A dolgozó ember védelme a növényvédelemben

Egészségvédelem XIII. rész

A foglalkozási baleset külső erő hatására, váratlanul, szándék nélkül, hirtelen fellépő esemény, amely gyorsan zajlik le, és a testi épség zavarával jár.

A balesetek veszélyforrásai lehetnek fizikai természetűek. Ezen belül mechanikai: esés, vágás, szúrás, robbanás energiája, hőenergia: tűz, izzó, forró tárgyak, elektromos energia: áramütés, villámcsapás.

A vegyi anyagok okozta véletlen baleseti jellegű mérgezések is balesetnek minősülnek. A biológiai tényezők során szólni kell a szemmagasságban lévő faágak csapása okozta szemsérülésről, valamint az állatok által – rúgás, marás, harapás, döfés – ejtett sérülésekről. A balesetek objektív és szubjektív okai a következők lehetnek: a védőberendezések hiánya vagy hibája, az egyéni védőeszközök hiánya, mellőzése, a munkahely hibája, a helytelen munkaszervezés. Balesethez vezethet a fegyelmezetlen, figyelmetlen magatartás, a reális veszélyek túl- vagy alábecsülése, az emberi kapcsolatok hibái is.

A balesetek következményeként az egészségkárosodás lehet horzsolás, zúzódás, vágás, roncsolás, törés, szakítás, végtag elvesztése, vérzés, égés, fulladás, mérgezés.

 

A foglalkozási betegség

A foglalkozási betegség olyan egészségkárosodás, amely a munka közben, azzal összefüggésben, külső tényező hatására, szándéktalanul jön létre. A veszélyforrásokat tekintve külön kell szólni a fizikai, kémiai, a biológiai és a pszichológiai terhelésekről.

A foglalkozási betegség kialakulhat heveny, félheveny vagy idült formában. Következménye lehet enyhe, középsúlyos, súlyos-életveszélyes károsodás. Járhat teljes gyógyulással, de előfordulhat súlyos utóbetegség, rokkantság az esemény kapcsán.

A foglalkozási betegségek megállapítása nem egyszerű orvosi feladat. Az esetleges viták elkerülésére a megbetegedés foglalkozási eredetét a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkahigiénés szakemberei vizsgálatával kell tisztázni.

A foglalkozási ártalmakkal kapcsolatos eljárások során szükséges, sőt kötelező a bejelentés, helyszíni kivizsgálás a keletkezés körülményeit illetően, a nyilvántartás, így csökkenthetjük a hasonló esetek előfordulásának kockázatát.

 

bakancs
Az egyéni megelőzés hatékony lehetősége az egyéni védőeszközök viselete

 

A foglalkozási balesetek és betegségek megelőzése

Az állami megelőzés során érvényesíteni kell mindazokat a jogszabályokat, előírásokat, melyek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülményeket hivatottak megalapozni, elsősorban az 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről szabályait.

A vegyszeres munkákra vonatkozó rendeletek, „óvórendszabályok” előírásait be kell foglalni a helyi munkavédelmi szabályzatba.

A társadalmi megelőzés keretében a balesetelhárítási tevékenység szervezése, az előírások munkahelyi megtartásának ellenőrzése, a műszaki és egyéni egészségvédelem fejlesztése, az üzemi munkavédelmi tevékenység elsősorban munkáltatói feladat.

A munkahelyi megelőzés az üzem vezetőjének, közelebbről, a növényvédelmi és agrokémiai szakvezetőnek a feladata, meg kell teremteni a munkavédelem valamennyi feltételét, a korszerű technikai, technológiai, munkaszervezési, tudományos ismeretek mindenkori alkalmazásával.

A műszaki megelőzés a foglalkozási ártalmak megelőzésének leghatékonyabb lehetősége. A hibátlan, jól karbantartott eszközök, modern biztonságos gépek és berendezések használata, a munkafolyamatok automatizálása lehet a korszerű balesetelhárítás műszaki alapja. Mindezek azonban hozzájárulnak a foglalkozási betegségek megelőzéséhez is, hiszen így megvalósítható például a csökkentett zajú, kevésbé vibráló, klimatizált és jól szellőztetett, szűrt levegőjű kabinnal ellátott munkagépek alkalmazásával egyes fizikai kórokú betegségek elhárítása.

Az egyéni megelőzés hatékony lehetősége az egyéni védőeszközök, védőfelszerelések viselete. Ezek alapvető előnye az, hogy gátat képeznek a dolgozó szervezete és a környezetből rá ható károsító tényezők között.

Az egyéni megelőzés során köteles minden dolgozó a munkakörére vonatkozó előírásokat, a szakma szabályait maradéktalanul megtartani, munkahelyén fegyelmezetten viselkedni, a legkisebb sérülést, rosszullétet haladéktalanul a munkavezetőnek jelenteni, és elsősegélyt kérni.

Az orvosi megelőzés lényeges eleme az, hogy az orvos (foglalkozás-egészségügyi szakorvos) részt vesz a munkahelyi elsősegélynyújtó lánc létrehozásában és működtetésében. Ellátja a dolgozók felvétel előtti és időszakos orvosi vizsgálatát, részt vállal a dolgozók rendszeres és időszakos balesetelhárítási, munkavédelmi képzésében, továbbképzésében.

 

SZERZŐ: DR. LEGOZA JÓZSEF

 

agrár balesetelhárítás egészségvédelem foglalkozási baleset foglalkozási betegség megelőzés mezőgazdaság munkavédelem növényvédelem védőeszköz védőfelszerelés vegyi anyag veszélyforrás