Eco-scheme-lista: ebből a menüből kell majd tovább zöldíteni!

Felsorolta Brüsszel, milyen elemekből választhatnak a tagállamok az új, többlet-környezetvédelmi kötelezettségek teljesítéséhez. Sok múlik azon, hogy a magyar szaktárca mit választ a palettáról.

 

gem a reten

 

Adott palettáról lehet választani

Az új Közös Agrárpolitika (KAP) egyik legfontosabb újítása, hogy a közvetlen kifizetések 20 százalékát – az Európai Parlament első olvasatban elfogadott javaslata alapján 30 százalékát – valamilyen többlet-környezetvédelmi kötelezettség, az ún. eco-scheme teljesítéséhez kötik majd – tájékoztatott Mezei Dávid, a Takarékbank agrár- és uniós kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója. Már el is készült az az agro-ökológiai előírásmenü, amiről a tagállamoknak választaniuk kell.

Eddig az eco-scheme-kel kapcsolatban még azt sem lehetett tudni, hogy az Európai Bizottság által megállapított listából választhatnak-e a tagállamok, vagy a nemzeti adminisztráció saját maga dolgozhatja ki az ajánlott környezetvédelmi gyakorlatokat. Az Európai Bizottság január 14-én nyilvánosságra hozott listája alapján eldőlt a kérdés. A menü ráadásul „zárt” lesz, azaz a tagállamok csak az ott felsorolt gyakorlatok közül választhatják ki, melyeket emelik be a Közös Stratégia Tervbe – emelte ki a szakértő.

 

Nem tűnik nehéznek

A javasolt eco-schemeket a Bizottság két fő csoportra osztotta. Az első – rövidebb lista – a már létező, elfogadott uniós gyakorlatokat tartalmazza. (Bolddal azokat jelöltük, amelyeket a mai magyar gyakorlat alapján nem kihívás megvalósítani, illetve a gazdák fejlesztési céljaival egybeesnek – a szerk.)

  • ökológiai gazdálkodás
  • integrált növényvédelem (ideértve az élővizek melletti védősávokat, a mechanikus gyomirtást és a kártevőrezisztens fajok termesztését)

 

Egy jóval hosszabb a lista is van az „egyéb” elismert gyakorlatokról:

  • agro-ökológiai gyakorlatok
  • vetésforgó fehérjenövényekkel
  • takarónövények az ültetvények sorközeiben
  • téli zöldtakaró biztosítása
  • extenzív, legeltetésen alapuló állattenyésztés
  • klímaváltozással szemben ellenállóbb fajták használata
  • a biodiverzitást növelő, kevert állományú gyepterületek létrehozása
  • a metánkibocsátást csökkentő alternatív rizstermesztés
  • az ökogazdálkodás egyes gyakorlatainak átvétele
  • különböző állatjóléti gyakorlatok (nagyobb férőhely, javított padozat, árnyékolás, szellőztetés és párásítás a hőstressz csökkentésére)
  • az állatok élettartamát, ellenállóságát, termelékenységét növelő gyakorlatok
  • állatbetegségek megelőzését szolgáló gyakorlatok (vakcinálás, takarmánykiegészítők használata stb.)
  • legeltetési arány növelése
  • szabadtartás arányának növelése
  • agrár-erdészet
  • magas biodiverzitású fásított legelők létrehozása
  • magas természeti értékű gazdálkodás
  • műtrágyahasználat csökkentése, extenzív szántóföldi művelés
  • magas biodiverzitású ugar fenntartása
  • széndioxid-megkötő („karbon”) gazdálkodás
  • mocsaras, vizes élőhelyek helyreállítása
  • gyepterületek létrehozása, extenzív használata
  • szármaradványok betakarása
  • tápanyaggazdálkodás, tápanyagveszteség csökkentése innovatív megoldásokkal, optimális pH-érték beállítása
  • javított tápanyaggazdálkodás
  • inputanyagokat csökkentő precíziós gyakorlatok alkalmazása
  • öntözés hatékonyságának növelése
  • a minimumkövetelményeken túlmutató nitrátvédelmi intézkedések
  • rendszeres talajminta-vételezés
  • hatékony vízgazdálkodás
  • kisebb vízigényű kultúrák, optimalizált öntözés és vetési időszakok
  • egyéb talajvédelmi gyakorlatok
  • eróziót gátló sávok és széltörők
  • teraszos művelés
  • egyéb üvegházhatású gázkibocsátást csökkentő gyakorlatok
  • emésztésből származó ÜHG-kibocsátást csökkentő takarmányadalékok
  • javított szervestrágyakezelés- és tárolás

 

Ellentmondásos célok

Mezei Dávid szerint a most közzétett listát még számos ponton szükséges finomítani. Az Európai Bizottság ráadásul a saját céljaival is rendszeresen ellentmondásba kerül. Az eco-scheme-k bevezetésének és alkalmazásának alapja a Zöld Megállapodás, az EU klímavédelmi programjának megvalósítása. Számos, a fenti listában szereplő gyakorlat azonban növeli az egységnyi üvegházhatású gázok kibocsátását. Ilyen a legtöbb állatjóléti intézkedés, de az extenzív növénytermesztési és állattenyésztési gyakorlatok is jellemzően csökkentik a hatékonyságot, és ennek következtében növelik az előállított termékre jutó fajlagos emissziót. További problémát jelenthet a tagállamok számára a végrehajtás során az intézkedések ellenőrzése, monitorozása. Az új időszakban nem az intézkedés végrehajtását, hanem annak hatását, eredményét kell bizonyítékokkal alátámasztva bemutatniuk Brüsszelnek.

A tagállamoknak kötelező lesz a fenti célra legalább 20 százalékot elkülöníteniük a közvetlen kifizetésekre szánt összegből. A gazdák számára viszont önkéntes lesz a programban való részvétel. Azaz, ha túl sok elemet vesznek át a Közös Stratégia Tervbe, nehézzé és kockázatossá teszik a végrehajtást. Ha viszont túl keveset, és szűk a kínálat, félő, hogy sok gazda nem találja meg a számára kedvező és teljesíthető eco-schemet – hívta fel a figyelmet a Takarékbank szakértője.

agrár agro-ökológia eco-scheme előírás környezetvédelem kötelezettség közvetlen kifizetés lista mezőgazdaság területalapú zöldítés