Fény az alagút végén

Ha az év első hónapjaiban nem is tűnt meggyőzőnek a 2021-es évkezdet, az első negyedév végére kisimulni látszik a pálya. Egyre több jel mutat arra, hogy átlendült a mezőgazdasági export a mélyponton, sokasodnak a növekedés jelei. Az export összességében – ha szerény mértékben is, de – nő, az import pedig markánsan csökken.

 

Napsugár

 

Változás zajlott le az élelmiszer-készítmények, ital-, dohány-, a növényi termékek, az állati zsír és olajtermékek esetében. Az élő állat és állati termékek tekintetében is reménykeltő változások történtek, hiszen a múlt évi, még 10% körüli visszaeséssel szemben 2021 első negyedévében, ha nem is érte el a kivitel az előző év azonos időszaki szintet, de a csökkenés mértéke jelentősen szerényebb lett. A visszaesés mértéke messze alacsonyabb, mint 2020 egészében volt, alig 1,1%-os.

Hozzá kell tenni, hogy a dióhéjban említett pozitívumokat az élelmiszer-gazdaság olyan helyzetben érte el, amikor a viszonyítási alap a Covid-járvány berobbanása előtti helyzetet tükrözi; még a felhőtlen bizakodás légköre érződött egy prosperáló világgazdasági légkörben, így ez a körülmény egyértelműen növeli az idei első negyedévi teljesítmény értékét. A részleteket az 1. grafikon adatai szemléltetik.

Míg az élelmiszer-gazdasági kivitelünk bővült, addig az élelmiszerimportunk majd 7%-kal esett vissza. Az élő állat és állati termékek importja 21%-kal, a növényi termékek behozatala mintegy 10%-kal, az élelmiszer-készítmények importja pedig 0,6%-kal csökken. Egyedül az import alig 4,6%-át adó állati és növényi eredetű zsír és olaj behozatala nőtt, mégpedig mintegy 20%-kal. Az export bővülése és az import visszaesése az egyenlegre pozitív hatást gyakorolt. A kivitel és a behozatal egyenlege, a külkereskedelem szaldója így kimagaslóan javult. Az összességében 17,7%-kal bővülő külkereskedelmi mérleg többlete révén közel 1 milliárd euróval (949,5 millió eurós) gazdagodott az ország. A nagyságrend érzékeltetése végett érdemes megemlíteni, hogy mivel a nemzetgazdasági külkereskedelmi szaldó az első negyedévben a 2,6 milliárd euróhoz közelített, így az említett agrár-külkereskedelem mérlegének többlete a nemzetgazdasági szaldó 36,8%-át adta.

 

Grafikon

 

Élőállat- és állatitermék-kivitel

Az erőteljes februári és márciusi teljesítménytöbbletnek köszönhetően az élőállat- és állatitermék-kivitel megközelítette az előző év azonos időszaki kiviteli szintet. Némiképp részletezve ezt a fejlődési folyamatot az élőállatexport alakulásáról az alábbiakat érdemes megemlíteni. A termékfőcsoport exportnagyságrendje összességében az előző évi 485,6 millió eurós kiviteli szintet közelítve 480,3 millió eurót tett ki, ami 1,1%-os csökkenésnek felel meg. Ezen belül az élőállat-kivitel pozitívan alakult, az előző évi azonos időszaki 90,5 millió eurós szintről, 15,4%-os növekedést mutatva, 104,5 millió euróra nőtt. Kiváltképp az élő szarvasmarha, élő juh és az élő baromfi kivitele ugrott meg. Az élőmarhaexport az előző év azonos időszaki 34,1 millió eurós szintről – majd 30%-os növekedést mutatva – 44,1 millió euróra nőtt. Az élőbaromfi kivitele pedig, 6%-os bővülés mellett, a tavalyi év eleji 30 millió eurós szintről 31,7 millió euróra bővült. Dinamikusan nőtt az élőjuh kivitele is, hiszen, 26,3%-os bővülés mellett, a tavalyi 10 millió eurós szintről idén 12,7 millió euróra nőtt.

