A riolittufa forgalmazása az új feladat

Fóliasátor után kőbánya

Aktuális interjúnk elkészítéséhez nem szokványos helyre kellett mennünk: a Colas Északkő Kft. bodrogkeresztúri riolittufa-bányaüzemét látogattuk meg. Podráczki Károly, a cég agrárértékesítője beszélt nekünk szakmai hátteréről és a kft. mezőgazdasági üzletágáról.

 

– A bányaüzem, ahol beszélgetünk, elsőre nem a mezőgazdaságot juttatja eszünkbe, mégis komolyan kapcsolódik az ágazathoz. Az ön személyes szakmai múltja mennyire kötődik az agráriumhoz?

– Mivel édesapámnak még a mai napig is van 3-4 hektárnyi gyümölcsöse, ahová már gyerekkoromban is sokszor kijártunk dolgozni, a mezőgazdaság alapvetően mindig is közel állt hozzám. Így a középiskola után az akkor még a gödöllői egyetemhez kapcsolódó Nyíregyházi Főiskolára jelentkeztem, ahol agrármérnöki diplomát szereztem, 2000-ben. Mivel a sorkatonai szolgálat akkor még kötelező volt, ki kellett hagynom egy évet, de utána folytattam a tanulmányaimat, és a Debreceni Agrártudományi Egyetemen a környezetgazdálkodási és környezetvédelmi szakmérnöki szakot végeztem el.

 


Podráczki Károly, a Colas Északkő Kft. kereskedelmi vezetője

 

A munkaerőpiacon ettől függetlenül először nem agráros területen helyezkedtem el, értékesítőként, majd a fiatal gazda programban öt éven keresztül egy félhektáros fóliasátorban termesztettem elsősorban paprikát, de még csemegekukoricát is. Sajnos egy idő után engem is elért az a kihívás, hogy a borzasztóan kézimunka-igényes ágazatban nem találtam megfelelő, megfizethető munkaerőt. Ezzel sokan szembesültünk… Csak egy kis adalék a nehézség jobb megértéshez: iszonyúan felemelkedtek a munkabérek; 2016-ban kb. 500 forintos órabérrel számolhattunk, ami rövid időn belül 1 500 forintra emelkedett fel. Emellett csak akkor lehet igazán jól és biztonságosan termelni, ha van egy korszerű termesztőberendezés, amivel az egyre durvább időjárási anomáliákat is lehet kezelni – májusi hó, februári 25 oC fok–, és tudni kell öntözni. Öt év után számot vetettem a lehetőségekkel, és abbahagytam. A terület még megvan, termesztés nem folyik rajta, pihentetem.

 

– Hogy került célkeresztbe a Colas Északkő Kft.?

– Mindenképp maradni szerettem volna a mezőgazdaságban, a növénytermesztési területen, és szerettem volna valamilyen módon a környezetvédelemhez is kapcsolódni. Látható, hogy okszerű, tervezett, tudatos gazdálkodás nélkül a vállalkozások nem fognak hatékonyan működni. Fontos, hogy tisztában legyünk a forgatás nélküli talajművelés előnyeivel, a természetes anyagok felhasználását helyezzük előtérbe – ez utóbbi különösen fontos számomra, és itt volt kapcsolódási pont a Colas Északkő Kft. ajánlata és az én elképzeléseim között. Környezetvédelmi szakmérnökként tudom, hogy a riolittufa például a biotermesztésben is egy szuper anyag. Akkor jó egy üzletkötő, ha az általa forgalmazott termékben 100%-ig megbízik, hitelesen tudja képviselni – én kereskedőnek jöttem a céghez, így ez a szempont azonnal teljesült!

 

A tokaji aszú minőségére is pozitív hatással van

– Magáról a vállalat tevékenységéről is ejtsünk pár szót! Ebben kérjük kollégája, Mikulák Sándor segítségét!

