Egy új európai kutatási projekt azt a célt tűzte ki, hogy CRISPR/Cas technológiával, azaz irányított génszerkesztéssel a gombás betegségeknek ellenálló búzát nemesítsen – adta hírül a topagrar.com. Az indok világos: túl sok vegyszert permetezünk ki az állományra.
Kevesebb vegyszer használata környezetvédelmi és jövedelmezőségi szempontból is előnyös lenne a mezőgazdaságban. Ezért csaknem 60 német kutató látott hozzá, hogy az „új nemesítési technika” alkalmazásával betegségellenálló búzát alkosson. A német növénynemesítők szövetségének (BDP) elnöke, Stephanie Franck úgy véli, ahelyett, hogy újabb és újabb állásfoglalásokat fogalmaz a szakma, ideje konkrét eredményekkel bemutatnia, milyen előnyei vannak az új nemesítési technikának.
Mindennek ellenálló szuperbúza
Nemcsak egyes fajták, hanem valamennyi búza alkalmas arra, hogy a projektbe vonják, és a végül a vörös- és sárgarozsdával, a fuzáriummal és a szeptóriával szemben is ellenálló tegyék. A szeptóriával szemben a búza csak egy bizonyos fejlettségig ellenálló, aztán egy belső szabályozó gén kikapcsolja ezt a funkcióját, és a növény esendővé válik a kórokozóval szemben. Éppen ezt a kikapcsolást akarják a kutatók a génszerkesztés révén megakadályozni. Egy jól célzott pontbeavatkozással a kikapcsoló gén „olvashatatlanná” válik a DNS másolásra váró szakaszán, így a búza védettsége „öreg korára” is megmarad a szeptóriával szemben.
„A búza ugyanazt csinálja, mint amit korábban is tett, csak nem elég sokáig” – jegyezte meg dr Anja Matzk, a projektben partnerként közreműködő KWS biotechnológus csapatának vezetője. Az olvashatatlanná tett kikapcsoló gént tartalmazó búzagenom azután sokszorozható, és idővel – 3-5 év múlva – minden kereskedelmi forgalomba kerülő vetőmag ezt a DNS-verziót tartalmazhatja. (Megjegyezzük: az eredmény tesztelésére leginkább azért van szükség, hogy a kiderüljön, milyen hatása van a búzára, ha egyik génje, amelyik normál esetben nem szokott az érés végéig működni, működik. A legkézenfekvőbb következménye az lehet, hogy ez egy „extra ráfordítást” okoz a növény életében. Az immunrendszer megnövekedett igénybevétele enyhe hozamcsökkenéshez vezethet.)
Köztermesztésre kellene engedni
A szabadföldi kísérleteket jelenleg az EU szigorú géntechnológiai előírásai szabályozzák, ezért nagy felületen még kísérletezni sem lehet ilyesmivel, nemhogy felszaporítani egy olyan fajt, amelyikben az ember módosította egy gén működését. A Német Parasztszövetség vetőmagokért felelős részlegének vezetője, dr Klaus Wagner azonban pártolja az új technikát, és nagy reményeket fűz hozzá. Még akkor is, ha az utóbbi két-három évben túl nagy volt a szárazság ahhoz, hogy a németek tömegesen fellépő búzabetegségekkel szembesüljenek. A klímaváltozás és a növényvédő szerek fokozatos kivonása olyan kihívást jelentenek a termelés számára, ami egyre jobban aggasztja a gazdálkodókat. „Ebben a helyzetben egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy lemondjunk a génszerkesztésről” – mondta Wagner. A kutatók és a termelők is abban bíznak, hogy az új, génszerkesztett fajták köztermesztését végül engedélyezni fogja Európa.
A génszerkesztésről itt írtunk legutóbb.
