Erdőket égetünk a klímacélok jegyében?

A zöldenergia- és a biodiverzitási célok ütköznek egymással.

Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint a biomassza jelenleg az EU megújuló energiáinak csaknem 60%-át képviseli, jóval nagyobb arányban hasznosítjuk, mint a nap- vagy szélenergiát – állítják a szakértők az euractiv.com oldalán megjelent írásban. Biomassza alatt elsősorban az erdőket kell érteni.

 

Ne erdőket irtsunk a zöld célok nevében!

Az év elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy átfogó értékelést fog készíteni az Európában és világszerte hasznosított biomassza-kínálatról. „Az általános cél annak biztosítása, hogy az EU bioenergia-szabályozása összhangban álljon az európai zöld megállapodásban (Green Deal) megfogalmazott törekvésekkel” – mondta a Bizottság a biodiverzitási stratégiájában, amelyet május 20-án tett közzé.

A biodiverzitási terv céljai ugyanis ellentétesek a zöldenergiacélokkal, hiszen többek között az erdők védelmét szorgalmazza, amelyek jelentős szénkészletet tárolnak. Környezetvédő aktivisták egy csoportja már pert is indított az Európai Unió ellen, mivel szerintük az erdő biomasszaként való hasznosítása nem szénsemleges tevékenység. Mint mondják, a fatüzelés 1,5-szer nagyobb szén-dioxid-kibocsátással jár, mint a széné, és háromszor annyival, mint a földgáz elégetése.

 

Kritikus pont: időtáv

Bármilyen biomassza elégetése szén-dioxid bocsátásával jár, a kérdés inkább az, hogy az elégetése előtt mennyi ideje volt a biomasszának arra, hogy légköri szenet kössön meg – latolgatnak most a Bizottságban. Két-három évtized alatt több szenet kötnek meg a fák, mint amennyi elégetésükkor a légkörbe kerül. Ezért nagyon nem mindegy, hogy mennyi időt adnak a politikusok a szénsemleges gazdaság megteremtésére.

Csakhogy tavaly novemberben az Európai Parlament „klímaveszélyhelyzetet” hirdetett, felszólítva a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „sürgősen tegyék meg a szükséges intézkedéseket”. Az ENSZ tudósai szerint az elkövetkező 10 év kritikus fontosságú, ha a világ a Párizsi Egyezménynek megfelelően 2 °C alá akarja szorítani a globális felmelegedést. 2050-ig nettó nulla szénkibocsátású gazdaságokra lenne szükség ehhez. Az energiahasználat sürgős átállítása megújuló forrásokra azonban nehéz helyzetbe hozza azokat az országokat, amelyek eddig az erdőkre alapozták zöldenergiacéljaikat. Ausztria, Dánia, Finnország, Lettország és Svédország biomassza nélkül nem tudják teljesíteni a vállalásaikat.

 

Hol hasznosul jobban?

A biomasszaégetés éghajlati hatásaira megoldás lehet, ha nem ott és nem úgy hasznosítjuk ezt az erőforrást, ahol és ahogy eddig tettük – vélekedik a másik tábor. Az iparban és a közlekedésben nagyobb hatásfokkal hasznosulnának, mint a lakossági házak fűtésében, hiszen ezeket tartósan alacsony hőmérsékleten kell fűteni, ami geotermikus energiával és szigeteléssel gazdaságosabb lenne. A biomasszát inkább a „nehezebben szénhidrogén-mentesíthető” ipari célokra kellene használni, valamint a közúti szállítás, a hajózás és a repülés területén. Egy másik megoldás lehet a biomassza villamos energiává alakítása. Mivel a szél és a nap nem termel folyamatosan energiát, a biomassza csúcsüzem idején kiegészítő energiát biztosíthatna.

biodiverzitás biomassza erdő erdőirtás fatüzelés klíma klímasemleges klímavédelem megújuló energia széndioxid-kibocsátás széndioxid-semleges zöldenergia