Mikulák Sándor: – A cég jogelődje, az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat 1991. május 29-én Colas Északkő Bányászati Kft. néven csatlakozott a Colas csoporthoz, amely egy francia cég. A teljes magyarországi vállalatcsoport központja Budapesten található. A közel 200 fős Colas Északkő bányái Észak-Magyarországon, a Dunakanyartól a Tokaj-hegységig húzódnak. Fő termékünk az andezitből előállított zúzott kő, elsősorban útépítésekhez, útalaphoz, de kínálatunkban szerepel még riolittufából készülő kerámiaipari alapanyag, talajjavító őrlemény, valamint sziklakerti és burkolókő is. Egyedül itt, Bodrogkeresztúron található riolittufa, a többi bányában az andezit kitermelése folyik. A bánya érdekessége, hogy még az 1800-as években indult itt a kitermelés, először hasított kő formájában, pincék, lakások, templomok építésére. Azt is fontos megjegyezni, hogy a tokaji aszú a riolittufa-pincékben lesz a legfinomabb! A pince mikroklímáját a kőzet nagyon kedvezően befolyásolja.

Gépesítés terén értelemszerűen komoly korszerűsítésre volt lehetőség a Colas-felvásárlás után, de az SZMD 86os kőzúzó gépünk még jóval a rendszerváltás előttről, 1967-ből származik, igazi, bombabiztos technológia. Évente jószerével csak a verőléceket kell kicserélni rajta. A bánya itt három részre van osztva, 30 méteres falakkal. Amikor egy-egy szakaszt speciális művelettel lerobbantunk, a köveket homlokrakodóval teherautókra rakjuk, amelyek idehozzák a feldolgozóhoz. Egy batározógép átüti a kaliberrácsokon a köveket, hogy az említett kőtörő gép fogadni tudja azokat. 0–100 mm-es tartományban zúzza a gép a köveket, ezt a folyamatot az osztályozás követi. A 0–12 mm-es méretű anyagot külön kezeljük, a nagyobb visszakerül majd a zúzóba. A többi, andezites bányában már új, automatizált rendszerek működnek.

 


A közel 200 fős Colas Északkő bányái Észak-Magyarországon, a Dunakanyartól a Tokaj-hegységig húzódnak

 

Biotermesztésben is használható

– A mezőgazdasági területre visszatérve, fejtsük ki bővebben a riolittufa használatában rejlő lehetőségeket!

P. K.: – Kezdjük egy kis történeti áttekintéssel! 1986-ban az Észak-magyarországi Kőbánya Vállalat megbízást adott a Debreceni Agrártudományi Egyetemnek (DATE) a riolittufa mezőgazdasági felhasználásának kutatására. Ezt legnagyobb részben Dr. Köhler Mihály egyetemi tanár végezte, mint felelős főmunkatárs, aki országos szaktekintélye a témának. Az intézet tizenkét kutatóintézettel és több nagy- és kisüzemmel együttműködve végzett kísérleteinek eredményei alapján a riolittufa 1993-ban a Földművelésügyi Minisztériumtól engedélyt kapott üveg és fólia alatti hajtatáshoz, szántóföldi és kertészeti kultúrákhoz, ültetvényekhez, gyepekhez, szőlő- és faiskolákhoz, továbbá termesztőközegekhez történő alkalmazására. A DATE mellett 2011-ben Dr. Szabó Béla PhD, a Nyíregyházi Főiskola Agrártudományi Tanszék adjunktusának vezetésével is folytak kutatások, ők beszámolójukban összefoglalták a riolittufa kukoricára, meggyre és energiafűzre gyakorolt jótékony hatását.

Az általunk biztosított riolittufa-őrlemény egy olyan kőportrágya, amelynek jelentős a nyomelem- és a ritkaelem-tartalma. Kalcium, magnézium, mangán, vas, réz, cink – ez mind fellelhető a riolittufában, és ezek elengedhetetlenek a növények számára. Ioncserélő képessége révén alkalmas a talaj kémhatásának semleges tartományban való stabilizálására. A savanyú, szikes vagy homoktalajokon vehetik a termelők nagy hasznát, ahol az ioncserélő képességet, nyomelem-ellátottságot javítja. Másodlagos szikesedést nem okoz, még magas dózisok esetén sem.

