Az innováció nem lehetőség, hanem kényszer. Azt már tudjuk, hogy aki nem fejleszt, lemarad, de ma már a támogatáspolitikán keresztül is egyre fokozódik a termelőkre nehezedő innovációs nyomás.
Az juthat forráshoz, aki fejleszt, és ezt ráadásul lehetőleg iparágon kívüli résztvevőkkel együtt teszi, hívta fel a hallgatóság figyelmét a Portfólió Agrárium 2020 konferencián Dr. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) főigazgatója.
A fejlesztési kényszer három oka a gazdasági versenyben maradás, az élelmiszer- és élelmezésbiztonság szigorodó követelményei, valamint a fokozódó környezeti és klimatikus kihívások. A termelésnek ma már nem elég csupán versenyképesnek, de fenntarthatónak is kell lennie.
A fenntarthatóságnak gazdaságilag, valamint környezeti és társadalmi szempontból is meg kell valósulnia. Azonban úgy tűnik, hogy a támogatáspolitika az említett három pillér egyensúlyát megbontani látszik, a gazdasági szempontok pedig háttérbe szorulnak.
Az agrárium nem tartja elfogadhatónak, hogy a társadalom e szektorra hárítja a klímaváltozás teljes súlyát. Az persze igaz, hogy akad még tennivaló fenntarthatóság terén, ami azon is mérhető, hogy mennyire kiszolgáltatottak vagyunk a támogatásoknak. A jó agroökológiai adottságainkkal viszont tudni kell élni.
A régi tagországok egységnyi területen intenzívebb termeléssel és nagymennyiségű inputanyaggal érnek el magasabb hozzáadott értéket úgy, hogy a technikai színvonalukat is folyamatosan növelik. A gazdaságok termelési profilja diverzifikált, a feldolgozók pedig termelői tulajdonban vannak. És persze a vásárlók is fizetőképesebbek.
Az új ciklusban a digitalizáció, a tudásátadás, a környezetvédelem és az élelmiszerbiztonság kerül a Közös Agrárpolitika középpontjába. Az innováció minden tekintetben erősödni fog, és elsősorban a környezeti célok elérését szolgálja. Ehhez a kutatás-fejlesztés nagyobb mértékű támogatása, valamint az innovatív beruházások ösztönzése is szükséges.
Hazánk jelenleg a GDP 1,5 százalékát fordítja kutatásra, 5 százalékát pedig agrárélelmiszeripari beruházásra, miközben az ágazat a hazai GDP 13-15százalékát adja: a főigazgató szerint ilyen mértékű innovációs beruházásokra lenne szükség.
Az új Közös Agrárpolitika elsősorban az együttműködésen alapuló innovációkra ad majd sok forrást, márpedig Magyarország éppen ezen a téren küzd kihívásokkal.
