Minden eddigi tapasztalattal szembe megy az, amit idén az ország csapadékeloszlásában látunk: a keleti országfél dúskál az esőben, míg a nyugati szomjazik. Különösen két térségben kritikus a helyzet. Megkérdezve a gazdákat azonban kiderül, hogy ezek közül csak az egyik él át drámai napokat – de az már októbertől kezdve.
„Itt október óta nincs elég az eső. Hál’ istennek a növények egész jól bírták, bár nagyon heterogén eredmények születtek aratáskor. Repcében 4 mázsától 45 mázsáig, búzában 25-től 45 mázsáig mindenféle hozammal találkoztam. Most látszott meg igazán, mennyit számít egy szélvédő erdősáv, a talaj kötöttsége, kapillárisvíz-emelő képessége!” – mondja Odorics Zoltán, beledi gazdálkodó, aki a saját földjei művelésén túl mintegy 500 hektáron nyújt gépimunka-szolgáltatást.
Kisalföld: nagy csalódás
Így folytatja: „Aki negyven éve gazdálkodik, az sem látott ilyen aszályt. Hegyfalutól Csornáig kritikus a helyzet. Mindegy volt, hogy Mv Nádor vagy Bernstein a búza, ugyanazon termőhelyi viszonyok között mindkettő csak 30-40 mázsát adott. A korábban betakarítható árpa 50 mázsás átlagterméssel volt vágható, de ahol egy fasor megfogta a szelet és csökkentette a talaj vízvesztését, vagy ártér mellett feküdt a tábla, akár 75-80 mázsára is képes volt a növény. A repcében nálam a legjobb eredmény 45 mázsa volt egy 9 hektáros, szélárnyékos, jó adottságú táblában, ami talán életem legjobbja, ugyanakkor egy másik kéthektáros darabban csak 25 mázsát mértem.” Más gazdák egytonnás repceterméssel is találkoztak a homokosabb táblákon: „olyan volt, mintha legyomirtózták volna, rá sem ismertem” – hangzik el az előbbi helyszín közelében. Itt azonban a legrosszabb búzatábla 6,5 tonnás eredményt hozott: „A Rába közelsége sokat számított, de általános tapasztalatom, hogy idén csak ott jobbak az eredmények, ahol 100 százalékig odafigyeltek a technológiára.”
Ha egy pillantást vetünk a sokéves átlagtól való 90 napos csapadékeltérésre, rögtön megértjük, miért alakult ki ez a helyzet. Alább pedig azt is látjuk, hogy az elmúlt napok esőzései itt még a legfelsőbb talajréteget sem tudták átnedvesíteni.
Odorics Zoltán szerint a kukoricában is nagy csalódások lesznek idén. „Már a kelése sem úgy alakult, ahogy kellett volna: „A táblák fele csak a május végi esőkkel kelt ki, 40 napig hevert a mag a földben. Júniusban 4-leveles és 50 centis állományok is voltak a térségünkben. Most sem olyan magasak a növények, mint szoktak, és rövidebb a cső. A napraforgó heterogén kezdésének is látszik még a nyoma: vannak virágzó állományok és már bókoló, száradó tányérok is. Júliusban 2-3 naponta kaptunk egy-két milli csapadékot, ami csak a betegségeknek kedvez. Inkább egy kiadós esőre lenne szükség. Már most 15-20 százalékos veszteségre van kilátás a napraforgóban és a kukoricában is. Ez azt jelenti, hogy előbbiből legfeljebb 30 mázsára, az utóbbiból legfeljebb 80 mázsára számítok.”
