Osztatlan közös tulajdonú és tsz-földhasználati jog alatt álló földrészletek rendezése
Közel 30 éve kezdődött hazánkban a kollektivizálással létrejövő kényszerközösségek felszámolása, ám a részaránykiadási eljárások egy része máig sem zárult le. Továbbá törölni illene az akár az 1800-as évekből származó földhivatali bejegyzések alapján jegyzett, de fel nem lelhető tulajdonosokat, illetve a földprivatizációs eljárások eredményeként kialakult osztatlan közös földtulajdont is.
Az idén nyáron hatályba lépő törvényi szabályokkal az érintett földek jogi sorsát egységes elvek mentén, olcsó és gyors eljárások keretében, minimális állami szerepvállalással rendezik. Remélhetőleg megszűnnek a tulajdonjogi szempontból rendezetlen jogállású földrészletek is a részarány-földtulajdonosok kártalanításával és a magántulajdonba nem került ingatlanok állami tulajdonba kerülésével.
A földkiadás, kárpótlás vagy öröklés útján keletkező osztatlan közös tulajdon is olyan sajátos jogi hungarikum, amelyre ugyan büszkék nem lehetünk, de történelmünk okán mégis ránk jellemző tulajdonságokkal, egyediséggel rendelkezik. Az 1945-ös földosztáson azok kaptak földet, akiknek nem vagy alig volt. Ezáltal az öt hold alatti vagy akörüli életképtelen birtokok száma nőtt, ám a nagybirtokkal együtt azok versenyképes, korszerűen vezetett része is eltűnt. A részaránytulajdon kialakulása az erőszakos termelőszövetkezet-szervezésre vezethető vissza; 1953 közepéig a tagosításokkal 4 millió katasztrális hold cserélt gazdát. Bár a magánszemély tulajdonjoga megmaradt, de gyakorlatilag a földrészlet a tagosítással a szövetkezet közös használatába került, a magánszemély azzal nem rendelkezhetett szabadon. 1990ben a termőföldterületek, ingatlanok tulajdoni szerkezete az alábbiak szerint alakult: magántulajdonban mindössze 7%, állami tulajdonban 33%, míg szövetkezeti tulajdonban és használatban 60% volt. Az 1990-es évektől induló földkiadási eljárásokban került nevesítésre a tsz-földhasználati jog alatt álló, konkrét helyrajzi számú földrészletben a részarány-tulajdonosok aranykorona-értékben nyilvántartott részaránytulajdona. A magántulajdon helyreállítása során a megszűnő termelőszövetkezetek és állami gazdaságok 5,6 millió hektár termőföldjét közel 2,6 millió magánszemély között kellett szétosztani, ezért többek között bevezették a földkiadási eljárást. A részarány-földkiadás nem keletkeztetett új tulajdont, és nem vont el tulajdonjogot sem, csak a részaránytulajdon intézményének megszüntetésével egy időben konkrét földrészleten jelölte ki az eszmei földtulajdon természetbeni helyét. Az eljárásokat a részarány-földtulajdonosok indították írásbeli kérelemmel, a földet használó szövetkezet gazdálkodási területén működő földkiadó bizottságoknál. A privatizáció, a kárpótlásitermőföld-árverések, a részarány-földtulajdon rendezése során egy elaprózott, a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen birtokstruktúra alakult ki. Sokszor közös megállapodás híján a földek használata megoldatlan, a támogatásigénylést hibásan nyújtották be, bírósági ügyek elhúzódtak, a parlagfűvel fertőzött területek után a bírságok behajtása is körülményes. Ráadásul az örökösödéssel tovább nőtt a tulajdonosok száma. Az idei adatok alapján megállapítható, hogy az osztatlan közös földrészletek, ingatlanok száma 227 ezer darab, amelyből 89 ezer darab kárpótlás során keletkezett. Ez utóbbi földterületek összességének nagysága eléri az 593 ezer hektárt, amelyen 895 ezer tulajdonos osztozkodik, vagyis átlagosan egy tulajdonos 0,66 hektár felett rendelkezik. Bár a kormány még 2015-től az állami költségvetés terhére 7 ütemű osztatlan közös megszüntetési programot hirdetett, de az utóbbi években felértékelődött a földtulajdon. Átlagosan a használt területek 42%-át bérlik, de a termőföld az utóbbi tíz évben – szintén átlagosan – két és félszeresére növelte árát. De a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonú ingatlanok is jelentős problémát jelentenek; mindez terület szempontjából 918 ezer hektárt és több mint 1,3 millió tulajdonost érintett. A 2011-ben mért értékekkel összevetve a tendencia egyértelműen csökkenő, annak intenzitása azonban mégsem tekinthető megfelelőnek.
