Növekvő pénzügyi kockázatokkal szembesül egész Európa a járvány kapcsán. Alább nemcsak a magyar költségvetés számait nézzük meg, a régiós versenytársak helyzetébe is bepillantunk.
Ügyelni kell a tartalékokra, instabil az államkassza (A fotó illusztráció. Gönczi Krisztina)
Sokat romlott a pénzügyi egyensúlyunk
Megjelent a KSH gyorsjelentése a járvány sújtotta 2020. év költségvetési adatiról. Az előzetes eredmények szerint 3870 milliárd forint, a GDP 8,1 százaléka volt az államháztartás 2020. évi hiánya. Az utóbbi években folyamatosan egyre lejjebb szorítottuk ezt a számot, tavaly már GDP-arányosan 2 százalékot ért el, vagyis egy év alatt a négyszeresére nőtt. A jelentős romlás a koronavírus okozta járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye.
Az államadósságunk is növekedett. 2020 végén már 38.408 milliárd forintot tett ki, a GDP 80,4 százalékát érte el. Utoljára 2010/2011-ben álltunk ilyen rosszul. Pedig már ebben a mutatóban is szépen közelítettük a Maastrichti egyezményben rögzített 60 százalékos célértéket. Legutóbb február közepén foglalkoztunk a gazdaság számaival. A kormány akkor még rosszabb, 9 százalékos hiányra számított, viszont azt remélte, hogy 77,6 százaléknál meg tudja fogni a GDP-arányos államadósságot. Az Európai Bizottság azonban jelezte, hogy sem tavaly, sem idén nem fogja számon kérni a tagállamokon, ha nem teljesítik a deficit-szabályokat.
A magyar kormányzati deficit alakulása (Forrás: KSH)
Így állnak a régiós versenytársak
A csehek, amióta rögzítik, még soha nem tapasztaltak ilyen mértékű, 9 százalékos költségvetési hiányt. Az államadósság mértéke az elmúlt években mindössze 31 százalék körül mozgott, most azonban 79,3 százalékra emelkedett. Lengyelország sem vette sokkal könnyebben az akadályt: 2019-ben már 46 százalékos államadósságrátával büszkélkedhetett, ami tavaly is 60 százalék alatt maradt (59%), viszont a költségvetés hiánya szinte nulláról emelkedett 8,4 százalékra. Idén ezt a mutatót ismét az elvárt 3 százalék alá tervezik szorítani. Romániában még rosszabb, 9,8 százalékos a költségvetési hiány, viszont az állam továbbra sem költekezik túl: a 2019. évi 35 százalékról csupán 48 százalékra emelkedett az adósságszintje. Horvátországban a GDP-arányos hiány 8 százalékos mértékű, államadósságuk 73,3 százalékról 88,6 százalékra emelkedett. Úgy tűnik, senkinek sem könnyű a helyzete.