 


Gépesítés terén komoly korszerűsítésre volt lehetőség a Colas-felvásárlás után

 

Hatásának három fő része van. Először is hat magára a talajszerkezetre, mivel fizikai tulajdonságai miatt morzsalékos talajszerkezetet biztosít, amely pozitív hatással van a talajok biológiai életére. Emellett hat a vízháztartásra és magára a növényre is. Mind kötött, mind homoktalajokon is jól alkalmazható, mert a kötötteket lazítja, csökkenti a deflációt, eróziót, a laza talajokat pedig kicsit kötöttebbé teszi.

Gyakorlati tapasztalataink szerint alkalmazásával a vegetációra gyakorolt produktív hatás eredményeként hozamnövekedéssel számolhatunk, miközben dinamikusan támogatja a talaj és a növény vízgazdálkodását, a térfogattömegéhez viszonyított jelentős vízlekötési képességéből következően. Adszorpciós képessége miatt csökkenti a talaj toxicitását, leköti a káros gombákat és baktériumokat. Fontos, hogy nem csak egyszeri eredményekről van szó, talajvizsgálatokra alapozva látjuk, hogy megfelelő dózis és intenzitás esetén 5-8 év tartamhatással is számolhatunk.

Régen még volt elegendő felhasználható szerves trágya, ma már sajnos kevesen tudják ezt a technológiájukba beépíteni. Emellett az is fontos, hogy az érett szerves trágya hasznos, de ha valaki külön kezelés nélkül ezt azonnal a talajba juttatja, sokszor több kárt tesz, mint hasznot, a trágya savas kémhatása miatt. Ezért hangsúlyozom az okszerű gazdálkodás fontosságát! Nagyon jó tapasztalatok vannak a szerves trágya kezelésében elért eredmények tekintetében is, hisz segíti annak érlelését, emellett a benne lévő nyomelemek, makro- és mikroelemek később a talajt is javítják.

 


Most vezettük be a 10 kg-os termékváltozatot, kiskertekben történő felhasználásra, mindhárom szemcseméretben

 

Talajvizsgálati jegyzőkönyvek alapján

– Milyen szemcseméretben forgalmazzák, hogyan lehet kijuttatni?

– A 0/12-es méretet hívjuk mi kőportrágyának, a 0/5-ös a következő, valamint az 5/12-es, amit dekorációs célra is lehet használni. A kijuttatásra két lehetőség van: a legjobb a röpítőtárcsás műtrágyaszóró használata, illetve szerves trágyával összekeverve, szervestrágyaszóróval. Ezt 25–30 cm mélységig kell a talajba keverni. A szükséges dózisokat mindenképp érdemes talajvizsgálati jegyzőkönyvek alapján megállapítani. Egyébként homoktalajokon 3 kg/m2, vályogtalajon 1 kg/m2, agyagtalajokon 2 kg/m2 az alapdózisa, ez a mért pH, humusztartalom, Na-tartalom stb. alapján változhat. A kijuttatást az őszi vagy tavaszi talajmunkák során érdemes végezni, és a következő évben már érezhető lesz a hatása. Például a kukoricában végzett kísérletekben 5–10%-os termésnövekedést értünk el a riolittufa használatával, és szemnedvességben 1%-os csökkenést produkált a termék.

Kiszerelés tekintetében rendelkezünk ömlesztett áruval, és most vezettük be a 10 kg-os termékváltozatot, kiskertekben történő felhasználásra, mindhárom szemcseméretben, Melior+, Absorb+ és Dekor+ fantázianévvel.

 

– Mennyire ismerik egyébként a gazdák ezt az anyagot, a benne rejlő lehetőségeket?

– Bár megvan a Nébih-engedély és a Biokultúra Egyesület ajánlása, még sokat kell dolgoznunk ezen a téren. A riolittufa.hu oldalon minden fontos információ megtalálható, illetve a gazdák egymásnak is átadják jó tapasztalataikat. Vannak, akik kontrollterületeket alakítottak ki, de az eredmények láttán, már a teljes gazdaságban alkalmazzák a riolittufát.

 

Fodor Mihály

agrár andezit bánya colas kőportrágya mezőgazdaság nyomelem riolittufa szervestrágya talaj talajjavítás