Az osztatlan közös megosztásának lépései
Minden osztatlan közös tulajdonban álló földterület tekintetében fő szabály, hogy a megosztásoknak a tulajdonostársak egyezségén kell alapulnia, amelyhez a tulajdoni hányad szerinti többségi akarategyezség szükséges. Bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti az egyezség létrehozását, ha pedig egyes tulajdonostársak nem érhetők el méltányosan meghatározott időn belül, akkor arról a tulajdoni hányadról a többiek rendelkezhetnek, akár pénzben megváltva az érintettek földterületeit. Az egyezséget – amelynek része a térképvázlat – egyezségi megállapodásban kell rögzíteni, a dokumentum ügyvédi ellenjegyzést igényel. A tulajdonostársak belátásuk szerint külső segítséget igénybe vehetnek – például falugazdászokat, más tanácsadókat –, de a térképvázlatot nem szükséges földmérőnek elkészíteni. Az ingatlanügyi hatóság kizárólag a megosztás ingatlan-nyilvántartási átvezetését végzi el, ezért, ha a megosztandó ingatlan adataiban hiba található, amelynek javítását a tulajdonosok szükségesnek tartják, akkor arról előzetesen gondoskodniuk kell. A folyamat jogi megosztással, ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel zárul, a természetbeni kitűzést a tulajdonosok utólag, saját költségen elvégezhetik. A megosztás a teljes ingatlanra kiterjed, vagyis a folyamat végén nem marad vissza az eredeti ingatlanból olyan maradványterület, amely osztatlan közös tulajdonban áll. Mindemellett a kialakítandó új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű művelésre. A fent írtak alól kivétel, ha egyes tulajdonostársak (pl. házastársak, családtagok) kifejezetten kérik, hogy az ő tulajdoni hányadaik továbbra is egyazon ingatlanban osztatlan közös tulajdonban maradjanak.
Mi lesz a meglévő szerződésekkel?
A megosztás alapvetően nem szünteti meg a közös tulajdonú földeken fennálló földhasználati szerződésen alapuló földhasználatot, de a szerződő feleknek gondoskodniuk kell a földhasználati szerződés módosításáról, valamint a változások bejelentéséről. Ha az újonnan kialakítandó ingatlanok nincsenek összekötve úttal, a tulajdonostársaknak kell gondoskodni a megközelíthetőség lehetővé tételéről. A tulajdonostársak döntési körébe tartozik, hogy saját meglátásuk szerint milyen irányt és módot tartanak a legmegfelelőbbnek az ingatlanok megközelítésére, akár szolgalmi joggal, akár önálló út kialakításával.
Legyünk tekintettel a „működőképes” birtokméretre!
Javasolt, hogy az új földrészletek szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén 3000 m2-nél, szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelési ág esetén 10000 m2-nél, zártkerti földnek minősülő ingatlan esetében pedig 1500 m2-nél ne lehessenek kisebbek. Ha adott földterület eleve nem érte el a területi minimumot, akkor a „megosztás” eredményeképpen csak egy tulajdonostárs tulajdonába kerülhet.
Vitatott esetben az számít, ki használja, vagy ki tulajdonolja a legnagyobb mértékben a földet, vagy ki a legfiatalabb. Ha viszont a földterület kiinduláskori állapota meghaladja ugyan a területi minimum értékét, de egyes tulajdonostársak tulajdoni hányadai nem érik el ezt a területhatárt, akkor a területi minimumot el nem érő hányaddal rendelkező tulajdonostársak nem kaphatják meg a földet, hanem azt kötelező jelleggel a többiek része bekebelezi, az egyezségben meghatározottak szerint. Ha több tulajdonostárs is igényt formálna egy adott tulajdonrészre, úgy azt a tulajdonostárs szerezheti meg, aki magasabb összeget fizet érte, illetve több jelentkező hiányában a megosztást kezdeményező tulajdonostárs tulajdonába kerül. Természetesen cserébe ellentételezésül megváltást kell fizetni a földhöz nem jutó volt tulajdonostárs részére.
