Az arató-cséplő gépeken a kalászos gabonák és egyéb sűrű sortávolságú növények levágására szinte kizárólag alternáló vágószerkezeteket alkalmaznak a mezőgazdaságban.
A szálastakarmányok betakarítására használt kaszálógépek esetében a korábban széles körben alkalmazott alternáló vágószerkezeteket a rotációs konstrukciók háttérbe szorították. Ennek ellenére a kisebb munkaszélességű, lejtős területre alkalmas kaszálógépeknél, valamint a kényesebb kultúráknál (pl. gyógynövények) az alternáló vágószerkezeteket továbbra is alkalmazzák.
Az alternáló kaszák előnyei
Az alternáló kaszák az utóbbi időben különösen a szénafélék minőségére vonatkozó növekvő igények és technológiai elvárások miatt ismét az érdeklődés középpontjába kerültek. Számos előnyös tulajdonságuk közül talán a legfontosabb a viszonylag alacsony hajtási teljesítmény-igény és a kisebb szerkezeti tömeg, amiből adódóan kisebb hidraulikus emelőképességű traktorokat igényelnek. Az arató-cséplő gépeknél, gabonavágó asztaloknál a nagy munkaszélesség miatt ez különösen fontos szempont.
Hidromotoros hajtású vágószerkezettel szerelt frontkasza
A magajáró kaszáló, rendrevágó gépeknél alkalmazott alternáló vágószerkezetek kevésbé sértik a növényeket, tisztább a vágási felület, kevesebb a levágatlansági veszteség, és ami a legfontosabb – különösen lucernaszéna betakarításkor – kevésbé porosítják a takarmányt. A szálastakarmányok betakarításakor porosodással számolni kell, ami súlyos esetben állategészségügyi problémát, akár állatelhullást is okozhat.
A magajáró technológia lényege
Munkájuk után rendezett, jól átszellőző szőnyegrendek maradnak vissza. Az alternáló vágószerkezettel szerelt magajárókaszálógép-konstrukció mellső hajtottkerekes és hátsókerék-kormányzású, magas építésű alvázára van építve a meghajtó dízelmotor, a munkahidraulika, a mechanikus-hidrosztatikus hajtásátvitel, a hidraulikaszivattyúkat szabályzó szelepek és egyéb hidraulikus szerelvények, valamint a kezelőfülke.
Az alvázkeret mellső részéhez csatlakozik a – kaszaszerkezetre szerelt vágóasztal fogadására kialakított – csatlakozóelem, a kettős működésű hidraulikus munkahengerekkel működtetett kettős emelőkar, ami a vágóasztalokat veszi fel. A vágóasztalok kialakítása hasonló az arató-cséplő gépekéhez, hajtásukat mechanikus ékszíjhajtáson keresztül vagy hidrosztatikusan, hidromotorokról kapják. A szerkezeti részeikre, a motollára, középre hordó csigára, kaszaszerkezetre szíjhajtással viszik át az energiát. A rendrevágó gépek alternáló vágószerkezete lehet normál, közép vagy alsó vágású, a mozgó- és állópengék számától függően, vagy állópenge nélküli, kettős löketű, kettős mozgópengével. A hajtás pedig történhet forgattyús, kulisszás vagy bolygókerekes hajtóművekkel. A szálas anyagot a vezéreltujjas motolla támasztja meg a vágás pillanatában, és tereli a középre hordó csigához, és így kerül az anyag szűkített szőnyegrendre. A motolla fordulatszáma, vagyis kerületi sebessége, valamint magassága, kinyúlása a kezelőfülkéből folyamatosan szabályozható. A magajáró rendrevágó gépek általában felszerelhetők rotációs vágószerkezetű vágóasztalokkal és pillangósok kaszálásához hengeres szársértővel, melyek használata az egyenletes szőnyegrendre rakott anyag vízleadását, száradását jelentősen gyorsíthatja. Az alternáló kaszával szerelt vágóasztalok munkaszélessége 6–12 m, míg a rotációs kaszaszerkezetű vágóasztalok munkaszélessége 3,2–6,0 m közötti lehet. A nagyobb munkaszélességű változatokat támkerekek támasztják alá. Munkahelyzetben csúszótalpakon támaszkodnak a talajra, a vágási magasságot a csúszótalpak cseréjével lehet beállítani.
1. kép. Magajáró gép alternáló kaszaszerkezettel
A függesztett alternáló kaszák
A traktorra szerelt alternáló vágószerkezetű függesztett kaszák iránt is nő az érdeklődés, az újabb típusoknál pedig a konstrukciók finomítására, a vágási minőség javítására, beállítások és kezelhetőség könnyítésére, a szilárdsági paramétereket javító, egyre jobb minőségű szerkezeti anyagok felhasználására irányuló fejlesztéseket látunk.
