Ausztráliában a repcebetakarítás a vártnál jobb eredményeket hoz, közben Európában is arra jutottak az elemzők, hogy egy picivel több van a raktárakban annál, mint amire számítottak. Ez nem változtat azon a tényen, hogy a termelés és a felhasználás között még mindig egy csaknem egymillió tonnás hézag van. Mit jelentenek a mostani számok a jövőre nézve?
Picivel több a vártnál
Mindent összevetve az UFOP úgy tudja, hogy a 2020/21-es gazdasági év globális repcekínálata meghaladja az előző évit. Az olajosmagtermesztők szövetsége a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) adataira támaszkodik. Eszerint világszinten 69,8 millió tonna repce kerülhet ebben a gazdasági évben a raktárakba. Ez 200 ezer tonnával haladja meg az előző évi eredményt. Nem tűnik soknak, de augusztusban még 200 ezer tonnás mínusszal és nem plusszal számoltak az elemzők. Az európai és kínai többlet szerény, de Ausztráliában a tavalyinál 43 százalékkal több repcét arathatnak idén, 3,3 millió tonnára számítanak az elemzők. (Ne eledjük, tavaly ilyenkor kezdődtek a bozóttüzek Ausztráliában, az ország történetének legsúlyosabb természeti katasztrófáját okozva.) Ukrajnában és Kanadában – az Európa számára fontos forrásországokban – viszont csökkent a termés 2019-hez mérten. A hatások eredőjeként most enyhe pluszban van a világtermelés – de csak a tavalyi évhez mérten.
A készletek tovább apadnak
A globális felhasználás azonban így is a kínálat felett jár. A futó gazdasági évben 70,7 millió tonnányi repcemagra lenne szüksége a feldolgozóiparnak. Ez 400 ezer tonnával haladja meg az előző évi igényt és majdnem egymillió tonnával a megtermelt repcemennyiséget. Zsinórban a harmadik éve nem képes annyit termelni a világ (Európa meg pláne), mint amennyire szüksége van. Így minden évben az egyre szűkösebb átmenő készletekhez kell nyúlni, ami a gazdasági év végére 5 millió tonnára zsugorodhat. A jövő évi árakra nézve mindez sokat jelent. A hiányt egyéb olajosmagvakból igyekszik pótolni az ipar, így az alternatívák (napraforgó, szója) ára is emelkedik. A pálmaolajé szintén, ezt 2030-ra szerette volna kivezetni a piacáról Európa. Mivel azonban tudja, hogy nem mondhat le erről a növényi olajról, a „fenntartható gazdálkodásból” származó pálmaolajat mindenképpen beengedi. Malajzia (ahol a mezőgazdasági terület 74 százalékát(!) az olajpálma foglalja el – ezért úgy döntött, hogy az egész területen bevezeti a fenntartható gazdálkodási normákat. Mára az ültetvények 70 százalékán igazoltan így termelnek – jelentsen ez bármit. Egyszóval a repce, a szója és a napraforgó árába a malájok mindenkori termése alaposan bekavarhat. De azért nyugodtan fogadhatunk rá: jövőre is érdemes lesz olajosmagvakkal foglalkozni.
A témához ajánljuk még az olajosmagpiacról írt cikkünket.
