Valaha a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt Magyarországon
„Legnagyobb eredményünk az, hogy megmentettünk valamit, ami a mezőgazdaságon belül halálra volt ítélve. A hazai kenderfajták nem kerültek arra a sorsra, mint a kendergyárak. A fajták még léteznek, és alapot adnak az időnként fel-fellángoló újrakezdési kísérletekhez” – interjú Mátrai Tiborral, az Agromag Kft. ügyvezetőjével.
– A kender a rendszerváltás előtti időkben a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növény volt Magyarországon. Fél évszázaddal ezelőtt 23 ezer hektáron termesztették ezt a növény. Véleménye szerint mi az oka, hogy a kétezres évek elejére szinte eltűnt a termesztett növények palettájáról?
– Ötven évvel ezelőtt szükség volt kötélre, madzagra, katonai sátrak részére vászonra és még zsákot, meg ruhát is csináltak belőle. Ma már a kötél és a madzag műanyag, az egykor végtelen nagyságú felvevőpiacnak számító szovjet és magyar néphadsereg megszűnt. A jelenlegi haderők kisebbek, és más anyagokat használnak sátraikhoz, de nem lennék meglepődve, ha itt-ott még a negyven éves kendervászon sátrak használatban lennének. A ruházatból pedig teljesen kikopott a kendervászon. A műanyag olcsóbb, könnyebben előállítható, jobban kezelhető, legalábbis egy olyan világban, ahol a környezetterhelés árát nem kalkulálják. Az elmúlt harminc-negyven év pedig tipikusan az olcsó műanyag elterjedésének jegyében telt.
Vannak az utóbbi évtizedben nemesített új fajtáink is
– Szűk másfél évtizeddel ezelőtt vették át a megszüntetésre ítélt, egykor világhírű kompolti kendernemesítést. Milyen eredményeket sikerült elérniük az elmúlt évek során?
– Legnagyobb eredményünk az, hogy megmentettünk valamit, ami halálra volt ítélve, így a hazai kenderfajták nem kerültek arra a sorsra, mint a kendergyárak. A fajták még léteznek, és alapot adnak az időnként fel-fellángoló újrakezdési kísérletekhez. Tíz évvel ezelőtt a kender összes vetésterülete az Európai Unióban alig haladta meg a tízezer hektárt, ami annyira csekély volt, hogy csupán üzleti alapon az egyetlen helyes döntés a kendernemesítés bezárása lett volna. Nem ezt tettük. Átmentettük a fajtákat, és azt a ma már sokszor korszerűtlennek vélt tudást, ami az egykori technológiákat és a növénynek az ismeretét jelenti. Amikor valaki elkezd a kenderrel foglalkozni, az első kudarc után jön rá, hogy erre a tudásra márpedig szükség van ahhoz, hogy eredményes tudjon lenni az új vállalkozásában. Jó, ha van valamire alapozni, és könnyebb egy-egy részfolyamatot vagy az elképzelést módosítani, mint újként az egész növényt és a termesztéstechnológiáját felfedezni. Vannak az utóbbi évtizedben nemesített új fajtáink is, melyek a gépi magbetakarítási technológiáknak jobban megfelelnek, mint a régi rostkenderek vagy kettős hasznosítású típusok. Legutóbb Balaton néven regisztráltak egy kimondottan korai, alacsony, kombájnnal is aratható kétlaki fajtát, melynek most kezdjük a felszaporítását. Néhány éve elkezdtük a fajtáink CBD-tartalom növelésére irányuló szelekcióját is, és máris értünk el eredményeket ezen a téren. A CBD (kannabidiol) egy, a kendernövény által termelt nem pszichotróp hatású molekula, melynek különböző idegrendszeri betegségek gyógyításában nagy szerepet tulajdonítanak, de gyógyszerként történő alkalmazása egyelőre várat magára.
– Egyre többen vannak, akik úgy vélik, hogy ez a növény lehet a magyar vidék feltámadásának az egyik kulcseleme. Önnek mi erről a véleménye?
– Félúton állok a korlátlanul optimisták és a szkeptikusok között. Valamikor én is a nagyon lelkesek táborába tartoztam, de már sok próbálkozást láttam elhalni vagy lendületét veszteni. Tizenöt éve hallgatom lelkes amatőröktől, hogy a kender a jövő növénye. Az utóbbi egy-két évben azonban valóban megmozdult valami. Erre a legkirívóbb példa az Egyesült Államok esete, ahol hetven éven keresztül még a rostkender termesztését is tiltották, ma meg már az ipari kendert szinte mindenhol, sőt több tagállamban a marihuánatípusokat is legálisan lehet termelni. Az USA-ban a legtöbb termelő a gyakorlatilag kábítószermentes, közepes CBD-tartalmú kendervirágzat termesztésébe fogott, mert ennek átmenetileg igen magas ára volt. Jelenleg Európában is ez hajtja a piacot, de itt szigorúbbak a törvények, kisebbek a lehetőségek. És a CBD-piac is telítődni látszik, az árak drasztikusan csökkennek. Úgy tűnik azonban, hogy azok közül, akik egy pénzes CBD-kenderen megismerkedtek a termesztés kihívásaival, egyre többen döntenek úgy, hogy belefognak a magkender vagy a rostkender termesztésébe.
Kompolti nemesítésű kender vetőmag-előállítása
Ez azokban az országokban működőképes, ahol van valamilyen feldolgozóipar, amely képes felvenni a kísérletezésből származó alapanyagot. Jelenleg a világ kendertermesztésének 70%-a Kínában van. Ott együtt van jelen a több száz éves kézi termesztési módszer és a legmodernebb technológia. Európában Franciaország a legnagyobb és egyben legmodernebb bázissal rendelkező ország a kendertermesztés és -feldolgozás tekintetében, míg a leghagyományosabb, legmaradibb talán Magyarország azok közül, amelyekben egykor virágzott ez az iparág. Szkeptikus vagyok olyan tekintetben is, hogy ostobaságok terjednek az interneten, melyek elsősorban a kívülállókat teszik fogékonnyá a témával kapcsolatban. Angol nyelvű anyagok gyakran hangsúlyozzák, hogy a kender annyira csodálatos növény, hogy több mint 50 000 terméket lehet belőle előállítani. Egy átlagos amerikai felnőtt húsz-harmincezer szót vagy még kevesebbet használ; hogy tudna összeszedni valaki ötvenezer kenderterméket? Le sem tudná írni. További tévhit, hogy a kender annyira igénytelen, hogy mindenhol termeszthető, rá-adásul kemikáliamentesen. Valóban, a rostkender viszonylag igénytelen, de a magkender már a kimondottan igényes kultúrák közé tartozik, érteni kell a termesztéséhez, és megfelelő tápanyagot is bőven igényel.
Optimista vagyok viszont abban a tekintetben, hogy egy kellően gazdag társadalom, mely meg tudja magának engedni a műanyagnál valamivel drágább termékek előállítását, rengeteget profitálhat a kenderből. Szüleim modern építőanyagokból, nagyon komoly hőszigeteléssel készített házában nyáron nem lehet meglenni légkondicionálás nélkül. Nagyszüleim vályogházába akkor is be lehet menni hűsölni, ha odakint már egy hete tombol a hőség. A kenderbeton valami hasonlót tud hőszigetelésben, mint a vályog, miközben jóval stabilabb, szilárdabb, ugyanakkor „lélegzik”, és iparosítani lehetne a felhasználását. Ma már a kenderruházatot is kényelmessé lehet tenni bizonyos technikákkal vagy más anyagokkal vegyítve, megőrizve mindegyiknek a legelőnyösebb tulajdonságát. Bár szentségtörésnek hangzik, de különböző műanyagokkal „keverve” tényleg rengeteg hasznos dolgot lehet belőle előállítani. Magjának olaja pedig méltatlanul mellőzött. Emberek tízezrei veszik az omega-3 kapszulákat, de nem fogyasztják az omega-3-ban és egyéb telítetlen zsírsavakban gazdag és egyúttal az egyik legegészségesebb növényi olajat, a kendermagolajat, mert drága. Olyan az ember, hogy az olaj árát a napraforgóéhoz vagy az oliváéhoz hasonlítja, és ahhoz képest valóban rendkívül drága. Napi egy kiskanálnyi azonban bőven elég belőle. Az ebben lévő omega-3-zsírsavmennyiséget kapszulában tíz-húszszoros áron vesszük meg, mert a többi „bogyóhoz” képest nem is olyan drága. Ilyen az emberitermészet. A kendervirágzat által termelt kannabinoidok kutatása is még óriási távlatokat nyithat meg, hiszen már több tízezer ember gyógyult meg ezek alkalmazásával anélkül, hogy a tudomány pontos választ adott volna arra, hogy milyen biológiai mechanizmus segítségével gyógyultak meg gyógyíthatatlannak tűnő betegek, és miért nem hat ugyanez a hatóanyagcsoport másoknál. Nagy lehetőségek vannak tehát a kenderben, de Magyarországon szinte a nulláról kell építkezni. Ez nagyon nehéz. Profi és egyben innovatív, valamint kockáztatni is képes termelőkre és feldolgozókra van szükség. Esetleg valamilyen állami szerepvállalás is kimozdíthatná az egész iparágat a tetszhalott állapotból azzal, hogy csökkenti a kockázat mértékét, de a kitűnő agronómiai háttérre és az innovatív megközelítésre akkor is szükség lenne.
Magkender betakarításakor állított kenderkúpok
– Miben tudják segíteni a kendertermesztés iránt érdeklődő gazdákat?
– Az „urbánus gazdákat”, akik nagyvárosi házukban az interneten olvastak a csodálatos kenderről, inkább lebeszéljük arról, hogy próbálkozzanak. Az a legnagyobb segítség, hogy megkíméljük őket a fölösleges kudarcoktól. Kis területtel rendelkező jó termelőknek elsősorban kendervetőmag-termelési lehetőséget kínálunk. Egészen kicsi, néhány száz vagy néhány ezer négyzetméteres területekre is tudunk szerződni, mert sok fajtának kell megoldanunk a fajtafenntartását. Ezeken a kis területeken a betakarítás csak hagyományos kézi módszerrel történhet. Ezek alkalmasak a növénnyel való megismerkedésre, a technológiák próbálgatására. A felvevőpiac részére pedig kendermagot tudunk kínálni. A Magyarországon megtermelt nem túl nagy mennyiségű vetőmag nagy része külföldre kerül. A magyar fajtákat általában CBD-re, illetve rostra termesztik. Külföldi kapcsolataink révén pedig sok tapasztalatot tudunk megosztani a hazai gazdákkal arra vonatkozóan, hogy mit érdemes és mit nem érdemes megpróbálni a termesztés során.
SZERZŐ: CZÉKUS MIHÁLY
