A hagyományoknak megfelelően a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szervezésében mintegy 720 fő részvételével rendezték meg az évek óta népszerű Fórumot a Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulájában. A rendezvény mottója: „Az élelmiszer-biztonság kulcsa a növényorvos”. Az idei rendezvényen is az aktuális növényvédelmi témakörök, kérdések, problémák megvitatására került sor.
A résztvevőket Palkovics László, a Szent István Egyetem rektora, Font Sándor, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke és Oravecz Márton, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke az Agrárminisztérium képviseletében is köszöntötte. Az eseményen miniszteri elismerő okleveleket és kiváló növényorvos kitüntetéseket adtak át.
A szakmai előadások sorát az egyetem két munkatársa nyitotta meg és zárta le. Pénzes Béla, a Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszékének egyetemi tanára, a Növényorvosi látlelet kajsziültetvényekről címmel, míg Ádám János, a Kertészettudományi Kar Növénykórtani Tanszékének egyetemi tanársegédje Új agrár-meteorológiai információs rendszer fejlesztése növényvédelmi céllal címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.
A további előadások többek között a növényvédelmi rendelet módosításából adódó aktuális feladatokat, az idei gyomirtási kihívásokat és tapasztalatokat, a biológiai növényvédelem új technológiai módszereit, a szőlőlisztharmatot taglalták. A növényvédelem előtt álló feladatokat kivételesen érzékletesen mutatta be a nyugati dióburok-fúrólégy elleni drónos csalétkes permetezés 2019. évi eredményeiről szóló ismertetés.
A növényorvosok felelősségére hívta fel a figyelmet gondolataival Szemerits Eszter, a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának elsőéves növényorvos mesterszakos hallgatója, akit ebben az évben a jászberényi Mézvásár és Méhésztalálkozó Mézkirálynőjének választottak.
Jordán László, a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NÉBIH NTAI) igazgatója plenáris előadásában a 43/2010. (IV. 23.) FVM növényvédelmi rendelet 35. § (1.) bekezdésének új elemére hívta fel a figyelmet, amely szerint be kell jelenteni időszakos műszaki felülvizsgálatra a növényvédelmi gépeket!
Elmondta, hogy a felülvizsgálatot a NÉBIH koordinálja, amely az egész rendszer ellenőrzésére hatóságként van kijelölve. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara mobil felülvizsgáló állomások szolgáltatásával segíti a gazdálkodókat. Az érintettek a NÉBIH weboldalán hozzáférhetnek a növényvédelmi gépeket felülvizsgáló regisztrált állomások listájához.
Palkovics László és az elnökség
Az EU-s előírás szerint az árutermelésben, illetve szolgáltatásban alkalmazott permetezőgépet (kézi hajtású és a háti gépek kivételével), valamint a növényvédő szerek kijuttatásához használt berendezéseket és tartozékokat 3 évenként kötelező felülvizsgálni, hiszen komoly élelmiszer-biztonsági kérdésről van szó, mivel nagyon kockázatos, ha a permetezőgép nem megfelelően szór, vagy nem azt a dózist szórja ki, ami elő van írva.
Olyan géppel tilos növényvédelmi tevékenységet végezni, amely 5 évnél idősebb, de 3 éven belül nem esett át sikeres műszaki ellenőrzésen! A felülvizsgálathoz a növényvédelmi gép tulajdonosának – még az eszköz engedélyének lejárta előtt – időpontot kell kérnie valamelyik vizsgálóállomáson. A növényvédelmi hatóság ellenőrzései során természetesen figyelembe veszi, hogy minden gép azonnali felülvizsgálata nem lehetséges.
Cél, hogy 2021-re a Magyarországon használt valamennyi árutermelésben, illetve szolgáltatásban alkalmazott permetezőgép bekerüljön a nyilvántartásba, és egyszer átessen a felülvizsgálaton. Azoknál a gépeknél, amelyek az elmúlt években már átestek a felülvizsgálaton – és erről érvényes, három évnél nem régebbi tanúsítással rendelkeznek –, a hatóság továbbra is elfogadja a vizsgálóállomás tanúsítványát a vizsgálati eredményről.
Azon termelők körében pedig, akik még nem végeztették el a gépeik felülvizsgálatát, a hatósági szakemberek az ellenőrzések során figyelembe veszik, ha a tulajdonosok igazolni tudják, hogy jelentkeztek a felülvizsgálatra, de még nem kerültek sorra. A 2019. augusztusi kimutatás alapján megállapítható, hogy a rendelet végrehajtása érdekében eddig regisztrált növényvédelmi vállalkozások száma: 66 db.
