Mire jók a drónok, és mire nem?

Közös innovációs konferenciát tartott az Agrárközösség és az MKB Bank Hódmezővásárhelyen november 21-én.

A rendezvényen kerekasztal beszélgetésen keresték az előadó szakemberek a válaszokat azokra a kérdésekre, hogy mik a drónos permetezés agronómiai előnyei és mik a technikai korlátai. A technológia széleskörű gyakorlati elterjedésének feltételeiről is szó esett.

 

 

Czemiczki István, SAUSKA Borászat, Szőlészeti vezető Tokaj

Az első kísérleteknél mi még azt kerestük, hogy miért nem fog működni a technológia, de az eredményeket látva magunk győződhettünk meg róla, hogy működik, sok esetben jobban, mint a hagyományos technológiák. A növényvédelmi kezeléseinknél a megfelelő fedettség elérése a cél, tapasztalatból mondom, ez megvalósítható alacsonyabb lémennyiséggel és alacsonyabb dózissal is, ha a cseppképzés megfelelő.

Szőlészként magas domboldal, meredek lejtő, szűk sortáv nehezítik a munkánkat, ezeken a területeken drónnal sokkal könnyebb kezeléseket végezni. A hatékonyság is magasabb, összehasonlíthattuk a háti motoros permetezővel. Azt tapasztaltuk, hogy a drónnal kezelt területeken nem jelent meg újra a lisztharmat.

 

Törőcsik Pál, Paulinus Agro, CDA szórófej kifejlesztője

A hagyományos hidraulikus permetezésnél véleményem szerint nagyobb az elsodródás, és ezt még mérni sem tudják. Ha kiszárad a csepp (ami 1-2 méteren belül megtörténik 20 fokon, 50 % páratartalomnál), azt a vízérzékeny papír nem fogja kimutatni.

A CDA technológiával nem száradnak ki a cseppek. 2019 tavaszán, álltak a traktorok a tábla szélén, nem volt lehetőségük beavatkozni, pedig gyomirtani kellett a kukoricát, napraforgót. A gazdával nem lehet viccelni, amikor nincs más megoldás, ezt fogják használni.

 

Simon Attila, MKB Agrárpartner Program szakmai vezető

Egyértelmű a drónos permetezés költséghatékonysága, a hagyományos permetezéssel szemben. Mára szinte minden gazdálkodót sújt a szakemberek hiánya, az hogy ez egy ember által működtethető technológia, az óriási előny. Egyre több adat fog befutni, és ahogy haladnak a fejlesztések, kísérletek, úgy egyre jobban lehet majd optimalizálni a kezelési folyamatokat.

 

 

Dr. Gyuricza Csaba, NAIK főigazgató

Minden technológiának megvannak a hátrányai, a traktor például tapossa a talajt. A tartályméret is fejlődni fog a drónokon nyilvánvalóan. 4-5 év még véleményem szerint, amíg a technológia elterjedhet a gyakorlatban. A jogi szabályozás, várakozás szerint 2020 első felében kialakul.

drón gyomirtás innováció lisztharmat mezőgazdaság növényvédelem permetezés precízió