A másik megkérdezett gazdálkodó szerint az idei év nagy tanulsága, hogy a technológiai bakikat nem mindig tudja kijavítani az időjárás. „Ahol 40 napig kelt a kukorica, ott a magágy minőségével és a vetésmélységgel lehetett gond…” – vélekedik. Hozzáteszi: korábban volt lehetőség az időjárási vagy technológiai anomáliák tompítására vegyszeres beavatkozásokkal. Erre ma már szinte semmi mód. „Cruiser nélkül négyszeri permetezés mellett is levéltetves volt a cukorrépa, ami most tiszta sárga a vírusfertőzéstől. A Lumiposa nem nyújt védelmet a repcében a fonálféreg ellen, ismerek olyan gazdát, ahol 30 százalékos volt emiatt a kár. Most aztán se méh, se termés. Miért kellett kivonni a csávázószert? A gyomirtással hasonló a helyzet. Jöjjön ide az EU és húzogassa a gazt!” – fakad ki a bérmunkával együtt 500 hektárt művelő gazda. A kukorica, napraforgó szerinte már nem heveri ki a tenyészidő elején érkező aszályt, és azóta is csak a múlt szombaton kaptak 20 mm csapadékot egyben. „Ha folytatódik a meleg augusztusban, 20-25 százalékos veszteséggel számolhatunk” – hangzik el.
„Ezt az aszályt jövőre is megérezzük!” – mondják a gazdák. A talajvízszint az egész Kisalföldön 50-100 centivel van mélyebben a szokásosnál. „Látom a bányatavakban, kutakban, hogyan apad a víz. Ennek jövőre is meglesz a böjtje. Már az idei tavasszal is meglepődtünk azon, hogy a februári talajsimítás után nem tudott visszanedvesedni az alsóbb rétegekből a föld. A növények gyökere egyre nehezebben éri el a vizet.”
Baranya: hatalmas meglepetés
A térképek szerint a Kisalföldön kívül Baranya van még hasonló helyzetben. Megkérdezve azonban egy 4500 hektárra rálátó szakembert, kiderül, hogy a május végi eső a legjobbkor érkezett: kalászolás után segítette a magok telítődését, és a gazdák kirívóan jó hektolitertömeget mértek. „A búzákban a hektolitersúly 83 felett, az árpában 71 felett alakult. Mindkét kalászosból 8-8,5 tonnás átlagokat mértünk, de az egyik tábla 10 tonnásra sikerült. A nagy szemméret hátulütője, hogy gyenge lett a beltartalom. A nagy mennyiség azonban jó árral párosul: most a takarmány minőségért is 52-53 ezer forintot adnának. A környékben mindenki örül.”
A repcének már későn érkezett az eső, 3,7 tonnás átlagot ért el, ami itt rossznak számít. Az ára azonban fényesen alakult: az első szállítmányért 125 ezret, a másodikért 127 ezret, az utolsóért 136 ezret kapott a gazdaság tonnánként. Hosszú évek óta nem volt ilyen magas az ára. A kapásnövények most még elég jól néznek ki, a szója is jól bírja az időjárást. Az utóbbi napok 33 fokos hőségére azonban már elkezdtek „furulyázni” a kukoricák. „Kellene már 20-30 mm csapadék, de ahogy elnézem, erre a következő 10 napban nincs sok esély. 10 nap pedig hosszú idő ekkora hőségben…”
Egy másik, 750 hektáros cégcsoportban is elégedettek az aratási eredményekkel. „Ennyi eső mellett én örülök a 3 tonna feletti repcének, de a búza okozta a legnagyobb meglepetést: úgy termett 6-7 tonnát 220 hektár átlagában, hogy közben csaknem 16 százalékos fehérjetartalmat és 33-34%-os sikért mértek, vagyis javító minőséget produkáltunk. Ahogy hallom, ez idén nagyon jó teljesítménynek számít az országban. Ezt a búzát most 65 ezer forintért vinnék az olaszok.” A gazdaságban még kukorica és szója van, mindkét növény jól néz ki a cégvezető szerint. „Persze a kezdeti szárazság és hideg látszik a kukoricán, csaknem egy méterrel alacsonyabb, de jól berakottak a csövek. A szója pillanatnyilag öntözés nélkül is szép. Rekordtermés nem lesz idén, de nem vagyok elégedetlen.”
