Kell-e félnünk az ukrán mezőgazdaságtól? II.

Miután a múlt hónapban számba vettük az ukrajnai gabonaszektorban rejlő potenciált, ideje az olajnövényekkel is megtennünk ugyanezt. Ukrajna mezőgazdasági adottságai páratlanok. Azzal, hogy elkezdődött a termőföldek magánkézbe adása, új fejezet nyílik az ukrajnai mezőgazdaság történetében. Ebben a napraforgó, a repce és a szója főszereplő lesz.

Ukrajna a világ legnagyobb napraforgó-termelője, 6-7. kukorica- és búzatermelője, de top 10-es a szója, repce, árpa, cukorrépa termelésében is. Az agrárexport harmada gabona, negyede növényi olaj, 12-15 százaléka olajos mag.

Az okok prózaiak: az olajos magokkal elérhető jövedelem rendre a legmagasabb a szántóföldi növények közül. Innen is kiemelkedik a napraforgó, amely viszi a pálmát mind a területét, mind jövedelemtermelő képességét illetően. Az alábbi táblázatokban jól látszik, hogy míg a gabonafélék és a hüvelyesek területe stabil, addig az olajosoké az elmúlt években lendületesen növekedett. Napjainkban lassul a területbővülés, de a 8-9 millió hektár azért magáért beszél. A napraforgó sikerét nem csak a kiépült feldolgozókapacitások és nemzetközi piaci lehetőségek támasztják alá, hanem az is, hogy ezt a növényt használják a rosszul telelő növények (főként az ott is érzékeny repce) helyén. S hogy mikor ütköznek vetésforgókorlátba? Egyelőre nem. Sőt, úgy tűnik, hogy a vetésforgó többi elemét kissé alá is rendelik a napraforgó igényeinek. A második a népszerűségi rangsorban a szója. Mivel igen jól értékesíthető mind a feldolgozók, mind az export irányában, az ukrajnai gazdálkodók szeretik ezt a növényt. Törést az a 2018-as jogszabályváltozás okozott ebben, amely az áfa-visszaigénylés korlátozását célozza meg. Bár a nagy felháborodás miatt a korlátozás bevezetését elhalasztották, a termelési kedvben már érezhető a csökkenés. Ez a területnövekedés megállásában érhető leginkább tetten. Mitől ilyen jó Ukrajnában az olajos magok jövedelmezősége? Leginkább azért, mert a magexportőrök és az olajgyárak folyamatosan versenyben állnak a készletek megszerzése terén. Ez nyilván a világpiaci értékesítési lehetőségek tartós emelkedésével függ össze. Az olajnövények iránti nemzetközi igény mind az élelmezési, mind az üzemanyag, mind a takarmányigény oldalán gyorsabban emelkedik, mint a termelés. Ukrajnában mintegy 19 millió tonnásra becsülik az olajosmag-feldolgozó kapacitást.

Ebből a top10 mintegy 11 millió tonnát tud. Az összes kapacitásból közel 5 millió tonna a szója és 3 millió tonna a repcefeldolgozó. A modern üzemek nyilván több magfélét is fel tudnak dolgozni, ami kellő rugalmasságot biztosít számukra a jövedelmezőség fenntartására. A bizonytalanság oka, hogy az országban sok kisebb üzem van, amely csak akkor indul el, ha jó üzleti lehetőségre bukkan. Ráadásul, az ország fogyó népességével összefüggésben a hazai étolajfogyasztás lassan ugyan, de tartósan csökken. Az ukrajnai napraforgó-termelés a világ összes termésének a 27-29 százalékát adja. Mögötte szorosan zárkózik Oroszország. A mintegy 15 millió tonnás termésből csak kevés, 100 ezer tonna kerül kaszattermés formájában exportra. Főként (80%-ban) az EU tagállamaiban, valamint a Közel-Keleten (12-13%) talál vevőre. Nem így a napraforgóolaj, amelynek 90 százalékát külföldön értékesítik. Ezt egyre növekvő, immár közel 50 százalékos arányban Dél-Ázsiában adják el, az EU-ban pedig mintegy a negyede talál vevőre. A napraforgódara 80 százalékát exportálják, főként az EU-országokba. A szója területe ugyan lefordult a kétmillió hektáros szintről, de az ex-portorientáltság e növénynél is meghatározó. Bár a magnak már kevesebb mint felét exportálják, az olajat teljes egészében, a darát 70-80 százalékban külföldön értékesítik.

A magexport fele a Közel-Keleten, harmada, egyre növekvő trendben az EU-ban talál gazdára. Az olajnál e két desztináció aránya fordított, ott az EU a legnagyobb piac. A szójadaraexportban a két említett mellett az Eurázsiai Gazdasági Térség is jelentős. A repcét gyakran viselik meg az ukrajnai telek. Ennek ellenére nő a termelési kedv. Repcét csaknem kizárólag exportra termelnek. A mag 90-95 százaléka, az olaj és a dara 100 százalékban exportra kerül. A képhez hozzátartozik, hogy Ukrajna évente 220-230 ezer tonna pálmaolajat importál, élelmezési célú felhasználásra. Mivel az olajos magok Magyarországon is a jövedelmezőségi rangsor elején vannak, számunkra az ukrajnai olajosmagszektor jövője nagyon fontos. Tisztában kell lenni azzal, hogy a legnagyobb felvásárlók és feldolgozók ott is ugyanazok, ennél fogva a gondolkodás regionális. Mi is exportorientáltak vagyunk, bár jóval kevésbé, mint Ukrajna. Az, hogy exportjukban kiemelt helye van az EU-nak, egészséges félelemérzetet kell, hogy keltsen bennünk. Amíg kívül vannak a körön (az EU-n), addig ez távolinak tűnik, de amint közelebb kerülnek a közösséghez, közvetlen, versenyképességi problémáink lehetnek. Mennyiségben nyilván nem tudunk velük versenyre kelni. Marad a minőség, a hatékonyság és a szolgáltatási színvonal.


A modern üzemek nyilván több magfélét is fel tudnak dolgozni

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

napraforgó napraforgóolaj növénytermesztés repce szója szójaolaj