Miközben általánosságban jól teljesít a hazai állatitermék-kereskedelem, a hal-termékkör lényegében padló van.
2x, 3x, 4x, 14x
Állatitermék-külkereskedelmünk a volumenhordozó termékkörök tekintetében 2019-ben is exporttöbbletet mutatott. Egyedül a halhús-külkereskedelem vált veszteségessé, amiben jócskán benne van a tengeri halak, fagyasztott halfilék erőteljes importja az utóbbi évtizedekben. A behozatal e termékcsoportnál többnyire két-, háromszorosát is kitette az exportnak. A 2019-es esztendő ebből a szempontból is kivételes helyzetet tükröz, kiugróan rossz példával szolgál, hiszen a halexportunk a 2018-as bázishoz képest mintegy 40%-kal esett vissza, így az amúgy enyhén csökkenő halimport is közel négyszeresét tette ki a halexportunknak. A friss, hűtött halhúsok termékkörénél ötszörös, a fagyasztott halfilé esetében pedig közel 14-szeres az importtöbblet.
Mindenkinek jót tenne
Tavaly egyébként a 2018-as 8300 ezer tonnával szemben már csak szűk 5800 tonnányi friss, hűtött halat exportáltunk, ennek megfelelően az euróban számolt bevétel is a két évvel ezelőttinek kevesebb mint kétharmadára esett vissza. Hogy útkeresésben van a halas szakma, az tehát nem új. Ez már csak azért is szomorú, mert a hazai adottságok sok tekintetben ideálisak a minőségi, de a tömegtermelésre is. És közönségigény is van/volna rá, ha a hatékonyabb ágazati támogatás és marketing felélesztené a hazai gazdaságra és a lakosság egészségi állapotára nézve is előnyös halfogyasztás bővülését. Az Akasztói Halgazdaságban például a karácsony előtti hetekben 15-20-szorosára nő a vásárlók száma. Egy átlagos héten 3-5 mázsa halat: amúrt, tokhalat, de elsősorban sziki pontyot vesznek tőlük, de olyankor a heti átlag eléri a 60-80 mázsát is – mondta Szabó József, az Akasztói Halgazdaság és az ottani híres halascsárda alapító-tulajdonosa.
fotók: Horizont Média/archív
