Tévhit: sokféle növény egyenlő sokféle állat

Megdőlt egy alaptézis, amit eddig valójában meg sem vizsgáltak. A kutatók, akik a biodiverzitás kérdéseivel foglalkoztak, vagy az állatok, vagy a növények sokféleségére kíváncsiak. Eddig egyértelműnek vették, hogy az egyikből következik a másik is. Mint kiderült, ez nem így van.

 

 

A magára hagyás nem elég

Amerikai kutatók Illinois államban (USA) megfigyelési sorozatba kezdtek a visszavadított területek (helyreállított ökoszisztémák) biodiverzitásának alakulására. Megdöbbenésükre a helyreállítás időpontjának és a növényi fajgazdagságnak sokkal kisebb köze volt a területen megjelenő állatokhoz, mint az ember aktív beavatkozásának akár művelésmódokkal, akár visszatelepítéssel.

A kutatók 17 helyszínen, magasfüves prériken állítottak fel 60 x 60 méteres négyzeteket (kvadrátokat), ahol a növényeket és az állatokat is megszámlálták, illetve meghatározták. A terület helyreállításától eltelt idő 3 és 32 év között szórt. Az egyes állatcsoportok – a talajlakó rovaroktól kezdve a kígyókon át a kisemlősökig – újra megjelenése nem feltétlenül következett be a visszavadult növényzetű terepen, és az egyes helyszíneken más-más fajok tettek szert előnyre.

 

Művelési előírásokkal hatszor jobb eredmény

Vagyis a biodiverzitás növelése nem annyira egyszerű, mint azt képzeltük. A növényi fajgazdagsággal nem nő automatikusan az állatfajok száma. Voltak állatfajok – például a ganajtúró – amelyik még vissza is szorult a magas növényzetben. Az olyan ökoszisztéma-helyreállítási előírások, mint a perzselés vagy a bölény-visszatelepítés, hatszor erősebb hatással volt a betelepülő állatok számára, mint a növények fajgazdagsága. Komplett ökoszisztémákat szinte lehetetlen a korábbi valójukban visszaállítani, hiszen bonyolult kapcsolatrendszer működik a benne résztvevő fajok között. Ahogy az Észak-Illinois Egyetem kutatója fogalmazott: „Arra a következtetésre jutottunk, hogy a növényi sokféleség mutatója önmagában nem alkalmas arra, hogy a funkcionális ökoszisztéma helyreállításának sikerét mérjük vele.”

Vagyis mielőtt túl sokat várnánk a növényi biodiverzitás-növeléstől, fogalmazzuk meg magunkban, hogy mely állatfajokat látnánk szívesen a területen, ezeket milyen aktív beavatkozásokkal és művelésmódokkal lehet segíteni, és a cselekvések eredményességét rendszeresen mérni kell – vonták le a kutatók a tanulságot.

Európában 2023-tól a következő ökológiai előírások közül kell majd választania a kormányoknak, majd a gazdáknak: Eco-scheme-lista: ebből a menüből kell majd tovább zöldíteni!

agrár állat biodiverzitás előír faj fajgazdagság helyreállít mezőgazdaság növény ökoszisztéma rendszer sokféleség