65 éves a termelő, mire a földjeinek javát meg tudja venni

A tavalyi évben volt esedékes a nagy általános mezőgazdasági összeírás, amit most alaposan megnehezített a pandémia. A 10 évenként esedékes cenzus mégis elkészült, 234 ezer gazdaság termelési szerkezetéről gyűjtött adatot a KSH. A legérdekesebb tanulságai alább olvashatók.

 


Egy élet is kevés a föld saját tulajdonba vételére (fotó: Horizont Média)

 

Erős birtokkoncentráció

2010 óta a gazdaságok száma kétharmadára csökkent. A területek zöme minden művelési ágban a 40-64 éves korosztály kezében van, a fiatal gazdálkodók a gyümölcsösök műveléséből veszik ki a legnagyobb arányban a részüket (a terület 15 százaléka van a kezelésükben). 2010-hez képest az egy gazdaságra jutó földterület nagysága minden művelési ágban nőtt, a szőlő esetében több mint kétszeresére emelkedett. (Az átlag még így is nagyon alacsony, szántó esetén egy gazdaságra 27 hektár jut.) A mezőgazdasági terület jelentős része az 5–300 hektárral rendelkező gazdaságok használatában van, a szőlő- és gyümölcsterület közel háromnegyedét ezek a közepes méretű gazdaságok használják.

 

 

Minél nagyobb az üzemméret, annál képzettebb vezetőt igényel az irányítása. Egy felsőfokú végzettségű mezőgazda 40-64 éves korában átlagosan 109 hektár művelését irányítja, az ennél öregebbek 84 hektárét, míg a fiatalabbak 75 hektárét. Az állattenyésztők jóval képzettebbek, mint a növénytermesztők, 32%-uknak van legalább középfokú szakvégzettsége, míg ez a növénytermesztők esetében csak 19%.

 

Tovább csökkent az állattenyésztés súlya

A főként állattartással foglalkozó gazdaságok aránya folyamatosan mérséklődik. 2010-hez képest arányuk 46%-ról 25%-ra csökkent, ezzel ellentétben a főként növénytermesztéssel foglalkozók aránya közel ennyivel nőtt. A támogatások meglátszanak az állatlétszám alakulásán: az elmúlt 10 évben a szervasmarhák száma 706 ezerről 928 ezerre nőtt (+31%), míg a többi haszonállaté csökkent. A húshasznú marhák aránya 2010 óta 22 százalékról 44 százalékra emelkedett (!). A legdrasztikusabb állománycsökkenés a madárinfluenza által súlyosan érintett víziszárnyas-ágazatban ment végbe. Kacsából most 46 százalékkal, lúdból 38 százalékkal van kevesebb, mint 2010-ben, de a tyúkállomány is 22 százalékkal apadt. A pulykák száma viszonylag stabil.

 

 

Átalakuló gyümölcstermelés

2020-ban a több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület legnagyobb része (82%) szántóterület volt. A gyümölcstermesztésben a gyakran kudarcos eredményt hozó alma és az őszibarack területének aránya csökkent számottevően, a dió, a kajszi és a bodza részesedése viszont nőtt. A gyümölcsterület több mint 30 százalékát így is az alma foglalja el, a meggy változatlanul 17 százalék körüli részt képvisel, a dió pedig csak most érte el a 10 százalékot. A kajszi és a bodza 5százalék körüli szintről mozdult el felfelé.

A zárt termesztőberendezéseket a 7,5 méternél szélesebb, átlagos állapotú fóliasátrak dominálják, szinte minden ötödik zárt termőközeg ilyen. Az összes termesztőfelületet kétharmada nem fűthető. A korszerű üvegházak a zárt termelés 8 százalékában vannak jelen, ezekben jellemzően termálvízből nyerik a hőenergiát.

 

Kié a föld?

A területek felét haszonbérlet keretében művelik az országban. 300 hektáros méretig a föld 60 százaléka saját tulajdonban van, 300 és 1200 hektár között viszont már csak 19 százaléka tartozik a tagok tulajdonába, igaz, ez az arány az elmúlt 10 évben 2 százalékpontot nőtt. Az 1200 hektár feletti üzemeknél pedig 9-ről emelkedett 13 százalékra a saját tulajdonú területek aránya. A bérlemények aránya a szántók esetén a legmagasabb (53%), míg a zárt termesztőberendezések 84 százalékban saját tulajdonban állnak. Természetesen minél öregebb az egyéni gazdálkodó, annál több saját földre tudott már szert tenni. 65 év felett jut el a termelő odáig, hogy a területeinek háromnegyede már saját kézben van.

 

 

Digitalizáltság

A digitális eszközök alkalmazása nem jellemző a gazdálkodók körében. Még a legelterjedtebben alkalmazott növény-állapotfelmérést is csak a termelők 5,3 százaléka végzi el. A legtöbb gazdálkodó azért nem használ precíziós eszközöket, mert úgy gondolja, hogy nincs rá szüksége a termelés során. Másodsorban azért, mert nagyon drágák (különösen a fiatalok számára), vagy mert meg kellene tanulni a használatukat (különösen az öregek számára kihívás).

 

 

Ez a cikk is érdekelheti: Mit csinálnak azok, akik a legtöbbet keresik a mezőgazdaságban?

 

agrár agrárcenzus digitalizáció életkor földtulajdon képzettség ksh mezőgazdasági összeírás művelési ág tevékenység üzemméret