A magyar természetvédelem jelenlegi legnagyobb kihívása a biológiai invázió. Az özönfajok közül azonban több is elsőrangú méhlegelő. Ha elkészül a róluk szóló térkép, olyan lelőhelyekre is ellátogathatnak a vándorméhészek, amelyeket eddig nem ismertek.
Az invazív fajok árnyoldala
A zömében más kontinensről behurcolt vagy betelepített növények közül a parlagfű a legismertebb, de más invazív fajok pollenje is allergén hatású. Az inváziós növények elszaporodása az utóbbi években fokozódott az árterekben, s ennek következtében erősödött az árvizek kockázata – írja az MTI. Hozzátesszük: az invázió során a behurcolt faj – jellemzően termeszétes ellenség híján – gyorsan a tájat uraló növénnyé válik, kiszorítva az őshonos fajokat. A természetvédelmi probléma súlyát csak akkor látjuk tisztán, ha azonosítani tudjuk a fertőzési gócpontokat és a fajok terjedési útvonalait.
Ezért jön létre az Inváziós Fajok Országos Térinformatikai Adatbázisa a SZTE Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékének vezetésével és az Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézetének közreműködésével. A szakemberek máris megkezdték a hat legelterjedtebb magyarországi inváziós növényfaj – a selyemkóró, a keskenylevelű ezüstfa, az aranyvessző, a gyalogakác, a bálványfa és az akác – térbeli jelenlétét bemutató digitális térképek előállítását.
A méheszek kedvelt növényei
Megjegyezzük: A felsoroltak közül az akác és a selyemkóró, más néven selyemfű vagy vaddohány, a méhek fontos tápnövényei. A vándorméhészek számon tartják lelőhelyeiket és virágzásuk időpontját, ehhez igazítják a vonulásukat délről északi irányban. Ahogy az akác megtalálta helyét a hazai homokon, úgy a vaddohány is. Utóbbi hátránya, hogy kevésbé köti a homokot, és nem ad kiváló faipari, illetve tüzelő alapanyagot. A selyemkóró csak egyet tud: ritka finom, más fajtájú mézek javítására is alkalmas nektárt ad. Pollentartalma alacsony, így allergiások is fogyaszthatják, sőt, vérnyomásszabályozó hatása is ismert. A selyemfűméz drága portékának számít és igazi ritkaság Európában. Az éremnek tehát két oldala van. Ha kiirthatnánk a selyemkórót, ez az érték is elveszne vele. Erre azonban semmi esély. A méhészek tevékenységének is köszönhetően a vaddohány hatékonyan terjed.
A természetvédelem alapvetően arról szól, hogy megpróbáljuk késleltetni a természetes folyamatokat (pl. lápok feltöltődését, kaszálók erdősülését), ezek azonban csak ideig óráig működnek. Az elháríthatatlan esemény mindenképpen bekövetkezik, csak valamivel lassabban. Az akác jött, látott, győzött. A vaddohánnyal ugyanez a helyzet.
A témában ajánljuk a peszticidek méhekre gyakorolt hatásáról írt cikkünket a felelős növényvédelem jegyében.
