, mert ezeknek magas a víz- és hőmérsékletigénye és savanyítják a talajokat, sokan mégis utánozni akarják az Egyesült Államok gazdálkodóit ezzel. Lehet ilyen műtrágyákat használni nálunk is, de csak annak, aki tud öntözni. A Nitrogénművek a teljes kapacitását tekintve le tud gyártani nitrosolból évi 1,4 millió tonnát is akár, de ezt – bár gyártási szempontból a legegyszerűbb –, nem jó szívvel tesszük, mert nem hasznos nálunk, annak ellenére, hogy egyre nagyobb divatja kezd lenni az országban. A Pétisó viszont ide való, mert nem savanyítja a talajt, nem rontja a pH-értékét, hanem folyamatosan kicsit emeli, ezáltal a talaj hosszú távon megőrzi a termőképességét. Nitrogénalapú talajtáplálás nélkül nincs hatékony mezőgazdasági termelés. A termelés szintjének növelése, a fenntartható működés érdekében ugyanakkor nemcsak a gazdáknak, hanem nekünk is lépéseket kell tenni.
– Mire gondol?
– Elkezdtünk gondolkodni a „zöld” ammónia előállításának hazai bevezethetőségéről, amellyel jelentősen csökkenthetjük a gyártásunk ökológiai lábnyomát. A műtrágyagyártás ugyanis megfelelő szabályozási és támogatási környezettel meghatározó szerepet játszhat a legégetőbb fenntarthatósági európai kihívások megoldásában. A Nitrogénművek az Európai Beruházási és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködve azon dolgozik, hogy növekedjen a péti ammónia-előállítás energiahatékonysága, és vizsgálja, hogy megújuló energia felhasználásával hogyan lehetne a „zöld” ammónia előállítását meglévő gyártófolyamatba integrálni. A megújuló energia ez esetben elektrolízissel előállított „zöld” hidrogén lenne, a „zöld” ammóniát pedig a tervek szerint a Nitrogénművek fő terméke, a pétisó előállításakor használnánk fel. A Pétisó – vagy CAN –a legzöldebb nitrogénműtrágya a mezőgazdaságban bármely más mezőgazdasági nitrogénforráshoz képest, mivel a termelés során minimális dinitrogén-oxid és szén-dioxid szabadul fel. Ugyanakkor minden tonna „zöld” ammónia gyártásával 2 tonnával kevesebb, minden tonna „zöld” hidrogénnel pedig mintegy 10 tonnával kevesebb szén-dioxid kerül a légkörbe. Ez már jelentős abszolútkibocsátás-csökkenés, segíti a magyar és európai uniós üvegházhatású gáz kibocsátási mérték közelítését a karbonsemleges cél felé. A vizsgált projekt az egyik legnagyobb „zöld” ammóniaberuházás lehet Európában, a Nitrogénművek teljes termelését tekintve a beruházás csaknem 10 százalékos energiacsökkentést céloz meg. A tervezett beruházás része egy 200 MW csúcsteljesítményű napelem- és egy 45 MW csúcsteljesítményű szélerőműpark. A Nitrogénművek így termelt ammóniája közel karbonsemleges lehet, a hidrogéntermelés további növelésének vagy akár a teljes termelés karbonsemlegesítésének pedig nincs technológiai akadálya. Az említett tanulmány készítésével párhuzamosan azonnali lépéseket is tervez a vállalat a zöldítés útján. Az optimális gyártási folyamatokat eddig előtérbe helyezve csak saját ammóniát használt a vállalat. Ugyanakkor a „zöld” ammónia várható megjelenését feltételezve, átmenetileg ammónia vásárlására készül a Nitrogénművek, egy azonnal megvalósítható beruházásával. A tervek szerint már 2022-ben megépülhet a vállalat új ammónialefejtője, ami lehetővé teszi a meglévő műtrágyagyártó-kapacitásának teljes kihasználását, valamint alacsony szén-dioxid-kibocsátással gyártott ammónia fogadását és annak felhasználását.
A számtalan fejlesztés egyike a fáradhatatlan csomagolórobot
Ütőképes Genezis-értékesítési csapat
– Hány szaktanácsadójuk van kint a területen?
– Összesen 60 tanácsadónk dolgozik kint, a „végeken”, valamint kutatók, vezető szakemberek. Ettől függetlenül a piacon nagy a „zaj”, és sok ellenérdekelt piaci szereplő is ott tevékenykedik. Akik nem a mostani korszerű technológiával gyártják a termékeket, azok megpróbálják kicsit egyszerűen megközelíteni a szakmát. Ezért nekünk felkészültebbeknek kell lennünk.
– Szó volt a beszélgetés elején a HR fontosságáról. Milyen a csapat, mennyire könnyű vagy nehéz jó szakembert találni?
– Ez az egyik legfontosabb feladatunk. Egy ilyen területen 10-15 év kell ahhoz, hogy valaki sikeres legyen. Mi csak okleveles mérnököket veszünk fel, azokat viszont szinte folyamatosan, ma is. Én mindig a válságok idején töltöttem fel a létszámot, amikor máshonnét tömegesen engedték el az embereket, a pandémia alatt is sok kollégát vettünk fel. A Nitrogénműveknél az átlagbér tavaly 716 318 forint volt. Ez az ágazat kicsi, szinte mindenki ismeri egymást. Aki ebben a régióban a legjobb kereskedő volt, Gerald Papst, nálunk dolgozik Chief Business Officer pozícióban. Ő 30 éve van a szakmában, Bulgáriától Franciaországig szinte mindenkit ismer. Minket erősít még a lengyel Grupa Azoty műtrágyagyár volt kereskedelmi igazgatója és a román műtrágyagyár volt kereskedelmi igazgatója is. Ők az új kollégák, meglátszik a hatásuk a hazai piacon is. Gerald vezeti a teljes Nitrogénművek Zrt. kereskedelmét, a hazai piacot pedig Cséri László irányítja.
– A generációváltás önöknél mivel kecsegtet?
– Három fiam van, a legidősebb például a másik irodában ül, ő már húsz éve, egyetemista korától a cégben dolgozik. Tehetséges szakember, érti a rendszert. A legkisebb fiam jól képzett, oxfordi diplomával rendelkezik, de még csak 27 éves, neki még sokat kell tanulnia. A középső is ügyes, de nála még nem igazán látni, merre megy. Nekem pedig ez a munka nem a nehézségek forrása, mert szórakozásból csinálom, tehát élvezem. Minél inkább támadnak, annál jobb kedvvel dolgozom. Így hát, bár látni a következő generációt, egyelőre még sokáig velem kell számolni a kormányrúdnál.