561 növényvédő gép vizsgálata megtörtént, és 237 gép sikeresen levizsgázott. Jordán László előadásában elmondta, hogy új rendelettel egészül ki a hamarosan életbe lépő növényegészségügyi szabályozás is. Az Európai Unió területén termesztett és természeti környezetben élő növények védelme érdekében 2019. december 14-től valamennyi tagállamban életbe lép az új növényegészségügyi rendszer.
Szakmai alaprendeletének (2016/2031) egyik legfontosabb végrehajtási jogszabályaként novemberben jelenteti meg a Bizottság a vizsgálatköteles károsítók és termékek forgalmazására vonatkozó listákat tartalmazó rendeletet. A hatóság decembertől e jogszabály alapján ellenőrzi a növények, növényi termékek és egyes anyagok növényegészségügyi megfelelőségét mind az EU-n belüli forgalmazás, mind pedig a harmadik országból történő behozatal esetén. A NÉBIH NTAI összegyűjtötte a novemberben megjelenő rendelet legfontosabb előírásait.
Matthew Pickard, a Syngenta magyarországi ügyvezető igazgatója
A végrehajtási rendeletben szerepel a karantén károsítók új jegyzéke, valamint a csak vetőmagokra és egyéb ültetésre szánt növényekre vonatkozó, vizsgálatköteles nem karantén károsítók listája is. A rendelet tartalmazza azokat a feltételeket is, amelyeknek meg kell felelniük az e károsítók terjesztésére képes áruknak, annak érdekében, hogy elfogadható szint alá csökkenjen a behurcolás és az elterjedés kockázata.
A növényvédő szerek engedélyezéssel kapcsolatosan a NÉBIH NTAI igazgatója bejelentette, hogy a glifozát hatóanyag felülvizsgálata az EU-ban elkezdődött, és 2021-re fejeződik be. A NÉBIH weboldalán hozzáférhető növényvédő szereket tartalmazó adatbázis jelenleg az átállás miatt akadozik, de az engedélyokiratok és azok módosítása mindenki számára rendelkezésre áll.
A növényvédelemben és a fenntartható mezőgazdaságban a klímaváltozás egyre érzékelhetőbb hatása miatt komoly kihívásokkal kell szembenéznünk – mutatott rá előremutató szakmai előadásában Matthew Pickard, a Syngenta magyarországi ügyvezető igazgatója, aki nemcsak hazai, hanem globális szinten is óriási tapasztalattal rendelkezik a témakörben.
Jordán László, a NÉBIH NTAI igazgatója
A problémakör megoldása érdekében széles körű konzultációt folytatott a magyarországi zöld civil szervezetekkel, a média azon képviselőivel, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak, valamint a tudományos intézetek kutatóival is. A probléma lényege véleménye szerint abban van, hogy a lakosság inkább a városi életformát részesíti előnyben, szemben a vidékivel.
A beérkezett válaszok kiértékelése alapján levonható az a következtetés, hogy a felmérésben résztvevők véleménye szerint többet kellene költeni a fenntartható mezőgazdaságra, továbbá a biodiverzitást és a klímaváltozás hatásait vizsgáló programokra. A civil társadalom pedig inkább előnyben részesíti a vegyi anyagoktól mentes technológiákat, illetve elvárásuk a minimális vagy zéró szermaradék jelenléte.
E célok elérése és megvalósítása érdekében a Syngenta igazgatója bejelentette, hogy cégük az elkövetkező öt évben kétmilliárd USA-dollárt fog befektetni a fenntartható mezőgazdasági és növényvédelmi innovációkba. Minden évben két új technológiai áttöréssel lépnek majd piacra, ezzel is csökkenteni és ellensúlyozni kívánják a klímaváltozás által a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatásokat, továbbá el akarják érni, hogy a világ élelmiszer-ellátása a környezeti korlátokat figyelembe véve, fenntarthatóan valósuljon meg.
A fenntartható mezőgazdálkodást elősegítő kutatás-fejlesztésekkel a vállalat célul tűzi ki, hogy 2030-ra 50%-kal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás, a Syngenta ezzel is hozzá szeretne járulni a párizsi klímaegyezmény teljesítéséhez. Ezek az egyértelmű technológia áttörést jelentő programok előrelépést hozhatnak a mezőgazdaság fenntarthatóságában, a földhasználat, a talajegészség, illetve az integrált növényvédelem terén.
SZERZŐ:
LIGETINÉ NECHAY ERZSÉBET OKL. KERTÉSZMÉRNÖK
NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZAKMÉRNÖK
