Kockázatos feketézni a permetező-felülvizsgálattal

Akárcsak a személyautóknál, a növényvédelmi gépeknél is társadalmi érdek, hogy a berendezések jó állapotban, megfelelően működjenek. A hatékonyabb vegyszerfelhasználás mind élelmiszer-biztonsági, mind környezetvédelmi szempontból nagyon fontos. Ez ugyanakkor rámutat arra is, hogy a tavaly rendeletben előírt kötelező felülvizsgálat magának a permetezőt üzemeltető gazdának szintén alapvető érdeke.

 


Mind a Nébih, mind az NGEA azon dolgozik, hogy elősegítse a növényvédelmi gépek ellenőrzését

 

19 ezerből 11 ezer már átesett rajta

A tavaly bevezetett rendelkezések számottevően növelték a tulajdonosok hajlandóságát arra, hogy növényvédelmi gépeiket bevizsgáltassák egy nyilvántartott állomáson. Friss adatok szerint a Növényvédelmi Gépnyilvántartó Rendszerben eddig összesen19 126 növényvédelmi gépet regisztráltak – közölte lapunkkal a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság. Általában a magas szakmai színvonalon gazdálkodók regisztráltatták és vizsgáltatták elsőként a gépeiket. Ugyanakkor azt tapasztalják, hogy ma már a gazdák többsége tudomásul vette és elfogadta a vizsgálat szükségességét. Ennek eredményeként a Növényvédelmi Gépnyilvántartó Rendszerben regisztrált 19 126 permetezőgépből már 11 056 esett át a felülvizsgálaton. A járvány visszavetette ugyan ezt a hullámot, de a Nébih úgy véli: idén ismét jelentős növekedés lesz a gépfelülvizsgálatok számában.

 

Európai mintára

Közben a kötelező felülvizsgálatokat végző gépállomásokon fontos, beszédes és megszívlelendő tapasztalatok gyűltek össze. A leggyakrabban előforduló permetezőgép-hibákról, az általános műszaki állapotról külön növényvédelmi online tájékoztatót tett közzé a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara. Tarcali Gábor, a kamara elnöke és Bakonyi István, a kamara Növényvédő Gép Ellenőrző Állomás (NGEA) igazgatója március derekán összegezte az eddigi információkat. Bakonyi István először is felidézte, hogy a tavaly jogszabályba iktatott kötelező felülvizsgálat voltaképpen nem is új. Az első kísérleti állomást 2012-ben létesítették, majd 2014-ben a kamara megalakította a már közismert NGEA-t. A gépellenőrző szervezet ma már 17 állomást – közte 2 egyetemi műhelyt – üzemeltet 63 szakemberrel, s ezzel országos lefedettségű szolgáltatást biztosít, évi 8 000 darabos kapacitással. Emellett, európai mintára, mobil gépvizsgáló rendszert is kialakítottak. Ennek óriási előnye, hogy a gazdák-gazdaságok nem kényszerülnek nagy távolságokra elszállítani a növényvédelmi gépüket. A mobilizáció így nemcsak kényelmes az üzemeltetőknek, hanem biztonságosabb és környezetkímélőbb is, és természetesen lényegében ugyanúgy üzemi körülmények közt végzik a vizsgálatot.

 

Hanyagság, hiányosság– és a következmények

Hogy az említett tapasztalatok hogyan is alakulnak, azt Bakonyi István 6 500 vizsgálatból vonta le. Ebből 4 000 ellenőrzésre tavaly került sor. Azóta, mint mondta, sajnos alacsonyabb a megrendelésszám: idén már a 4 000-et sem éri el, miután 1 000 megrendelést visszamondtak a gazdák. Az NGEA igazgatója úgy véli, sok gazdaság hozzáállásával gond van: hiába kampányol a kamara, sokan nem akarnak foglalkozni a permetezőgépük állapotával. Kevéssé meglepő módon azokban a térségekben nagyobb a gépvizsgáltatási hajlandóság az üzemeltetőkben, ahol a növényvédelmi felügyelők már ellenőriztek, illetve szükség esetén büntettek…

A gépek állapota nagyon eltérő. Sőt, nemcsak a műszaki állapot sokszínű, hanem a gépkezelők üzemeltetési tudása is nagyon változó. Bakonyi István meglátása szerint a permetezők 15–20 százaléka minden további nélkül átmegy a kötelező felülvizsgálaton. Ám durván ugyanennyi semmilyen műszaki beavatkozással nem készíthető már fel eredményesen. A fennmaradó 60–70 százalék alapos helyszíni állapotfelmérés, majd a szükséges javítások után kaphat matricát, tanúsítványt.

A legjellemzőbb hibák természetesen a fúvókáknál fordulnak elő. Nemcsak a minőség, a típus és a műszaki állapot problémás itt, hanem az is, hogy a gépkezelők sokszor nem tudják használni a segítő beállítási táblázatot a fúvókákhoz. Ugyancsak gyakori a csepegés és tömítés problémája; a kopóalkatrészek és a csövek cseréjének elhanyagoltsága; vagy éppen olyan mechanikai, konstrukciós hibák, amik miatt a sugár nem a növényre, hanem a szórókeretre vagy a kerékre irányul. A manométerek rossz működését azért is emelte ki a szakember, mert az a beállítások és a hibajelzések egyik fő eszköze, ami nélkül nincs precíz munka.

Szintén gyakori a tisztaság hiánya. Ez nemcsak technikai, hanem munkaegészségügyi szempontból is probléma. Úgyszintén sok továbbá a kerethiba. E mögött részben a trehányság, az oda nem figyelés áll, illetve az a jelenség, hogy kisebb balesetek: fával, villanyoszloppal, keményre fagyott talajjal való ütközések után nem történik meg a megfelelő javítás műhelyben. Akadnak emellett keretkonstrukciós hibák is. Az egyik a csuklópontoknál lévő, fixen rögzített fúvókaosztás-távolság – ha például nem 50, hanem 40 vagy 75 cm távolság. A rossz eloszlás következménye lehet például, ha „csíkoz a vetés” vagy az imént említett probléma: hogy a szerkezeti egységek belógnak a permetlé útjába.

A szakember az automatika előnyeire és hátrányaira egyaránt rámutatott. Az automatika jó eszköz a paramétereknek megfelelő, precíz kijuttatásra. Ez azonban hátrány is lehet: ha a gép műszakilag, kopás, dugulás miatt nem működik megfelelően, akkor az automatizmus felerősíti a következményeket.

 


Csak a permetezők szűk ötöde megy át akadálytalanul a felülvizsgálaton

 

A gazda érdeke is, hogy kerülje a fekete matricagyárosokat

Azt is megkérdeztük a Nébih illetékeseitől, mit tesznek a szabálytalan felülvizsgálati állomásokkal szemben. Szakmai körökben már tavaly, a rendelet megjelenésekor attól tartottak, hogy egyes helyeken valós felülvizsgálat nélkül, feketén is kiadják a matricát, a tanúsítványt. A Nébih megerősítette, hogy feladatai közé tartozik a felülvizsgáló állomások munkájának szakmai felügyelete. Az eddigi számos ellenőrzés során is kiemelt figyelmet fordítottak az ilyen jellegű információk valóságtartalmának kivizsgálására. A nem megfelelően működő állomásokat mielőbb kiszűrnék, hogy ezzel is nagyobb teret kapjanak a szabálykövető, tisztességes felülvizsgálati állomások. A hatóság ugyanakkor ebben a növényvédelmi gépek tulajdonosaira is számít. – Az ő döntésükön is múlik, hogy a tényleges felülvizsgálat nélkül kiadott „matricagyáros” állomásoknak ne legyen elegendő ügyfelük ahhoz, hogy megkockáztassák a jogszabályok megkerülését. Meggondolandó, hogy egy kicsit alacsonyabb szolgáltatási díjért pusztán egy újabb papírt, vagy egy kicsivel magasabb összegért hosszú távú növényvédőszer-megtakarítást, egészséges növényállományt, illetve szermaradék szempontjából biztonságos terményt akarnak-e a gazdák – fogalmazott a Nébih, utalva egyben arra is, hogy a gazdák bizalmával és a joggal visszaélő állomás sem ingyen dolgozik, de sokkal nagyobb kockázattal. Ezt lapunknak több növényvédelmi illetékes is megerősítette: elsősorban – de nem csak – önmagának okoz kárt, aki rossz hatékonyságú permetezővel dolgozik. Egyrészt nagyobb víz- és szerfelhasználás, gyengébb terméseredmény várható, de rosszabb élelmiszer-biztonság és nagyobb környezetterhelés is lehet a következmény.

 

Illusztráció: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

Kohout Zoltán

agrár állomás fúvóka gép kamara kötelező felülvizsgálat mezőgazdaság permetező szórókeret tanúsítvány