Hazánk genetikai adottságai a klímaváltozás következményeivel is dacoló növényfajok nemesítését is szolgálhatják, amit nemcsak idehaza, de határainkon túl is kamatoztatni lehet.
Ezzel a céllal jött létre a Pannon Breeding Program, amelynek megvalósítása során olyan technológiákat, módszereket fejlesztenek, amelyek a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás mellett a korszerű és innovatív gazdálkodásra is alkalmasak. A program kivitelezéséhez létrehozott Konzorcium a GINOP-program keretében több mint 1,6 Mrd forint vissza nem térítendő támogatást nyert el. A konzorcium vezetője a Törökszentmiklósi Zrt., tagja a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudományi Kara, a Gabonakutató Nonprot Kft. és a Nemzeti Agrár Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete. A projekt 2017 augusztusában kezdődött, és 2021 januárjáig tart, 22 kutatási témában jelenleg is 160 kutató bevonásával dolgoznak.
A program célterületei közé tartozik:
- a zöldfelület-gazdálkodás, amelyben elsősorban szárazság- és sótűrő fajták kiválasztását, stressztűrését vizsgálják
- az érzékeny területek szántóföldi hasznosítására alkalmas genetikai kutatása, amelyben gabona- és takarmányfélék kutatása folyik
- fito- és talajremediáció, ahol szennyezett talajok hasznosítására keresnek termesztéstechnológiákat
- a hatóanyagért termesztett gyógynövények kutatása
- a kertészeti növényvédelem– és a fentiek hatékonyságát és értékesíthetőségét alátámasztó agrárökonómia
Ez utóbbiból már a növények genetikai forrásainak piacosítása következik, elsősorban a FÁK-országok közép-ázsiai részére, ahol a klíma hasonló a Pannon régió klímájához. A régi „selyemút” menti területeken tehát hamarosan ismerős genetikájú, pannon fajokkal is találkozhatunk.
