Az uniós biodiverzitási stratégia másoknál is kiverte a biztosítékot

12 német agrár-élelmiszeripari szövetség, érdekképviselet közös nyilatkozatban fordult a döntéshozókhoz, mivel aggódnak a termelés biztonságáért, amit a növényvédelem nehézségeivel indokolnak. A kérdés szorosan kapcsolódik az európai biodiverzitási stratégiához. Olyan neves szervezeteket találunk az aláírók között, mint a Német Raiffeisen Szövetség és a Német Parasztszövetség (DBV), de ott vannak az olajosnövénytermelők, a burgonyatermesztők, a zöldség-gyümölcs szektor képviselői és a kereskedők is.

 

Mi a baj?

Mint írják: „az elmúlt 10 évben az engedélyezési eljárás szigorodása miatt négy kivont hatóanyag helyére mindössze egy léphetett „a teljes élelmiszerellátás sorsa hamarosan mindössze 50-100 hatóanyagtól függ majd.” Az új vegyianyagok felfedezése és gyakorlatban való alkalmazása között átlagosan 11 év telik el, ezalatt a klímaváltozás hatására tömegesen jelennek meg az új kártevők. A döntéshozók messze túlértékelik a vegyszerkutatás és a növénynemesítés tempóját, illetve a mechanikai és biológiai megoldások hatékonyságát – int a dokumentum.

A kémiai megoldások szűkülése miatt már most „technológiai lukak” vannak a repce, a burgonya, a cukorrépa, számos gyümölcs és zöldség védelmében. Az egyre kevesebb, ám egyre gyakrabban alkalmazott hatóanyagra pedig gyorsuló tempóban válnak rezisztenssé a kártevők. Ha az európai termelés ellehetetlenül, akkor távoli régiókból kell majd rosszabb élelmiszer-standardokkal előállított termékeket beszállítani. Ez sem a környezetnek, sem az emberi egészségnek, sem az élelmiszer-önrendelkezésnek nem használ. A helyi termelés néhány kis vegyszerigényű kultúrára szűkülhet le, és kalászos-kukorica-napraforgó fogja uralni az unió mezőgazdaságát.

 

Facéliamező (Forrás: biogazdabolt.hu)

 

Mit akarnak?

Az aláírók a következőket követelik az európai döntéshozóktól:

  • Az engedélyezés tudományos szempontok szerint történjen, ne rendeljék agrárpolitikai szempontok alá. (Célzás arra, hogy az utóbbi időben az agrárpolitikát nem a szakmai érvek, hanem a civilek „érzelmei” irányítják.)
  • Ugyanazok az engedélyezési eljárások vonatkozzanak minden uniós tagállamra. A nemzeti hatáskörben kiadott szükséghelyzeti engedélyek torzítják a belső piacot. (Célzás elsősorban a lengyel versenytársakra, de Magyarország is sűrűn él a lehetőséggel.)
  • Műtrágyák, növényvédő szerek és modern nemesítési technológiák nélkül nem képzelhető el hatékony élelmiszertermelés. A politikai felelőssége, hogy ezt biztosítsa, és ne megvonja a mezőgazdaságtól. (Célzás az európai biodiverzitási stratégia célkitűzésére, ami 2030-ig megfelezné a növényvédőszer-használatot, illetve az ebből eredő kockázatokat.)
  • Közös növényvédelmi stratégiát kellene alkotnia Európának olyan világos célkitűzésekkel, mint például károkozónként legalább három különböző hatáshelyű megoldással rendelkeznie kell a szakmának. Ez a rezisztencia kivédése miatt fontos.

Miért fontos ez nekünk?

A nyilatkozat azért fontos, mert a német álláspont kulcsfontosságú lesz abban, hogy a biodiverzitási célkitűzéseket pontosan miképpen kell megvalósítani. Az uniós stratégia felpuhítása már elkezdődött, hiszen nem régen még a növényvédőszer-használat felezéséről beszéltünk, most pedig a vegyszerhasználat kockázatának felezésére tevődött át a hangsúly. Nagyon nem mindegy. Ahogy az is iszonyú fontos lesz, miként kell érteni azt a célt, hogy a földek 25 százaléka ökológiai szempontok szerint legyen művelve. Ahogy most kinéz, a művelés a legeltetéstől kezdve a nemzeti parkok gondozásáig bármi lehet. Számunkra az is nagyon lényeges, hogy a műtrágya-használat terén ne csökkentési kvótát, hanem konkrét felsőhatárokat szabjon meg az unió, és azt be is tartassa. Mi ugyanis egy hektárra vetítve lényegesen kevesebb vegyianyagot viszünk ki, mint a nyugati gazdák, akik a mai napig képtelenek betartani az egyébként uniós szinten érvényes nitrátrendeletet vagy a megengedett foszfátszintet.

Összegezve: bár a németek a szavak szintjén sokszor „méregzöldnek” tűnnek, bízhatunk benne, hogy valójában náluk szorít jobban a kapca. Ha ez a fajsúlyos európai nemzet megmakacsolja magát, az nekünk csak jó lehet.

biodiverzitási stratégia engedélyezés hatóanyag műtrágya növényvédelem növényvédő szer öko