Február elsejétől már nemcsak terméskiesésre, hanem jövedelemcsökkenésre is biztosítást köthetünk, ha az rajtunk kívül álló okból következett be.
Bármi okozhatta
Rajtunk kívül álló, jövedelemcsökkenést okozó tényező lehet egy váratlan állat- vagy növénybetegség, a piaci árak csökkenése, fontos értékesítési lehetőségek elvesztése, a devizaárfolyamok változása vagy éppen a termelés során felmerülő költségek növekedése. Mostantól ezekre sem mondhatjuk, hogy felkészületlenül érték a vállalkozást. Mint arról beszámoltunk, nyáron életbe lépett egy törvény (2020. évi LII. tv), amelyik a gazdasági és piaci jellegű kockázatokkal szemben védi a termelőket. A krízisbiztosítási rendszert a Magyar Államkincstár üzemelteti.
Csatlakozás
A csatlakozásra 2021. február 1-től nyílik lehetőség. Az elektronikusan benyújtott csatlakozási kérelmeket 2021. február 28-ig fogadja a Magyar Államkincstár. Akik belépnek, egy kedvezményes hozzájárulási díj megfizetésével egy kölcsönös kockázatkezelési alap részesei lesznek. A kockázatkezelési alapból a termelő automatikus krízisbiztosítási kompenzációra tarthat igényt, ha a jövedelme 30 százalékot meghaladó mértékben esik vissza az előző három év átlagos jövedelméhez képest. Az átlagos jövedelem megállapításához csatlakozáskor a termelőnek az előző három év gazdálkodási adatait kell megadnia. A termelő jövedelemkiesésének legfeljebb 69,9 százaléka kompenzálható. A kompenzációs kifizetésekre nem csupán az évente befizetett termelői hozzájárulások biztosítanak fedezetet, hanem az azt kiegészítő vidékfejlesztési támogatás is (30-70% arányban).
Az egyes mezőgazdasági tevékenységek esetében fizetendő krízisbiztosítási hozzájárulások egységdíjait a növénytermesztésben az alábbi táblázat tartalmazza, de az 542/2020. (XII.2.) kormányrendelet az állattartók díjszabását is rögzíti. A krízisbiztosítási rendszer működésének részletei 68/2020. (XII.23.) AM rendeletből ismerhetők meg.
Krízisbiztosítás díjai a növénytermesztésben (Forrás: 542/2020. (XII.2.) kormányrendelet)