A megosztásoknak a tulajdonostársak egyezségén kell alapulnia
Cserével-adásvétellel vegyes megosztás
Amennyiben cserével vegyes a megosztás, vagyis ugyanazon tulajdonostársak több osztatlan közös tulajdonú ingatlanban is érdekeltek, egyezségben megállapodhatnak az egyes ingatlanokban fennálló tulajdonrészeik összevont kialakításáról. Adásvétellel vegyes megosztásról is beszélhetünk, amikor az egyezség keretében megállapodás születik arról, hogy valamely tulajdonostárs megszerezze egy vagy több tulajdonostárs tulajdonrészét vagy annak bizonyos hányadát akkor is, ha egyebekben a megszerzendő tulajdoni hányad is elérné a területi minimumot, és önálló ingatlanként kimérhető lenne. A megszerzendő ingatlanrészért ellentételezéséül a szerző tulajdonostárs köteles megállapodásuknak megfelelően kialkudott ellenértéket megfizetni.
Elővásárlási jog kontra 300 hektáros korlát
Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről van szó, ezért elővásárlási jog fennállásáról nem beszélhetünk, így kívülálló személyek nem léphetnek be a jogügyletbe, amely mentes lesz földforgalmi hatósági jóváhagyás alól. Bár a megosztáshoz nem lesz szükség földműves minőségre, de a 300 hektáros földszerzési maximum e jogügyletek esetén is alkalmazandó. A tulajdonostársnak a tulajdoni hányadát meghaladó részre a tulajdonszerzési joga csak abban az esetben áll fenn, ha az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel.
Amikor csak a kisajátítás segít
Olyan ingatlanok tekintetében, amelyek esetében az egyszerű többség kialakítása sem kivitelezhető, így a tulajdonostársak számának és az ingatlan térmértékének aránya alapján (azaz a kis területre eső nagyszámú tulajdonosok esetében) indokolt a Magyar Állam számára beavatkozási lehetőséget biztosítani ezen ingatlanok állami tulajdonba vételére, hogy az 1/1 tulajdoni viszony az állam részvételével létrejöjjön, majd hasznosítható legyen a föld az általános szabályok szerint. Ugyanakkor az állam joga e területek kisajátítására ultima ratio jellegű.
Az állami megoldás a részaránykiadási eljárásokban
Fő szabály szerint a termelőszövetkezet földhasználati joga alatt álló, az elmúlt 15 évben magántulajdonba nem került földrészletek 2021. január elsejével a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába, vagyis tehermentesen a Nemzeti Földalapba kerülhetnek. A fő szabály alól természetesen vannak kivételek, miszerint nem kerül az állam tulajdonába az a földrészlet, amelyet kárpótlási célú árverezés érdekében a kárpótlási hatóság meghirdetett, 2021. január elsejéig földkiadási határozattal kérelemre induló eljárásban már tulajdonba adott, de a jogosult tulajdonjoga még nem került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre, illetve nyilvános sorsolás útján történő tulajdonba adás céljából sorsolási hirdetményben már közzétett.
Ugyan – legalábbis elméletileg – sem a szövetkezetet, sem annak jogutódját nem illette meg olyan jog, amely alapján érvényesen a használati jogot harmadik személynek átengedhette volna olyan szerződés útján, amely most is hatályban van, mégis a földnek az NFK általi hasznosításáig indokolt, hogy a hasznosítási kötelezettség teljesítése érdekében a tsz-földhasználati jog jogosultjaként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett szövetkezet, illetve annak jogutódja, mint használatba adó által kötött használati jogosultságról rendelkező szerződések hatályban maradhassanak. Lényeges, hogy idén július elsejével megszűnt a már csak ingatlan-nyilvántartásban szereplő kezelői jog. További újdonság, hogy bár az ingatlan-nyilvántartásban termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek várományosai a részarány-tulajdonosok, azonban ezek a személyek már nem szerezhetik meg a tsz külön lapon szereplő AK-értéknek megfelelő AK-értékű föld tulajdonjogát földkiadási eljárás keretében.