Az élő állatok exportjának bővülésével szemben a hús és vágási melléktermékek kivitele továbbra is a negatív tartományban tartózkodik. A visszaesés mértéke ugyanakkor nem éri el a 7%-ot, ami mögött az előző évi azonos időszaki 240,3 millió eurós kiviteli érték 224,5 millió euróra való visszaesése áll. Összetétel tekintetében a jelzett csökkenéshez leginkább a 15%-kal visszaeső, a tavalyi 90,4 millió euróról idénre 77,4 millió euróra csökkenő sertéshúskivitel járult hozzá. Emellett majd 5%-kal esett a friss, hűtött marhahús kivitele, de 36%-kal esett vissza a fagyasztott marhahús exportja is. Ezzel szemben megduplázódott a juhhús kivitele, ami érdemben, a szerény nagyságrend következtében keveset lendített a hús és hústermékek exportteljesítményén. A baromfitermékek kivitel viszont, dacára az alig 1%-os növekedésnek, stabilizációs tényezővé vált. Az ebből származó exportárbevétel ugyanis a teljes hús- és vágásimelléktermék-kivitelnek az 52%-át adta.

Megmaradva a baromfi termékpályánál, ami 2020-ban sokszoros vesztesévé vált a különböző járványoknak, 2021 első negyedévében élénkülni látszik. A termékpálya tavalyi helyzetét nem csak a Horeca szektori ellehetetlenülése miatti fogyasztás-visszaesés, hanem piaci tiltólistára kerülve a madárinfluenza is drámai módon visszavetette, nem is beszélve a koronavírus-járvánnyal nehezített hazai és külpiaci helyzetről.

 

Táblázat

 

Növényi termékek exportjának alakulása

A növényi termékek kivitele összességében stagnált, erre utal a 100,1%-os index. Ismerve az évkezdet időjárási anomáliáit meglepetésszámba megy, hogy a zöldségexportunk, 65,4 millió eurós szintet elérve, 1,3%-kal bővült, a gyümölcsexportunk pedig 8,7%-kal nőtt. Ezzel szemben a gabonaexportunk, túllépve az 560 millió eurós szintet, csak 1,2%-kal haladta meg az előző évi azonos időszaki szintet.

Növekmény a kukoricán kívül csak az árpa, rozs, zab és a rizs exportját jellemezte. A kukorica közel 26 millió eurós kiviteli többlete mellett az árpa kiviteléből 2,2, a zab kiviteléből 3, a rozs exportjából 0,8, a rizs exportjából pedig 0,6 millió euró többlet származott, amit a búza 23 millió eurós exportcsökkenése redukált a gabonaexportnál jelzett szintre. A növényi termékek csoportját gazdagítja a malomipari termékek termékcsoportja is, ahol az időarányos, 39,3 millió eurós export 2,3%-os növekményt mutatott. Az olajos magvak kiviteli értéke ez év első negyedévében ugyanakkor nem érte el az előző év azonos időszaki szintet. A repcemag és a napraforgó exportjából származó 164 millió eurós export mintegy 10%-os csökkenést mutatott. A legjelentősebb visszaesés a repcemagexportot jellemezte, ahol mintegy egyharmaddal esett vissza a kivitel. Emellett azonban a napraforgó exportja – 4%-kal bővülve – elérte a 76 millió eurós szintet. A szójabab kivitele pedig, szemben a repcemagexport egyharmados zuhanásával, megközelítette a 14 millió eurós szintet; itt ugyanennyivel nőtt a kivitel. A növényi olajok exportja bővült.

 

Grafikon

 

Élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek kivitele

A 2%-os exportbővüléssel 1 milliárd euró fölé emelkedett az élelmiszer-készítmények, ital-, dohánytermékek exportja, a teljes, időarányos agrárexport 41,3%-át adva.