A kaszákat a traktor hátsó hidraulikus hárompont-függesztő berendezéséhez csatlakozóan balra ill. jobbra vágó kivitelben és mellső függesztésű változatban gyártják, az oldalra vágó gépek függesztőkerettel csatlakoznak az üzemeltető traktorhoz. A függesztőkerethez csapszegeken keresztül, csuklósan kapcsolódik a paralelogramma megoldású függesztőkeret a hajtásátvitellel, meghajtó tengelycsonkkal, hajtóművel, ékszíjhajtással és kaszaszerkezetének, kaszapengéknek az alternáló mozgását, löketét biztosító forgattyús hajtóművel. Ugyancsak a függesztőkerethez kapcsolódik a vágószerkezetet munkahelyzetbe süllyesztő, illetve szállítási helyzetbe kiemelő, kettős működésű munkahenger. Az alternáló kaszaszerkezet gerendelyére csavarkötés rögzíti az állópengéket tartó acélöntvény kaszaujjakat, az osztásuk lehet alsó, közép és normál vágású. A kaszagerendelyben a – forgattyús hajtómű löketének megfelelően –mozgó trapéz vagy a háromszög alakú pengék a kaszasínre vannak felszerelve. A kaszagerendelyt munkahelyzetben csúszótalpak támasztják alá, a vágási vagy a visszamaradt tarló magassága a csúszótalpak gerendelyhez viszonyított furat- és csavarkötéses állításával vagy a csúszótalpak cseréjével szabályozható. Az egyszerűbb változatok a hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-tengelycsonkjáról kardántengelyen keresztül kapják. A bonyolultabb változatoknál a vágószerkezet hajtása hidromotoros megoldású. A hidrosztatikus hajtás történhet az üzemeltető traktor hidraulikus rendszeréről vagy külön kiépített hidraulikus hálózatról.
2. kép. Hidromotoros hajtású vágószerkezettel szerelt frontkasza
Az alternáló kaszaszerkezet külön kialakított függesztőberendezés segítségével frontkaszaként csatlakoztatható a mellső függesztővel és TLT-vel rendelkező univerzális vagy speciális kialakítású hegyi traktorokhoz. Természetesen az ilyen konstrukciójú alternáló kaszák a fordítóművel épített, tartós hátramenetben is üzemeltethető univerzális traktorokkal is használhatók. Ebben az esetben a függesztőkeret csatlakozik az üzemeltető traktor mellső hidraulikus berendezéséhez. A függesztőkeret és a vázkeret csatlakoztatása a kaszagerendelynek – a működési magasságtól független – azonos síkban tartását biztosító paralelogramma-vezérlésű mechanizmuson keresztül történik. Az egyszerűbb változatok a hajtásukat az üzemeltető traktor TLT-jéről mechanikusan, kardántengelyen, a vázkereten, abban elhelyezett szöghajtóműveken és csapágyazott tengelyeken keresztül kapják, illetve jut el a vágószerkezetet hajtó forgattyús vagy excentrikus hajtóműhöz. A mellső függesztésű alternáló kaszáknál a rendterelésre gyakran talajhajtású, lemezből kialakított, kikönnyített tárcsákat alkalmaznak. A dupla excenteres hajtómű löketének megfelelően működik a kettős pengés, dupla löketű „busatis” vágószerkezet. A vágószerkezetet ezeknél a gépeknél is csúszótalpak támasztják alá, a levágott szálas anyagot pedig két oldalon elhelyezett rendterelő lemezek terelik középre. Az újabb fejlesztésű, mellső függesztésű alternáló kaszák vázszerkezet-felfüggesztése hasonló kialakítású az előzőekhez, az alternáló kaszaszerkezet is duplapengés, kaszaujj nélküli kialakítású. Egyes típusoknál az alternáló kaszaszerkezet mögé fémhengeres szársértő berendezés van beépítve, melynek működési magassága és kinyúlása az alternáló kaszaszerkezettől függetlenül, hidraulikus munkahengerrel állítható. A kissé bonyolultabb kialakítás miatt az alternáló vágószerkezetet működtető forgattyús hajtómű vagy excenter hajtás a hidromotorokkal, hidrosztatikusan van megoldva. Ezt az energiaátvitelt, hajtást alkalmazzák abban az esetben is, ha a mellső függesztésű frontkaszát hátul függesztett egy- vagy kétoldalt vágó kaszákkal kombinálva gépkapcsolatban üzemeltetik. Ez a megoldás viszont a kaszálógépen kiépített hidraulika-rendszert igényel. Ez a hidraulikus rendszer a vázkeretre épített olajtartályból, olajszűrőkből, csővezetékből, hidraulikaszivattyúkból, valamint a vágószerkezetet és egyéb funkcionális szerkezeteket hajtó hidromotorokból, szabályozószelepekből és a vezetőfülkében elhelyezett kezelőszervekből áll. Ezt a hátsó és mellső függesztésű kaszákból álló gépcsoportoknál a hátsó kaszák vázkeretén helyezik el, és a hidraulika szivattyú hajtása a TLT-ről, kardántengellyel történik. Érdekes újdonságnak számítanak a lejtős gyepterületek gondozására, kaszálására kifejlesztett robotok, melyek vágószerkezete – éppen az alacsony energiafelvétel, az alacsony hajtási teljesítményigény miatt – alternáló megoldású.