A kiadatlan részaránytulajdonnal rendelkező személynek az ingatlanügyi hatósághoz kártalanítási kérelmet kell benyújtania. A kártalanítás összege az AK-értékben kifejezett részaránytulajdon mennyisége alapján kerül megállapításra, 50 000.-Ft/AK-érték alapján. Az ingatlanügyi hatóság kártalanításról szóló döntése ellen a fellebbezés lehetősége biztosított, ha viszont nem élnek vele, az illető személy részaránytulajdonának törléséről, a tsz külön lapjának megszüntetéséről szóló döntés véglegessé válását követően 15 napon belül végrehajtást nyer. Aki a tulajdonszerzési feltételeknek egyébként megfelel, és az adott tsz-földhasználati jogállású földrészlet teljes területét részarány-tulajdonosként 2008. január 1-jétől szakadatlanul használja, úgy 2021. december 31-ig vételi jogot gyakorolhat az adott földrészlet vonatkozásában. Ettől függetlenül e személyt még megilleti a részaránytulajdona ellenében a kártalanítás. Így a vételi jogának gyakorlása során a föld ellenértékeként a kártalanítás összege is szolgálhat.
A kialakítandó új ingatlanoknak alkalmasnak kell lenniük a rendeltetésszerű művelésre
Vonatkozó földforgalmi módosulások, grátiszban
Az idén május végén elfogadott 2020. évi XL. törvényben említett változások érintik a földforgalmi szabályokat is, részben fogalompontosító jelleggel, részben a meglévő szabályok módosítása útján. Mindezek közül az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos lényegesebbeket kiemelve érdemes megemlíteni, hogy július elsejétől részben megváltozott továbbá a helyben lakó szomszéd fogalma, aminek az elővásárlási, előhaszonbérleti jogosultság esetén lesz jelentősége.
Ennek nyomán helyben lakó szomszédnak minősül, aki helyben lakó, és a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel, vagy akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, mely szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a tulajdonában vagy használatában lévő, a lakóhelye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel. Idén nyártól a föld fekvése szerinti önkormányzatok nemcsak közfoglalkoztatási, településfejlesztési, továbbá szociális földprogram céllal szerezhetik meg a földek tulajdonjogát, hanem a helyi jelentőségű védett természeti területnek minősülő föld tulajdonjogát is megszerezhetik. Az idén nyárig hatályos szabályozás alapján a 2014. május elsején meglévő föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, illetve földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő föld területnagyságával a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető. 2020. júliustól a könnyítések kiterjednek a földművesnek nem minősülő belföldi természetes személyek és tagállami állampolgárok 1 hektáros földszerzési maximumára is. A maximális méret túllépésének lehetőségei közé bekerült a föld tulajdonjogának csere útján történő megszerzése is.
Korábban problémát jelentett, hogy a földműves tulajdonostársat csak abban az esteben illette meg az államot követő ranghelyen az elővásárlási jog, amennyiben az eladó kívülálló, harmadik személynek kívánta értékesíteni a földet, továbbá a tulajdonostárs elővásárlási jogosultként szerette volna megszerezni az ingatlant. Idén nyártól kikerült az előírások köréből a harmadik személynek történő értékesítés, mint feltétel, ugyanakkor a visszaélések elkerülésére a földműves tulajdonostársnak legalább 3 éve rendelkeznie kell a tulajdoni hányadával. Házastársi közös vagyon megszüntetése esetén a 3 évbe beszámít az az időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte. Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha azok egymással szomszédosak, vagy a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználója ugyanaz a személy. Egy elfogadó jognyilatkozatban több elővásárlásra jogosult közösen is gyakorolhatja e jogosultságát. Az elővásárlásra jogosultak sorrendjének megállapítása során az elővásárlási jogot közösen gyakorló jogosultak ranghelyének meghatározásakor azt a jogosultat kell figyelembe venni, aki közülük a jogosulti rangsor szerint az utolsó helyen áll.
A tulajdonostársak belátásuk szerint külső segítséget igénybe vehetnek – például falugazdászokat, más tanácsadókat
SZERZŐ: CSEGŐDI TIBOR LÁSZLÓ
