Az idei év megmutatta, hogy óriási termésveszteség érheti a gazdát öntözési lehetőség híján. Annak, hogy nem öntözünk többet, a magas megvalósítási költségeken túl a birtokviszonyok is az okai. Az utóbbi problémát most az öntözési szolgalom révén megoldhatjuk.
A 302/2020. (VI. 29.) Kormányrendelet értelmében az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelem beadása előtt előbb egyeztetni kell a szolgalommal terhelni kívánt ingatlanok tulajdonosaival (ez lehet az állam vagy egy vagyonkezelő is), illetve használóival. Cél: egy olyan nyomvonal meghatározása, ami az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát csak a szükséges mértékben korlátozza. Az egyeztetésről készült jegyzőkönyvet az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelemhez csatolni kell.
Kötelező egyeztetni
Az egyeztetésre két alkalommal meg kell hívni az érintetteket. Az egyeztetésen a terhelni kívánt ingatlanok tulajdonosai és használói, illetve képviselőik is eljárhatnak. Ha az első időpontra kitűzött egyeztetésen nem jelenik meg valamennyi érintett ingatlan tekintetében a tulajdonosok tulajdoni hányad alapján számított többsége, akkor a megismételt egyeztetést a megjelent tulajdonosok és használók számától függetlenül le kell folytatni. A távolmaradás egyetértést jelent.
A megbeszélésen lehetőleg dűlőre kell jutni a kivitelezés időpontjáról, tervezett nyomvonaláról és a kártalanításról. Az érintett ingatlanok tulajdonosai kérhetik a vízilétesítményhez történő csatlakozás biztosítását is. A nyomvonalnak a lehető legkisebb mértékben kell akadályoznia a föld rendeltetésszerű használatát (lásd részletesen a rendeletben). Ha nem születik megegyezés, akkor az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell indokolni a kérelmező és az érintett ingatlanok tulajdonosai és használói által javasolt nyomvonalakra vonatkozó eltérő álláspontokat.
A szolgalom bejegyezése
A vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor a nyomvonalas vízilétesítmény létesítését akkor engedélyezi, ha a felek a nyomvonalban megegyeztek, és azt a vízjogi engedély iránti kérelemben szereplő tervezői nyilatkozat is alátámasztja. Az öntözési szolgalom alapítására irányuló kérelmet a vízügyi hatóság elbírálja és azt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezteti. A vízjogi üzemeltetési engedélynek szolgalom esetében tartalmaznia kell az üzemeltetéssel összefüggő használati korlátozásokat, jogosultságokat és az igénybevétel során okozott károk különböző eseteit.
Kártalanítás jár érte
Az öntözési szolgalom kapcsolatos egyszeri kártalanítás kötelezettségéről és mértékéről a vízügyi hatóság az öntözési szolgalom alapításakor határoz a 2013. évi CXXII. törvény alapján. Művelés alól kivett ingatlan esetén négyzetméterenként 173 forint összegű egyszeri kártalanítás jár. Az egyszeri kártalanítást osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetében
- a) ha a tulajdonostársak között használati megállapodás van, akkor a szolgalommal érintett részt használó tulajdonos részére,
- b) ha a tulajdonostársak között nincs használati megállapodás, akkor a tulajdoni hányad arányában kell megállapítani.
Igénybevétel szerinti kártalanítást is lehet kérni a vízjogi üzemeltetési engedély véglegessé válását követően minden naptári év március 1. napjáig. Ennek mértékét a növénytermelésben keletkezett károk alapján kell meghatározni az átlagos üzemi hozamérték alapján (lásd részletesen a rendeletben).
A rendelet rögzíti az öntözési közösség elismerésére vonatkozó eljárást is. Öntözési közösségként magasabb támogatási hányadra (70%) vagyunk jogosultak az öntözésfejlesztési pályázat során, mint egyéni kérelmezőként (50%), és egyszerűbb a vízjogi engedélyezés is.
