A közkedvelt Hajdúsági Expót és a Portfolió Agrárszektor Konferenciát telt házzal, 250 fővel rendezték meg 2019. augusztus 9-én Hajdúböszörményben, immár 8. alkalommal. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idei konferencián is kiváló szakemberek tartottak előadást a 2020-as évek várható agrárpolitikai irányairól, az előttünk álló földszabályozási reformokról, változásokról. Ezek mellett a hasznot hozó növénytermesztésről és a nagy lehetőségek előtt álló állattenyésztésről érdekes kerekasztal beszélgetések szem- és fültanúi lehettünk, kiváló moderátorok és részvevők interpretálásában.
Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára előadásának bevezetőjében kifejtette, hogy az elmúlt évekhez hasonló kedvező tendenciák és folyamatok érvényesültek az ágazatban 2018-ban is, így mind a mezőgazdaság, mind az élelmiszeripar jól teljesített.
Farkas Sándor államtitkár
A mezőgazdaság 2018-as kibocsátása 2720 mrd Ft volt, amely összeg 2010hez képest 33%-os emelkedést mutat. Az agrárexport értéke 8,7 mrd euró; ez 49%-os növekedés 2010-hez képest. A foglalkoztatottak létszáma 2018-ban az ágazatban 215 ezer fő volt – 24%-kal több, mint 2010-ben. Az államtitkár kifejtette, hogy a jövőben ugyanezzel a létszámmal kell majd a hatékonyságot fokozni, így a termelés növelése mellett a jobb minőség elérése a cél. Az ágazat összes hektárra vetített termelékenységi/kibocsátási mutatója 2010-2018 között 615 euró volt, amely 2010 óta 36%os emelkedést jelent, sajnos azonban az 1000 eurós EU-s átlagot még nem sikerült elérni. Megjegyezte, hogy 2018ban kiemelkedő volt az élelmiszeripari termelés, 3236 Mrd Ft bevétellel, mely a kilenc évvel ezelőttihez képest 25%-os növekedést jelent.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az ágazati kihívások közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás, melynek az élelmiszer-termelésre gyakorolt hatásaira kiemelt figyelmet kell fordítani. A növénytermesztés a globális klímaváltozás okozta időjárási szélsőségeknek a legnagyobb mértékben kitett szegmens. A kedvezőtlen hatások okozta veszteségek megelőzésére alapvetően két lehetőség kínálkozik. Az egyik a biológiai alapok fejlesztése, azaz a klimatikus szélsőségeknek jobban ellenálló, szárazságtűrő, sótűrő, valamint a betegségeknek és kártevőknek ellenálló növényfajták nemesítése lesz. A másik az új termesztéstechnológiai eljárások alkalmazása, a növények tápanyagigényeihez igazodó termesztéstechnológiai és termelési rendszerek bevezetése, ideértve a vízmegőrző talajművelést, a precíziós növénytermesztési technológiák alkalmazását, valamint az öntözéses gazdálkodást is. A Kárpát-medencében a növénytermesztés eredményessége legnagyobb valószínűséggel a jövőben is a víztől fog függeni, ezért az átfogó vízgazdálkodási intézkedések mellett a mezőgazdasági termelésben is minden technikai és technológiai fejlesztésre szükség lesz a hatékony vízfelhasználás érdekében. Az öntözésre és a megfelelő művelési módok alkalmazására 2020-tól 5,5 mrd Ft áll majd rendelkezésre. A Föld népessége 2050-re várhatóan 9 mrd fő lesz, így az alapvető élelmiszerekből kétszer annyit kell előállítani, amihez a termés mennyiségét évente 2,4%-kal kell majd növelni. Nemcsak a növénytermesztésnek, de az állattenyésztésnek is válaszolnia kell a szélsőséges időjárás hatásaira. Megoldás lehet az állatfajták nemesítése, a jó minőségű szaporítóanyag előállítása. Egyes állatfajták ugyanis eltérően viszonyulnak a klímaváltozás várható hatásaihoz, az intenzív tartású szarvasmarha-, sertés- és baromfifajtáknak sajnos hozamcsökkenés a válaszuk. A jövőben az egyik legnagyobb kihívás az állategészségügy felkészültsége, a takarmány- és vízellátás kiszámítható biztosítása, az intenzív állattenyésztés versenyképességének növelése, valamint a támogatások rendszerének fenntartása. A klímaváltozás számos állategészségügyi problémát is felvet. Ezek elsősorban a megváltozott epidemiológiai viszonyokat, másrészt az állatállomány terhelhetőségét, védekezési esélyeit érintik. Számolni lehet eddig ismeretlen paraziták és kártevők megjelenésével, továbbá a betegségközvetítő vektorok megváltozásával. Az öntözésfejlesztés jelentőségét hangsúlyozva Farkas Sándor legfontosabb bejelentése az volt, hogy az öntözési idényt a kormány meghosszabbította, így az március 1-től október 31ig tart. A következő évek tervei között szerepel, hogy 2020-2030 között évi 17 mrd Ft-ot, azaz összesen 170 mrd Ft-ot fognak öntözésre fordítani. Elmondta, hogy cél az öntözhető területek jelentős növelése, az öntözést akadályozó tényezők csökkentése 2020-ig, valamint a szükséges vízjogi engedélyezési rendszer további egyszerűsítése, illetve a területtel kapcsolatos továbbképzések ösztönzése. Az államtitkár bízik a Kárpát-medencei gazdálkodók sikeres együttműködésében, és optimista a jövőben elnyerhető ágazati EU-s források tekintetében is. Legyünk optimisták a tekintetben, hogy a magyar vidék még sok-sok elismerésben fog részesülni, és a generációváltás sikeres lesz! A hasznot hozó növénytermelésről szóló kerekasztal-beszélgetés előtt egy figyelemre méltó felvezető előadást tartott Szurovcsák András, a Szuro-Trade cégcsoport ügyvezető igazgatója a sikeres zabtermesztési technológia teljes vertikumáról (termesztés, feldolgozás, eladás).
Elvük „a termőföldtől az asztalig” koncepció. Az Avena Gofit Magyarország első gluténmentes zabfeldolgozó üzeme 2019 tavaszán kezdte meg működését a Nyíregyházi Ipari Parkban. A termékek alapanyaga – a beruházásuk során megvalósult kutatás-fejlesztési tevékenység eredményeként – a gluténmentes zab. A növénytermesztést megfelelő technológia mellett saját földeken, saját gépekkel végzik. A vetőmag földbe juttatásától a végtermék csomagolásáig figyelemmel kísérik termékeik útját. Az Avena Gofit európai színvonalú feldolgozóüzem termékei a gluténmentes zabból készült zabpehely és zabliszt. A technológia előnye, hogy kevesebb szakemberrel, kisebb ráfordítással nagy hozamot realizálhatnak. Fontos küldetésük egy prémium minőségű termékcsalád bevezetése a gluténmentes piacra, melyet szívesen fogyasztanak mind a gluténérzékenységben érintettek, mind az egészségtudatos étkezést előnyben részesítő fogyasztók. Nagy figyelmet fordítanak arra is, hogy a gyártástechnológiájuk és termékeik a piacon elismert minősítésű tanúsítványokkal rendelkezzen. A gluténmentes terméket diétázók és cukorbetegek is nyugodtan fogyaszthatják, komplex szénhidráttartalma, könnyen emészthető magas rosttartalma miatt. A kerekasztal-beszélgetés moderátora, Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos szövetségének elnöke a parlamenti államtitkár előadásában elhangzottakra reagálva utalt arra, hogy hazánkban a termelők 10%-a már elérte az ágazat összes hektárra vetített termelékenységi/kibocsátási mutató vonatkozásában az 1000 eurós EU-átlagot.
Hasznot hozó növénytermesztés – kerekasztal-beszélgetés
A moderátor először egy aktuális témakörről, az aratás utáni helyzetképről indítványozott beszélgetést. Ennek során a következők voltak a legfontosabb megállapítások: az árpa tekintetében többezres vizsgálaton vannak túl, az országos átlag 62-63 hektolitersúly. Ennél volt jobb és volt rosszabb év is. A búza sikértartalma valamivel rosszabb a tavalyinál, a Fusariumos gombabetegség idén is problémát jelentett; az érzékszervi vizsgálatokkal 1-2% toxint is mértek. Tárolásnál ajánlatos figyelni a levegőztetésre, tisztításra, hűtésre és szellőztetésre.
A beszélgetés követően egy a rendezvényen bemutatkozó cég, a Eurochem Agro Hungary képviselője három új nitrogénműtrágya-innovációjukról elmondta:– a Nitrophoska műtrágyacsalád kiváló minőségű tápanyag-utánpótlást biztosít, napjaink egyik kiemelkedő műtrágyázási technológiáját valósítja meg;– az ENTEC-műtrágyák stabilizált ammóniumtartalmú ásványiműtrágya- és optimális nitrogénellátást biztosítanak,– az UTEC a karbamid átalakulását késleltető műtrágya, amely a hatékony műtrágyázást, nagyobb hozam elérését teszi lehetővé. Megjegyezte, fontos a talajadottság és tápanyagigény pontos ismerete, javasolta az ötévenkénti talajvizsgálat elvégzését és tápanyag-gazdálkodási terv kidolgozását.
Szurovcsák András, a Szuro-Trade cégcsoport ügyvezető igazgatója
A beszélgetésen az agrárdigitalizáció és a precíziós gazdálkodás is szóba került. Az agrárdigitalizáció elősegíti a stabilitást és a kiszámíthatóságot, illetve növeli a hatékonyságot, ezzel pedig a versenyképességet és a magasabb jövedelemszint elérését teszi elérhetővé. A precíziós növénytermesztés, állattenyésztés technológiai háttere most már Magyarországon is elérhető. Ez az új, adatalapú tudás ad esélyt a jövőben, hogy a magyar mezőgazdaság megállja a helyét a nemzetközi piaci versenyben, és mind hatékonyság, mind gazdaságosság szempontjából méltó kihívó legyen. A klímaváltozás hatásai érzékenyen érintheti az agrárdigitalizációt és a precíziós növénytermesztést is, így meg kell tanulni az alkalmazkodást az adott év szélsőséges időjárásához, a meglévő technológiákat és eszközöket pedig a precíz gazdák gondosan és hozzáértő módon javíthatják. A legtöbb gazda már saját adatbázissal rendelkezik okostelefon, GPS stb. segítségével. Az előadók fontos tanácsot adtak arra vonatkozóan, hogy a tápanyag-gazdálkodásnál a vetőmag ezermagtömegének figyelembevétele és a nemesítési eljárások betartása fél sikert jelent. A búza, kukorica és napraforgó termesztésénél jelentős tényező lehet a tenyészidő csökkentése, valamint az, hogy minél több növény váltogatva kerüljön be a vetésforgóba – a monokultúrás termesztés ugyanis lehetőség szerint kerülendő.
SZERZŐ:
LIGETINÉ NECHAY ERZSÉBET OKL. KERTÉSZMÉRNÖK
NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI SZAKMÉRNÖK