Az ide tartozó, magas feldolgozottságú termékek csoportjai közül mindenekelőtt a növekvő exportot mutató eseteket érdemes nevesíteni, hiszen elsősorban ezek a termékkörök járultak hozzá ahhoz, hogy a rendkívül gazdag termékegyüttes összevont, időarányos exportja 2%-kal bővült.

Ezek a következők:

– A 278 millió euróhoz közelítő exportot mutató élelmiszeripari mellékterméké 13%-kal nőtt.

– A 188 millió eurót meghaladó kiviteli értékű kávékivonatok, mártások exportja 5,2%-kal bővült.

– A 186 millió eurót meghaladó exportot produkáló italok kivitele összességében 2,9%-kal nőtt, az 50 millió eurót meghaladó exportot produkáló kakaó- és kakaókészítmények kivitele 7,5%-kal, a közel 54 millió eurós árbevételt hozó cukor és cukorkakészítmények exportja pedig 4,3%-kal bővült.

Mindemellett szükséges megjegyezni, hogy azokban az esetekben, ahol a termékcsoport összességének 2021. I. negyedévi kivitele nem érte el a bázisszintet, ott is akadtak termékkörök, melyek prosperáltak. Ilyen példával szolgál többek között a tartósított zöldség és gyümölcs kivitele, ahol az összesített adatok ugyan majdnem 8%-os csökkenést mutatnak, de például az a gyümölcslevek kivitele – 18,7 millió euróra bővülve – 9%-os növekedést mutatott. Ezen belül az almaléexport, 23,7%-os bővüléssel, 9,8 millió euróról 12,1 euróra emelkedett, az exportra kerülő almalé mennyisége pedig 8,2 ezer tonnáról közel 10 ezer tonnára bővült. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a volumenhordozónak is tekinthető csemegekukorica-konzerv exportja 52,6 millió euróról 51,2 millió euróra csökkent, ami csak 3%-os visszaesés, holott az exportra kerülő mennyiség 51,3 ezer tonnáról 46,5 ezer tonnára, azaz 10%-kal esett vissza.

 

Zöldségek

 

Italexportunk, ezen belül a borexportunk alakulása

A helyzetértékelést árnyalhatja az exportszerkezet alakulása éppúgy, mint az idei, év eleji statisztikai adatok hosszabb időtávra visszanyúló bemutatása. Hozzátehető továbbá az is, hogy 2020 márciusának közepéig Európa és benne a legjelentősebb borfelvevőpiacaink nem szembesültek a koronavírus-járvány bel- és külhoni turizmust lefagyasztó, az utazásszervezést, a szállodaipart, a vendéglátást, a családi eseményeket, kongresszusi turizmust padlóra küldő, az e keretek közötti fogyasztást ellehetetlenítő hatásával. Az idei évi gyengébb évindulás azzal is magyarázható, hogy az európai gazdaság, turizmussal érintkező szegmensei még most is tetszhalott állapotban vannak.

A komolyabb borexportpiacaink gazdasági életének regenerálódása sem megy egyik napról a másikra. Saját példánkon keresztül is láthatjuk, hogy ugyan a belső turizmus meglódulhat egy-egy nagyobb ünnep környékén, de a külhoni turisztikai utak újraindítása bizalmi (inkább bizalmatlansági) kérdéssé válik, és ennek oldása csak kétoldalú megállapodások függvényeként értelmezhető. Mindezen bizonytalansági tényezők is belejátszanak abba, hogy a borexportunk miként alakul majd a következő hónapokban. Lássuk a vonatkozó statisztikai adatokat (2. táblázat).

