Tavaszi ültetvény-pályázat: árulkodó felmérés

Beszédes felmérés készült arról, mekkora nagyságrendben lépnek be a gazdák a tavaszi ültetvény-fejlesztési pályázatba. És persze arról, mi motiválja vagy zavarja a pályázati kedvet.

 

 

Bonyodalom, bizonytalanság

Csaknem 600 válaszadó véleménye alapján elég jól leírható, mennyi kedve van a kertészeti ágazatban működő vállalkozásoknak indulni a 2021-es ültetvénytelepítési pályázaton. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeb) felmérése szerint a legfontosabb információ örömteli: a megkérdezettek 92 százaléka szeretne pályázni. Akik nem vágnak bele, azok döntően ők azért nem, mert túl bonyolult, bürokratikus és időben elhúzódó a VP-pályázat. Sokaknak nem áll rendelkezésre elegendő önerő és/vagy kedvező hitel, nincs vízjogi engedélyük és kiszámíthatóan stabil munkaerő-utánpótlás. Másokat az riaszt el, hogy túl nagyok a pici bizonytalanságok, vagy nincs elég termőterületük. A gazdák kedvét szegi sokszor az is, hogy nemcsak maga a procedúra túl bonyolult, hanem az elszámolás folyamata is.

 

 

Aki belevág, modernizál

Akik azonban belevágnak, azok a FruitVeb-felmérés szerint elsősorban ültetvénygépesítés céljából, illetve ültetvény-felújítás vagy egész új ültetvény telepítése érdekében, illetve legkisebb részben korszerűsítés miatt. Leginkább magas hektáronkénti tőszámmal ültetett, intenzív rendszerű létesítményt szeretnének pályázati segítséggel. Ennek csak fele részében cél hagyományos, extenzív, alacsony tőszámú ültetvény létesítése vagy felújítása.

 

 

Alma, talaj, öntözés

A pályázó gazdák 67 százalékban feldolgozóipari, 33 százalékban frisspiaci termelésben vesznek részt. Ami a termesztendő kultúrát illeti, nem meglepő, hogy döntően alma profilú a tervezés. Ezt követi nagyjából azonos rokonszenv-indexszel a meggy–körte–kajszi-szegmens, kisebb részben a cseresznye, az őszibarack, a körte és a dió. A lista végén bogyósok állnak, a bodza, a különlegességek, a mogyoró, a nektarin és a birs.

Ami pedig a fejlesztés konkrét részterületét illeti, ott az ültetvénytelepítés a fő elem. Ebbe a talaj-előkészítés, az oltvány, az ültetés, illetve a szükséges művelő- és betakarítógépek beszerzése a fő. Ezt szorosan követi a kerítés, az öntözőkút és a víztakarékos öntözőrendszer kialakítása. Kevesebben terveznek területrendezést, illetve kisebb részben fagyvédelmi, víztározási, jégháló- és esővédelmi célú kivitelezéseket.

 

Illusztrációk: Horizont Média/archív, Kohout Zoltán

 

A legtöbben 25 millióig merészkednek

A válaszadók jellemzően (30-30%-ban) 2 és 2-5 hektár, 24%-ban 5-10 ha, 15%-ban 10 ha feletti nagyságrendben terveznek új ültetvényt. Szinte egybevágóak az arányok a meglévő ültetvények korszerűsítésénél is. És ha már nagyságrendek: íme, a várható fejlesztési összegek. A legtöbben: 26-26%-ban 0-10 és 10-25 millió, 20%-ban 25-50, bő 8%-ban 50-75 millió forintos pályázatot terveznek. Csak a kertészetek 20%-a pályázik majd 75 vagy annál több millió forintra. Egyébként 73 százalék fontosnak vallja, hogy már az idei tavaszi beruházásokra is kapjanak támogatást. Majdnem 50 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy csak támogatással vág bele. Van emellett 37 százalék, akik anélkül is belevágnak, de ők akkor kisebb volumennel, 20 százalék pedig mindenképpen fejleszt.

agrár kertészet mezőgazdaság öntözés pályázat telepítés ültetvény