3. kép. Hidrosztatikus hajtású rendrevágó konstrukció
A függesztett vagy vontatott rendrakó gépek
Kialakításuk hasonlít az arató-cséplő gépek hevederes gabonavágóasztal-konstrukciójához. A függesztett változatok az üzemeltető traktor mellső függesztőberendezéséhez vagy a fordítóművel szerelt – és hátramenetben is tartósan üzemeltethető – traktorok hátsó függesztőberendezéséhez csatlakoztathatók. Természetesen magajáró kaszáló alapgépekre is csatlakoztathatók, ebben az esetben a gépkezelőnek jobb rálátása van a rendrakó gép munkájára. A függesztett és vontatott gépek hajtásukat az üzemeltető traktor mellső-, illetve hátsó TLT-jéről kapják. Az egyszerűbb szerkezetű gépeken a funkcionális szerkezeti részek hajtása mechanikusan, a beépített fogaskerék-hajtóműveken és ékszíj- vagy lánchajtáson keresztül történik. A bonyolultabb gépeknél a vágószerkezet hajtása a TLT-ről mechanikusan, míg a rendrakó heveder vagy hevederek hajtása az üzemeltető traktor hidraulikus hálózatáról történik, ezért az üzemeltető traktornak 4–6 hidraulikus kivezérlő csatlakozójának kell lennie. Egyes típusokhoz szintén ki van fejlesztve a traktor TLT-jéről meghajtott hidraulikus rendszer, melynek telepítése az alternáló kaszáknál ismertetettel megegyező. A rendrakó gépek alternáló vágószerkezete szintén normál, közép és alsó vágású lehet. A vágószerkezet konstrukciós kialakítása az előzőekben ismertetettekkel hasonló. A kaszagerendelyre csavarkötéssel rögzített kaszaujjak fölött jár a kaszasínre szegecselt, trapéz alakú vágókéses kasza. A kaszasín biztonságos, egyenes vonalú mozgatása céljából a kaszasínt leszorító lemezek vagy lapok tartják megfelelő helyzetben. A kaszaszerkezet hajtása lehet bolygóműves, excenteres vagy forgattyús hajtómű. Az alternáló kaszaszerkezet előtt a vezérelt pályán mozgó motolla tűtengelyére fűzött motollaujjak támasztják meg a vágás pillanatában, majd a levágott anyagot a rendrakó hevederre juttatják. A vezérelt pályán mozgó motolla helyzete az alternáló vágószerkezethez viszonyított magassága, kinyúlása hidraulikus munkahengerekkel – a traktor vezetőfülkéjéből – a növény magasságához igazítható. A munkasebességgel történő összehangolás céljából a motolla fordulatszáma fokozatmentesen szabályozható. A szállítóheveder az anyagot középre vagy oldalra rakja rendre.A hevederes rendrakók a nagy, 6–7 m munkaszélességük miatt szállítókocsira rakva telepíthetők át.
Az egyszerűbb rendrakók a traktor TLT-jéről kardántengelyen keresztül kapják a hajtásukat, a funkcionális szerkezeti részek hajtása is mechanikusan történik, vontatott változatai vonórúddal kapcsolódnak a traktor vonóberendezéséhez, konstrukciójuk pedig az előzőekhez hasonló.
Az alternáló kaszák tehát a szálastakarmányok minőségi, növénykímélő betakarítására alkalmasak, az alternáló kaszaszerkezettel szerelt hevederes rendrakók pedig a minőségi szénakészítés alapgépei lehetnek, de azoknál a kultúráknál is alkalmazhatók, melyek betakarítására a morfológiai tulajdonságok miatt a viaszérési időpont előrehozható vagy az esetleges deszikkáló szerek használatának korlátozása okán a kétmenetes betakarítási technológia is megvalósítható.
Forrás: Ádám és Társa Kft. gyártmányismertetői
SZERZŐ: DR. KELEMEN ZSOLT MŰSZAKI SZAKÉRTŐ
