Kinek kell szakmaközi hozzájárulást fizetni; újra kell gondolni a termelési alapot; törzsültetvények új felügyeleti szerve és még számos tudományos téma kapott teret az online konferencián.
Online konferencián az ágazat minden szegmense képviseltette magát (Fotó: Pixabay)
A Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia online került megrendezésre a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közös szervezésében. A konferenciának aktualitást adott az új bortörvény is.
Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferencia célja:
A szőlőszaporító alapanyag és a gyökeres szaporítóanyag termesztőknek, a forgalmazóknak, a téma kutatóinak és fejlesztőknek biztosítson fórumot. Ezáltal van lehetőség az ágazat korszerűsítésére, a kiemelten magas biológiai értékű tesztelten vírusmentes szőlő szaporítóanyag előállítás fejlesztésére.
A termelői, kutatói-fejlesztői oldal azonos mértékben képviseltette magát a konferencián. Ez mellett jelen voltak a szakhatóság szakemberei, a forgalmazók és a szőlészeti-borászati üzemek képviselői is.
Szakmaközi hozzájárulás
Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára elmondta, hogy az ágazati stratégia alapvető célkitűzése a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztése és megőrzése és a szaporítóanyag-előállítás növényegészségügyi ellenőrzés erősítése. Ezért szakmaközi hozzájárulás befizetését írják elő a telepített szaporítóanyag mennyisége alapján. A fizetési kötelezettség azon termelők részére áll fent, akik új telepítési, újratelepítési vagy átváltott szőlőtelepítési engedélyek alapján telepítenek szőlőt. A hozzájárulásokból létrehozzák a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapot. A magyar borászati termékek piaci helyzetének és forgalmazásának javítását és a borszőlőfajták nemesítésének ösztönzését fogják ebből támogatni.
Megalakul a Szakmaközi Borszőlőszaporítóanyag Bizottság (SZBSZB), mely három éves Borszőlő Szaporítóanyag Előállítását Ösztönző Fejlesztési Tervet készít.
Fontos a nemesítés ösztönzése (Fotó: Pixabay)
A termelési alapokat újra kell gondolni
Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége elnöke az éghajlatváltozás közvetlen és közvetett következményeihez köthető kihívásokra hívta fel a figyelmet.
A fogyasztói preferenciák változásával együtt ezek a tényezők a termelési alapok újragondolását teszik szükségessé – szerinte. Ezen túl rámutatott a nemesítési, növény-egészségügyi, szabályozási problémákra.
Törzsültetvények engedélyezése
Veres Gabriella, NÉBIH MGEI Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály osztályvezetője jelezte, hogy 2020. január 1-i változásokkal a törzsültetvény engedélyezés a Pest Megyei Kormányhivataltól a Nébih-hez került. A fő koordinációs feladatokat a Nébih látja el, míg megyei hatáskörben 5 régió végzi e tárgykörben a feladatokat (Baranya, Békés, Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú, Vas).
Számos innovatív kutatási eredményt ismerhettek meg a résztvevők (Fotó: Pixabay)
A szőlőszaporítás témakörén belül számos innovatív kutatás eredményeit ismertettek az előadók:
- A precíziós gazdálkodás lehetőségei a szőlő szaporítóanyag termesztésben (Kun Ágnes).
- Innovatív szőlőoltvány-előállítási technológia (Szabó Péter).
- Új helybenoltási módszer, a Trio szemzés (Knolmajerné Szigeti Gyöngyi).
- A szőlőalany nemesítés, fajtahasználat aktuális kérdései, eredményei is (Kocsis László).
- A debreceni szőlő alany-nemes tartamkísérletek eredményei (Rakonczás Nándor).
- A ligeti szőlő (Vitis sylvestris C.C. GMEL) rezisztencia nemesítésben történő felhasználás (Nagy Zóra Annamária).
- A művelési eljárások hatásait a szőlőültetvények talajegészségállapotának tükrében (Kovács Barnabás).
- A szomatikus embriogenezis, mint vírusmentesítési eszköz hatékonyságának vizsgálata érzékeny vírusdiagnosztikával (NAK).
Forrás: Hegyközségek Nemzeti Tanácsa
