Irgalmatlan összeg ment el válságkezelésre az agráriumban

A forintromlás, a járvány okozta válság kezelése, az időjárás okozta károk enyhítése és a beruházások felpörgése növelte leginkább a tavaly kifizetett támogatási pénzeket. Mint látni fogjuk, egyes ágazatok jobban jártak, mint mások. Íme, a számok zanzásítva.

 


A szőlészek, borászok kiemelten támogatott csoport (fotó: Horizont Média)

 

Megugrottak a kiadások

Az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések összege 2017 óta dinamikusan emelkedik, 2020-ban 10,8 százalékkal nőtt egy év alatt (ebből csak a forintromlás 9 százalékot tesz ki – a szerk.), és megközelítette a 919 milliárd forintot. A kifizetések minden főbb támogatási csoport esetében nőttek, de a legnagyobb arányban (26,8%-kal) a nemzeti támogatások bővültek, megközelítve a 150 milliárd forintot. A növekedés jelentős része a Covid-járvány hatásainak enyhítését célzó Válságkezelő Programhoz kapcsolódott. Több mint 22 milliárd forint folyt ki az államkasszából válságkezelésre, de tetemes összeg a bő 14 milliárdos agrár-kárenyhítési kifizetés is – derül ki a NAIK AKI pénzügyi hírleveléből.

 

 

Döntően az EU fizet

A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is a tisztán uniós forrásból származó közvetlen támogatások (500 milliárd forint) domináltak az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között. Az uniós társfinanszírozással megvalósult (vidékfejlesztési) támogatások esetében a hazai „önrész” a kifizetések 20 százalékát tette ki. (Ez az arány fog megfordulni a futó költségvetési ciklusban, ami a kettes pillérben többszörösére növeli az elkölthető összeget – a szerk.) Így tavaly az agrár- és vidékfejlesztési támogatások keretében folyósított csaknem 919 milliárd forint támogatási összeg bő 78 százaléka uniós forrásból származott.

Tehénre költünk a legtöbbet

Nemzeti hatáskörben döntöttünk arról, hogy milyen jogcímre fizetünk ki termeléshez kötött, közvetlen támogatást. Magyarország több mint 70 százalékban az állattartás extra támogatására fordítja az így elkölthető pénzeket, ezen belül is a tejellátás biztosítása a legfontosabb cél. Az állattartáshoz kapcsolható 43,6 milliárd forint termeléshez kötött támogatás több mint felét (53,3%, 23,3 milliárd forint) a tejhasznú tehéntartás-támogatása tette ki. További számottevő összeg, 8,5 milliárd forint került folyósításra szálas és szemes fehérjenövények támogatására (lucerna és szója), ami közel azonos arányban oszlott meg a növénykultúrák között.

Állattartásra nemcsak termeléshez kötött jogcímek keretében, hanem nemzeti hatáskörben és a vidékfejlesztési pillérből is költünk. Mindent egybevetve így fest az egyes állattenyésztési ágazatokra kifizetett támogatási összeg.

 

 

Sokkal többet költöttünk eszközökre

A Vidékfejlesztési Program intézkedéseire bő 243 milliárd forintot folyósítottak a gazdálkodóknak, a Magyar Halgazdálkodási Operatív Programból pedig 2,5 milliárd forint kifizetés valósult meg (összesen +18% növekedés, alapvetően a felgyorsult beruházások miatt – a szerk.). A VP intézkedései közül a tárgyi eszközökbe történő beruházásokra bő 85 milliárd forintot fordítottak (a kifizetések cc. 35%-a), az agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedésekre pedig 57,3 milliárd forintot (a kifizetések cc. 23%-a). Ezek tették ki a VP-kifizetések döntő hányadát, és ezek emelkedtek a leglátványosabban is. (Lásd a témában cikkünket: Meglódultak a kertészeti gépberuházások: 29%-os a növekedés.) A teljes programozási időszakot nézve tárgyi eszközök beszerzésére és agrár-környezetgazdálkodásra is a VP-források egy-egy negyede ment el.

 

 

A borászok vitték el a legtöbb pénzt

A kertészeti ágazat 2020. december 31-ig mintegy 49 milliárd forint támogatásban részesült, amelynek csaknem 78 százaléka származott uniós forrásból. A kifizetések 42,8 százaléka a VP keretében valósult meg, melyből kertészet korszerűsítésére 11,9 milliárd forintot, borászati ágazat támogatására 7,1 milliárd forintot, kertészeti gépbeszerzésre pedig 1,9 milliárd forintot folyósítottak. A Válságkezelő Program keretében a kertészeti tevékenységet végzők 3,3 milliárd forint átmeneti támogatásban részesültek (ennek java a borászokhoz került).

 

Az egyes kertészeti támogatási célokra arányaiban ennyi pénz jutott tavaly:

  • Borászat: 33,8%
  • Kertészet korszerűsítése: 24,3%
  • Gyümölcstermesztés: 10,6%
  • Szövetkezetek működése: 7,6%
  • Zöldség: 6,5%
  • Iskolagyümölcs: 5,5%
  • Kertészeti gép: 3,9%
  • Egyéb: 7,7%

Sokat áldoztunk élelmiszeripari válságkezelésre

Csaknem megdupláztuk az élelmiszeriparnak kifizetett hazai támogatásokat a válságkezelés keretében, de így is csak egyharmadát adja a magyar költségvetés az ágazatba befolyó támogatási összegnek.

 

 

Összeállította: Gönczi Krisztina

agrár agrártámogatás akg állattartás beruházás Covid élelmiszeripar gép hazai járvány kertészet kifizetés környezetvédelmi közvetlen támogatás mezőgazdaság nemzeti támogatás öko támogatás termeléshez kötött uniós válság vidékfejlesztés