fbpx

A biológiai és pszichológiai kórokú foglalkozási betegségek

Írta: MezőHír-2021/04. lapszám cikke - 2021 április 22.

Egészségvédelem a mezőgazdaságban XII. rész

A mezőgazdaságban, a növényvédelemben dolgozó ember szervezetét a munkahelyén számos biológiai eredetű terhelés érheti. Ezek között vírusok, baktériumok, paraziták, gombák stb. okozta fertőzések is előfordulnak, melyek jelentősége – közvetlen és közvetett hatásuknál fogva – nagy; akár súlyos következményeik is lehetnek.

Mindezeken túl az állattartás kiterjedt volta miatt is számolni lehet az állatról emberre terjedő betegségek előfordulásával, tehát a kérdésnek nem csupán munka-, hanem közegészségügyi-járványügyi szempontból is nagy jelentőséget kell tulajdonítani.

Az állatról emberre terjedő betegségek (zoonózisok) között a következőkre kell figyelmet fordítani: veszettség, kullancscsípés okozta agyvelőgyulladás, gümőkór, brucellózis, lépfene, orbánc, tularémia, szalmonellózis, leptospirózis. A parazitás betegségek, galandférgesség, trichinellózis nem fordul elő gyakran, de gondolnunk kell rá. Ugyanígy a gombák és a gombatoxinok okozta betegségekre is. A megelőzés az általános higiénés tevékenység feladata. A jó állategészségügyi és munka-egészségügyi gyakorlat alapvető szempont.

 

szomorú ember

 

A növényvédelmi és agrokémiai munkában is adódhatnak olyan tartós konfliktushelyzetek – a vezető és a beosztott, a munkatársak közötti rossz viszony, a túlzottan nagy felelősség, a tartósan fárasztó vagy monoton munkavégzés, a ténylegesen vagy túlértékelten baleset-/mérgezésveszélyes munkakör stb. –, amelyek foglalkozási neurózishoz vezethetnek. A következmények lehetnek teljesen pszichés természetűek (depresszió, kóros érzelmi feszültség), de társulhatnak ezekhez testi tünetek (fejfájás, heves szívdobogás, gyomorfájdalom, nagy fáradékonyság) is. A megelőzés lényege a jó munkaszervezés, a kellő vezetői, munkapszichológiai ismeretek alkalmazása és az ezeken nyugvó munkahelyi gyakorlat.

A foglalkozási neurózis ritkán egyértelműen tiszta, gyakran kevert, illetve a munkától független, egyéni, betegségi, családi konfliktus alapján nyugszik. A kimerüléses neurózis okai lehetnek a rossz üzemi körülmények, egyhangúan ismétlődő munkafolyamatok vagy pihenő nélküli hosszantartó munkavégzés, illetve az, hogy az egyébként elviselhető munka az egyén teherbíró képességét tartósan meghaladja. Az ún. helyzeti neurózis általában olyan körülmények között alakul ki, amelyeknél a vállalt feladat az egyén teljesítőképességét meghaladja. Az összeütközéses neurózis oka lehet megoldható vagy éppen megoldhatatlan összeütközés az üzemben más emberrel, elégedetlenség a munkaköri beosztással, a végzett munka anyagi ellenszolgáltatásával, erkölcsi megbecsülésével. A célneurózis esetében a célképzet és a panaszok között olyan alaptalan összefüggés alakul ki, amely minden áron a kártalanítás, kártérítés megszerzésére irányul.

A megelőzésben meghatározó a jó munkaszervezés, az alkalmas egyéni munkaköri beosztás, a felvételi, előzetes orvosi vizsgálattal az eleve neurotikusok kiszűrése a számukra alkalmatlan munkakör szempontjából, az időszakos orvosi vizsgálattal pedig azok kiemelése, akiknek a neurózisa más okból fejlődött ki, végül a betegek pszichológiai, szakorvosi kivizsgálásának, gyógyszerelésének a biztosítása.

 

kullancs
Az állattartás kiterjedt volta miatt is számolni lehet az állatról emberre terjedő betegségek előfordulásával

 

A növényvédelemben időnként kialakulhat olyan helyzet, amely szűkebb-tágabb körben tartós nyugtalansághoz, aggodalomhoz, esetleg pánikhangulathoz vezethet. Egyes esetekben – például mérgezéskor – a félelem megalapozott, és ezért hasznos lehet, mert gyors, hatásos intézkedéshez vezet. Indokolatlan esetben azonban a félelem eluralkodása alaptalan, mert az tévedésen vagy elégtelen ismereteken nyugszik, és ha ezáltal pánikot okoz, akkor hibás intézkedésekhez, alaptalan felelősségre vonáshoz, tömeges munkakieséshez, a laikus közvélemény helytelen orientálásához vezethet.

A megelőző eljárás során a felelős szakvezető kötelessége a fenyegető, már jelentkező pánikot emberi fellépéssel, helyes, határozott, mindenki számára világos és megnyugtató intézkedésével időben feloldani.

 

SZERZŐ: DR. LEGOZA JÓZSEF
(A szerző előző cikkét ide kattintva olvashatják.)