Green Deal és Magyarország: így állunk most Brüsszel szerint

Pénteken az uniós agrárbiztos benyújtotta „ajánlását” a Közös Agrárpolitika és a Green Deal tagállami szintű összehangolására. Kiderül belőle, hogy az egyes célok terén hol áll Magyarország az uniós átlaghoz képest.

 

A Green Deal céljait minden tagállamnak be kell építenie a támogatási stratégia terveibe. Eszerint 2030-ig igyekezni kell a növényvédőszer-használatot, illetve a használat kockázatait 50 százalékkal mérsékelni, ugyanez érvényes az antibiotikumokra és 20 százalékos csökkentéssel a műtrágyákra is. Továbbá a művelt területek 25 százalékának az ökológiai gazdálkodást kell szolgálnia. A célok tükrében a Bizottság megfogalmazta ajánlásait az agrárreform végrehajtására. Aki konkrét, tagállomokra bontott, mérhető célkitűzésekre számított, annak csalódnia kell. Brüsszelben csupán azt rögzítették, hogy az egyes tagállamok a hat sratégiai cél tekintetében jelenleg milyen teljesítési szinten állnak. Janusz Wojciechowski agrárbiztos pénteken bemutatott „ajánlásaiból” azonban kiviláglik, hogy Brüsszel milyen területeken vár előrelépést az adott országtól.

 

A támogatások súlya

A dokumentumból kiderül, hogy Magyarországon az agrárjövedelmek fele részben támogatásból származnak, ami rosszabb arány, mint az uniós átlag, ugyanakkor a mezőgazdasági jövedelmek lényegesen közelebb állnak az egyéb ágazatokban elérhető jövedelemhez, mint a 27 tagállamban átlagában. Az ajánlás szerint a tagállamoknak jobban kellene koncentrálniuk a támogatások igazságosabb elosztására, arra, hogy a kicsiknek több jusson. Magyarországon a közvetlen támogatások több mint 60 százaléka a 100 hektárnál nagyobb gazdaságokhoz jut el; az uniós átlag csak 45 százalék.

 

agrarjovedelmek es tamogatasok EU

 

kozvetlen kifizetes uzemmeret szerint EU

 

A környezet állapota

A környezeti szempontok tekintetében sokkal jobban teljesítünk, mint a nyugati államok. Az állatállományból származó üvegházhatású gázok kibocsátása terén például azok közé tartozunk (Románia, Bulgária, Szlovákia), akiknél ez a legkisebb mértékű. A dokumentumban szó esik az erdők és a talajok állapotáról is. Ezzel kapcsolatban a nitrogénnel megvalósuló környezetterhelést emelik ki, amelynek közvetlen hatása van a vízminőségre. A keleti tagállamok ezen a téren is jobban állnak, mint a nyugatik, ám Lengyelország talajainak nitrátszennyezettsége már a németekéhez mérhető. A biodiverzitás növelése és a tájkép megőrzése szintén célkitűzés. Ezzel kapcsolatban a biogazdálkodást preferálják az eurokraták. Magyarország ugyan 2008 óta megduplázta az ökoterületek arányát, de ezzel még mindig csak az uniós átlag felét hozzuk, és fényévnyire vagyunk a 25 százalékos céltól.

 

 

Eredményalapú elszámolás lesz

A digitalizáció, az okosfarmok és az inputtakarékosabb gazdálkodás a környezeti terhelés csökkentésének legfőbb eszközei a dokumentum szerint. Mérsékelni kell a peszticid-használatot, javítani a takarmányozás és a fermentáció szintjét a metánkibocsátás mérséklése érdekében, hatékonyabban kell végezni az öntözést. Kiemelik a tudásátadás fontosságát és a vetésforgók jelentőségét. A területalapú és a vidékfejlesztési támogatások, az innováció és kooperálás ösztönzése egyaránt segítik ezen célok elérését; erre példákat is felsorol a dokumentum. Az állattartásban a biobiztonság növelése, a növényvédelemben a megelőzés kell hogy az elsőszámú szempont legyen. Célul tűzik azt is, hogy a táplálkozásunkban hangsúlyosabban szerepeljenek a növényi eredetű tápanyagok.

 

Tíz gazdából kilenc 35 év feletti Magyarországon (Forrás: Horizontmédia)

 

A Közös Agrárpolitika nem titkoltan szociális célokat is szolgál. Így tenni kíván a vidéki térségek leszakadása ellen, a fiatal gazdákért és a nemek egyenlőségéért. Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb arányban találunk 35 évnél fiatalabbakat az üzemvezetők között, és valamivel több a női vezető is. Végül a dokumentum leszögezi, hogy a célok eléréséhez adatok gyűjtésére és felhasználására lesz szükség, ahogy az eredmény ellenőrzésére is. Ehhez elengedhetetlen a gyors digitalizáció. Eszköze pedig a hamarosan kiépülő Integrált Adminisztrációs és Ellenőrzési Rendszer lesz.

agrár biodiverzitás digitalizáció farm to fork fiatal gazda Green Deal jövedelem környezet megvalósítás mezőgazdaság műtrágya növényvédő szer peszticid támogatás
f