Jó a magyar válságkezelés, de vannak kockázatai

Az Állami Számvevőszék elnöke az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a hazai válságkezelés eddig egészen jó irányban halad, de együtt járnak vele olyan kockázatok, amik csak most kezdenek kibontakozni. A novekedes.hu írását szemlézzük.

 


A beruházások támogatása alapvetően jó irány (fotó: Horizont Média)

 

Növekvő adósságteher

Mint azt a szaktárca beharangozta, a kormány az ősz folyamán csak a vidékfejlesztési pályázatok kapcsán 527 milliárd forint támogatás kifizetésére kötelezi el magát. Az EU Helyreállítási Alapjával kapcsolatosan magyar megállapodás azonban késik, amiből költségvetési kockázatok is fakadnak – mondta az Állami Számvevőszék elnöke az 59. Közgazdász-vándorgyűlésen. Domokos László szavaiból az is kiderült, hogy ebben az évben már nem valószínű, hogy megérkeznek az uniós pénzek a Helyreállítási Alapból. 7,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásról van szó.

A szakember hangsúlyozta: a magyar költségvetés eddig is rendszeresen megelőlegezte az uniós támogatásokat, hogy ütemesen haladhassanak a beruházások. Ám tény, hogy most először bizonytalanná vált, hogy mikor érkeznek meg a források. Ezért jelenleg nem lehet megelőlegezésről beszélni, a beruházások elindulásához szükséges összeg állami biztosítása teljes mértékben hazai kiadásnak minősül, s így növeli a költségvetési hiányt és az államadósságot. Ennek ellenére érdemes vállalni ezeket a kiadásokat, mert e beruházások növelik az ország versenyképességét, és a megállapodás megszületése után ezeket a költségeket el lehet számolni az uniós keret terhére.

 

Nem segélyt, munkát ad a kormány

Domokos László sikeresnek nevezte a hazai helyreállítást. Mint mondta, azért a foglalkoztatás és a beruházás terén volt a legeredményesebb a magyar válságkezelés, mert a kiadásoknál a fejlesztési céloknak adtak prioritást. Az elnök hangsúlyozta: az idei év második negyedévében hazánk 17,7 százalékos gazdasági növekedést produkált, ennél jobb eredményt csak három ország tudott felmutatni az unióban, és meghaladtuk vele a járvány előtti növekedési szintet is.

Ez elsősorban a jelentős kormányzati támogatási csomagnak köszönhető. Az a stratégia, hogy kormányzati költekezéssel válaszolunk a válság kihívásaira, sikeresnek bizonyult – jelentette ki a szakember. Ezt bizonyítja, hogy az adókönnyítések ellenére nem estek vissza az adóbevételek. A magyar siker része, hogy az unióval szemben – ahol jelentősen emelték a társadalmi juttatásokat – nálunk alig negyedannyival nőttek az ilyen jellegű kiadások. Érvelése szerint az a tény, hogy a válság idején kevesebbet költöttek itthon a munkanélküliek ellátására, arra ösztönözte az embereket, hogy intenzívebben keressenek maguknak munkát, illetve képezzék át magukat.

 

A túlfűtött gazdaság kockázatai

A sikeres válságkezelést követően azonban számolni kell bizonyos kockázatokkal is. A foglalkoztatás területén előfordulhat, hogy a kialakuló munkaerőhiánynak bérfelhajtó hatása lesz. A termelékenység emelkedésénél nagyobb mértékű béremelés inflációs hatásával is számolni kell, illetve azzal, hogy az állami szektorban is bérverseny alakulhat ki. A bérnövekedést pedig nem lehet biztosítani akkor, amikor évi 2-3 százalékponttal kell csökkenteni a kormányzati szektor GDP-arányos hiányát. Ha pedig a gazdaság dinamizálása igényli a vásárlóerő növekedését, akkor a személyi jövedelemadó csökkentésén érdemes elgondolkodni. Ugyanezt a hatást éri el a minimálbér növelése is. Utóbbi hozzájárul a gazdaság kifehéredéséhez is.

A piaci beruházások felfutása azt a veszélyt hozza magával, hogy a túlkereslet áremelkedéshez, a beruházások elhúzódásához vezethet. Ezért a piaci szektor kiemelkedő beruházási aktivitása idején vissza kell fogni az állami beruházásokat. Ennek másik haszna, hogy az így megspórolt összeget az államháztartási egyensúly megteremtésére lehet fordítani.

 

 

adósság agrár beruházás gazdasági növekedés helyreállítási alap infláció jövedelemadó költségvetés mezőgazdaság munka munkabér támogatás uniós forrás uniós pénz