A kukorica szempontjából örülünk, hogy naponta két százaléknyi vizet veszít a mag, a repce oldaláról nézve viszont szomorú a kép. Már két hete nem esik, és úgy tűnik, egy ideig nem is fog.
A két hete tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló héten, de még a következő hét első felében sem sok esély mutatkozik. A talajok egyre szárazabbak, különösen az Alföldön. Errefelé a felső fél méteres rétegben már a kritikus 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában. Nyugaton és északon jobb a helyzet.
A hőmérséklet napközben a nyarat idézi. A múlt hét elején még 25 fok körüli maximumok szerdától már 30 fokra emelkedtek, a hét végén pedig már sokfelé kissé a 30 fokot is meghaladta a felmelegedés mértéke. Az őszt és az egyre hosszabbodó éjszakákat a hűvös hajnalok jelzik, szerdán már 5 fok alatti minimumok is előfordultak az országban. Mint arról legutóbb írtunk: a nagy hőingás erős páraképződéssel jár, ami kezdetben elegendő volt az augusztus végén elvetett repce keléséhez. A csütörtökön várható hidegfront a nappali felmelegedést mintegy 8-10 fokkal veti vissza, de csak elszórt záporokat, zivatarokat hoz. Jelentős, országos csapadékra a következő 7 nap során kicsi az esély.
A kukorica a viaszérés fenológiai fázisában jár, további csapadékra már nincs szüksége. A keleti tájakon, ahol az átlagosnál esősebb volt a nyár első fele, a növények megkapták a virágzásra, valamint a szem- és magképződésre is a csapadékot, így igazán jó termésben lehet bízni. A dunántúli területekre a nyár második felében érkezett a több csapadék, a szemfejlődés időszakára, de a korábbi csapadékhiány utólag már nem pótolható. A másik nagy területen termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó az állományszáradás fázisában jár, zajlik a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás.
