Zsinórmérték lehet, és megelőzheti az újabb kirívó környezetpusztításokat az Alkotmánybíróság mai (június 16.) döntése, ami visszaállítja a természeti értékek megőrzésének feltételeit a védett és Natura 2000 területeken.
Környezet- és törvénysértő
A döntésre azt követően került sor, hogy a WWF Magyarország, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Természetvédők Szövetsége ezért panaszt tett az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál (AJBH). A hivatal 2019-ben az Alkotmánybírósághoz fordult, kiemelve, hogy a 2009-es erdőtörvény 2017-es módosítása több ponton a visszalépés tilalmába ütközik, valamint sérti a jogbiztonságot. Míg ugyanis a 2009-ben megalkotott erdőtörvény az érdekeltek széles körű bevonásával készült, és természetvédelmi szempontból is sok előremutató előírást tartalmazott, az erdőgazdálkodók erőteljes nyomására 2017-ben módosították. Ez már – a civil szervezetek tiltakozása ellenére – jelentősen csökkentette a védett és Natura 2000 erdőterületeken található természeti értékek védelmének eszközeit, az erdőlakó állatfajok állományainak megőrzését.
Sokféle érték védelmében
– A tarvágás legjobb alternatíváját jelentő, folyamatos erdőborítást biztosító kezelési módok visszaszorítása különösen fájdalmas lépés volt. Ennek kötelező bevezetéséért az állami erdők egy részén sokan küzdöttünk 2009-ben, erdészek és természetvédelmi szakemberek egyaránt – mondta Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdőprogramjának vezetője. – A hagyásfa-csoportok és a holtfa megőrzése, a nagytestű védett madárfajok fészke körüli védőzónák meghagyása, az erdészeti munkák időbeli korlátozása a biológiai sokféleség védelmének régóta elfogadott eszközei. Ezért is okozott komoly csalódást, amikor azzal szembesültünk, hogy ezek megóvását még a legértékesebb erdeinkben sem garantálja a Parlament által módosított törvény – bírálta a 2017-es módosítást Halmos Gergő, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatója.
Minden eddiginél fontosabb
Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke szerint „a környezeti krízisek világában a természeti erőforrásaink felelős és fenntartható kezelése minden eddiginél fontosabb. Az erdőgazdálkodásnak, a mezőgazdaságnak és a vízgazdálkodásnak is igazodnia kell az emberek megváltozó elvárásaihoz, az élhető és egészséges környezet fontosságának felértékelődéséhez”.
A környezetvédők nagyra értékelik az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala részletekbe menő szakjogi elemzését és az Alkotmánybíróság gondos mérlegelésen alapuló döntését – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.
forrás: WWF Magyarország
