fbpx

9000 hektárt mosott el az ár, 900 embert még keresnek

Írta: Gönczi Krisztina - 2021 július 26.

A német biztosítótársaság előzetes becslése szerint több mint 9000 hektáron okoztak súlyos károkat a múlt heti felhőszakadások és áradások Németországban. A legfrissebb hírek szerint 175 áldozatot azonosítottak az ítéletidőt követően, csaknem 900 embert még mindig nem találnak.

 

áradás eső kukoricaföld
Iszapba döngölt kukoricatövek 2017-ben (forrás: Vereinigte Hagel)

 

Iszapba temetett kultúrák

Burgonyaföldek, kukorica- és cukorrépatáblák, bab- és répaföldek éppúgy áldozatául estek az özönvízszerű esőzéseknek, mint betakarítás előtt álló repce-, árpa- és búzatáblák. A Vereinigte Hagelversicherung biztosítótársaság 50 szakembere még mindig a terepen van, hogy felmérje a károkat. A münsteri körzet vezetője millió eurós nagyságrendű veszteségekről beszél. „Észak-Rajna-Vesztfália térségében akár a kétmillió eurót is elérheti a kár mértéke. A később lekerülő kultúrákban, mint a burgonya vagy a kukorica, a veszteségek pontos nagyságát csak később tudjuk megbecsülni. Ezekben a kultúrákban egy előzetes szemlét tartunk, és a károsodott területek kiterjedtségét mérjük fel” – tájékoztatta a sajtót Bernd Edeler.

 

A szélsőség lett az állandó állapot

A közleményből az is kiderült, hogy az időjárás okozta károk Németországban is egyre nagyobb méretet öltenek. A biztosítók ismét felhívják a gazdák figyelmét arra, hogy ma már nem a jégeső az egyetlen rizikótényező a termelés szempontjából. 2017-ben a mostaninál is nagyobb árvíz pusztított az országban: 30 ezer hektárt söpört el, és 20 millió eurós kárt okozott a mezőgazdaságban. A rákövetkező évben, 2018-ban szembesült először az ország az egész agráriumot sújtó aszálykárral. Ha emlékszünk rá, akkoriban a gabonaszalmáért csaknem annyit fizettek az állattartók, mint magáért a szemért, a szálastakarmányok importja pedig csúcsot döntött. De még tavaly is egy tonnányi szénáért átlagosan 136 eurót (49 ezer forintot) kellett leszurkolniuk az állattartóknak. (Lásd erről cikkünket itt.) A németek a sorozatos aszály hatására tavaly kezdtek először beszélni arról, hogy az államnak társfinanszírozást kellene vállalnia a biztosítási díjakban.

 

Az áradás képei: