Összegezték a járvány hatását a fogyasztási szokásainkra. A zöldségágazat összességében profitált az emberek bezártságából.
Indul az áru a kereskedelembe (fotó: Horizont Média)
Ismét sokat főzünk
A koronavírus rányomta bélyegét az európai zöldségpiacra. Az első hatás a spárgabetakarításnál jelentkezett: hiányzott a vendégmunkás a földekről. A második hatás: az áruházláncok túlrendelték magukat friss zöldségekkel és konzervekkel, hogy a pánikvásárlás idején se kongjanak a pultok. A harmadik hatás: az éttermek, szállodák bezárásával megszűnt egy fontos értékesítési csatorna a zöldségtermelők számára, viszont megnőtt a háztartások kereslete a friss termékek iránt. Az egészség megőrzése és az otthoni főzés-sütés került a középpontba, ezzel érezhetően felértékelődtek a vitamindús, friss zöldségek.
Az evés lett a fő program
A betakarított zöldségmennyiség a munkaerőgondok ellenére a németországi adatok szerint végül szinte teljesen megegyezett a 2019. évivel. Bár az időjárás tavasszal hideg és aszályos volt, a zöldségtermelés volumenén ez végül nem látszott meg. A betakarított zöldségtermő terület 125 ezer hektár volt, a behordott árumennyiség pedig 3,7 millió tonna. A háztartások zöldségfogyasztása különösen áprilisban és decemberben ugrott meg. Friss zöldségfélékből 2020 folyamán 14 százalékkal fogyott több – a magas árak ellenére –, mint 2019-ben.
Áprilisban, amikor először települt ránk a koronavírus, nagyon megugrott a fogyasztás: 25 százalékkal több zöldség került a bevásárló kosarakba. A legnagyobb pluszt a hagymafélék könyvelhették el az eladásokban. A vásárlási láz augusztusra csendesült el, majd a második vírushullámmal ismét fellángolt. Decemberben otthoni evésbe menekültek a külső ingerforrásoktól elzárt emberek, és a zöldségvásárlások 29 százalékkal (!) múlták felül a 2019. évi értéket.
Lapunk így foglalta össze a hazai zöldségtermesztést ért hatásokat: 2020 rendkívüli év volt – Így hatott a magyar zöldségágazatra
