A britek a Brexit után a mezőgazdaságban is szakítanak az európai iránnyal: a kormány először adott engedélyt a génszerkesztett búzát érintő szántóföldi kísérletek folytatására.
Még messzebb az EU-tól
Miután Nagy-Britanniában zöld jelzést kaptak, újraindulnak a 90-es évek elején folyó vizsgálatok, kutatások, köztük például a genetikailag megváltoztatott búzára, illetve a CRISPR-re vonatkozóan. (A CRISPR lényege, hogy a baktériumok genomjában található rövid, ismétlődő DNS-szakaszok egyfajta immunrendszerként felismerik a baktériumsejtekbe behatoló idegen nukleinsavakat, s darabokra vágják őket. A rendszer laboratóriumban is felhasználható, s ezzel lehetővé válik a gének minden korábbinál pontosabb módosítása.) Az angolok e döntése további távolodást jelent az európai mezőgazdasági, növénynemesítési gyakorlattól, miután az EU bírósága 2018-ban arra jutott, hogy az új genomikai technikák, így a CRISPR-rel nyert organizmusok is a GMO-irányelv hatálya alá tartoznak, és tiltottak.
Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán
Savmentesebb pirítóst az angoloknak!
A britek célja egyébként ugyanaz, mint minden mezőgazdasági kultúráé és nemesítőé. Azaz kihasználni azokat a genetikai lehetőségeket és előnyöket, amik betegség-ellenállóbbá, stressztűrőbbé, egészségesebbé és bőtermőbbé teszik a haszonnövényeket. Az ottani új szántóföldi kísérletek homlokterében most az áll, hogy olyan búzát állítsanak elő, ami aszparagin nevű aminosavban szegény, így az abból sütött élelmiszer – például a brit reggeliből elmaradhatatlan pirítós – egészségesebb. A britek lépését a máris kritizálják a környezetvédelem fórumai, s arra figyelmeztettek, hogy a projekt erényei nincsenek arányban a kísérleti géntechnológiával módosított növények jelentette kockázatokkal.
Európa is lazít?
A hír egyébként éppen akkor kerül napvilágra, amikor a génszerkesztett termékek jövőjéről szóló vita újra felerősödik az EU-ban. Nemrég ugyanis közzétették az Európai Bizottság régóta várt tanulmányát az új genomikai technikákról. Ez a tavasszal kiadott anyag már „liberálisabb” egy fokkal, mint a 2018-as. Arra a következtetésre jut, hogy az új genomikai technikákat szabályozó jelenlegi jogi keret nem elegendő, és „új eszközöket kell mérlegelni, amelyek kihasználják ennek a technológiának az előnyeit”.
Hogyan hat a piacokra?
Egyébként politikai, iparági és környezetvédői körökben folyton vita van arról, hogyan hat majd a piacokra, a vásárlókra a géntechnológiák szabályozásának változása. A világ egyes helyein óriási haszonnal termesztenek GMO-s, génszerkesztett növényeket, míg másutt – például az osztrák vagy a magyar szója esetében – éppen a GMO-mentesség jelent piaci előnyt. Az EU szerint a britek piacot veszítenek majd a genetikai szabályozás lazításával, míg a környezetvédők azt hirdetik, hogy a mind tudatosabb európai-nyugati vásárlók nem kérnek genetikailag módosított termékekből.