 

Táblázat

 

Jóllehet az összevont, időarányos borexportunk a hordós bor exportjának majd 30%-kos visszaesése és a pezsgő kivitelének megfeleződése révén összességében mintegy 12%-kal csökkent, de ezen belül a palackozott bor kivitele mintegy 5%-kal nőtt, ami kedvező. A változás ugyanis pozitív irányú, jelentős exportszerkezet-javulásnak mondható, hiszen a kiszerelt termékben a magyar munka magasabb hozzáadott érték mellett kerül piacra. Amennyiben exportunk mennyiségi hátterét is felvillantjuk, úgy az exportérték-csökkenést is túlszárnyaló visszaesésekről beszélhetünk. Az, hogy az exportra került bormennyiség 22%-ot meghaladó mértékben csökkent, miközben az exportérték csak 12%-kal esett vissza, egyértelműen az értékesítési kondíciók javulására utal. Miközben ugyanis a palackozott bor mennyisége stagnálásközeli helyzetbe került, aközben az exportátlagár – 5,6%-kal javulva – 1 658,2 euró/t-ra emelkedett. Hordósborexportunk 37%-közeli visszaesése pedig 11%-os exportátlagár-növekedés mellett zajlott.

 

 

Grafikon

 

Idősorok bűvöletében

A mostani helyzetkép kissé hosszabb időtáv szerinti bemutatása kapcsán az is felvethető, hogy a 2021. I. negyedévi teljesítmény miként illik bele az elmúlt öt év borexportfolyamataiba.

A 3. grafikon adataiból egyértelműen kitűnik, hogy az idei évi I. negyedévi borexport az elmúlt öt évet nézve majdnem a második legjelentősebb kiviteli értéket mutatja. A borkivitel szerkezetén belül az elmúlt öt évet véve alapul egyedül a palackozott bor exportja mutat töretlen fejlődést. E tekintetben a 2021-es év is pozitív jelzőkkel illethető, miközben a hordósbor exportja hektikusan alakult.

Amennyiben nagyobb statisztikai egységek exportjának alakulását néznénk, egy olyan egységét, amelynek része a borexport is, úgy megállapítható, hogy az italok kivitele összességében 2,9%-kal bővült. Ez a növekedés azonban nem a borexportnak, hanem a 80% feletti alkoholtartalmú szeszipari termékek – a kukorica alapú etanol – 10%-ot meghaladó bővülésének köszönhető.

A borexporton belül a már említett palackozott borok kivitele mennyiségben ugyan stagnálásközeli szinten maradt, de a kiviteli érték nőtt. A majd 5%-os exportbővülés mögött azonban az értékesítési kondíciók javulása áll. Ezzel szemben a hordós borok kivitele közel 30%-kal esett vissza, holott erre tavaly még jelentős kereslet mutatkozott, sőt a pezsgőexportunk is drasztikus visszaesést mutat, ami a vendéglátás, a jeles családi események, rendezvények, kongresszusok, szimpóziumok, fogadások, borkóstolók, szállodai szolgáltatások ellehetetlenülésének egyfajta jelzőszáma is lehetne, itthon és külföldön egyaránt. A külföldiek magyarországi beutazásainak száma a 2015. évi 48 millióról 2019-re 61 millió fölé emelkedett. Míg az utazások száma az utóbbi öt évben 27%-kal bővült, addig a turisták költése 43,7%-kal nőtt, de a napi kiadások összege is mintegy negyedével emelkedett.

 

Bor

 

A turisták átlagos napi költése 2019-ben meghaladta a 16 700 Ft-ot, összességében pedig túllépte (2019-ben) a 2,3 milliárd Ft-ot. Ezen belül az egynapos utazások 44,5 milliós nagyságrendjéből arra lehet következtetni, hogy amikor a szállodaköltség nem terheli ezt a napi költési összeget, úgy az itt kimutatott 18200 Ft-nyi napi kiadás jórészt a már említett „láthatatlan export” nagyságrendjét fedi le, még akkor is, ha ebbe a keretösszegbe némi szuvenír vásárlása is beletartozik.

 

Szerző: Szabó Jenő

2021 agrár állati termék borexport Covid-járvány dohánytermék élelmiszer-gazdasági kivitel élelmiszer-készítmény élő állat élőállatexport etanol évkezdet export gabonaexport gyümölcsexport HORECA import ital kivitel mezőgazdaság növekedés növényi termék