Már az őszi gabonák vetésekor is csapadékhiány volt a földeken, a vetés sem ideális talajállapotban történt, és ez hatással volt a növények kelésére, kezdeti fejlődésére. A téli csapadék mennyisége nem pótolta a talajból hiányzó vízkészletet. Az őszi-téli időszak szokásos nitrogénmennyiségének 50-60%-át vették csak fel az első fejtrágya előtti időszakban a növények.
Sajnos az aszály a bokrosodás végére-szárba indulás elejére tovább fokozódott, s az alacsony és magas hőmérséklet hirtelen változása, illetve a mélyebben fekvő részeken az elő-előforduló gyengébb fagy is megviselte a növényeket. Megjelentek a különböző tápanyaghiány-tünetek: sárguló alsó, idősebb levelek, sárgán-barnán foltosodó fiatalabbak, nekrotikus elhalások.
Tartós vízhiány esetén a növény természetes reakciókkal védekezik. A fiatal, fejlődő levelek fotoszintézise olyan kis mértékű, hogy a légzéshez és a szintetikus folyamatokhoz szükséges asszimilátákat a növény a kifejlett levelektől vonja el, ezért gyengébb tápanyagellátás esetén különösen szembetűnő a makroelemek hiánya. A száradó talajokban a gyökér növekedése is csökken, ezért nem tud lejutni a tápanyagokban gazdagabb talajrégiókba, ami csökkenti a tápanyagfelvételt.
A kalászosok legnagyobb vízfogyasztása a szárba indulás idején van. A műtrágyákkal – különösen káliummal, foszforral – való ellátottság esetenként 25-30%-kal csökkenti a vízfelhasználást. A tápanyaggal rosszul ellátott növények kevesebb szárazanyagot termelnek, ugyanakkor több vizet fogyasztanak. A rosszul táplált növény pazarolja a vizet. Műtrágyázással sokat segíthetünk, de ronthatunk is a helyzeten. A nitrogén adagolásával óvatosan kell bánni! A nagyobb adagú, sokszor egyoldalú (!) N-műtrágya fokozza a fehérjeszintézist, a vegetatív növekedést, és párologtatásra ösztönzi a növényt. Jelen helyzetben nem az a cél, hogy csúcstermés és -minőség legyen, hanem az, hogy legyen egyáltalán termés! Mivel a növényben lejátszódó biokémai folyamatok egymásra épülnek, a tápelemek hatása, ugyanakkor hiánya is komplexen jelentkezik. A kritikus, eső nélküli időszak rövid távú átvészelésére alkalmasak a komplex összetételű lombtrágyák. A komplex NPK-alapú termékek esszenciáliselem-tartalma erősíti a gyökeret, fokozza a stressztűrést. Mikroelem-tartalmuk fokozza az enzimképződést és -aktivitást.
Élettani eredetű levélfoltosság tünetei búzanövényen (balra) és őszi árpában (jobbra), 2019 áprilisában
Kalászos gabonáink gombás betegségeinek kórokozói közül egyedül a lisztharmatgomba fertőzéséhez nincs szükség csapadékra. A lisztharmatfertőzés elsődleges időjárási feltétele ugyanis a hőmérséklet, így ez a betegség szárazságban is tud terjedni. A rozsdák és a levélfoltosságok, valamint a fuzáriózis terjedéséhez azonban a csapadék elengedhetetlen feltétel. A rozsdagombák felszaporodásához nem kell sok eső, elegendő az erős harmatképződés is (lásd 2018 tavaszán), ennek azonban előfeltétele, hogy a talajvízzel telített legyen. Amikor heteken át porzik a határ, olyankor alacsony a levegő páratartalma, nincs jelentős harmatképződés, nem tudnak a rozsdák terjedni. Az ún. foltbetegségek (búzában a szeptóriás, a pirenofórás és az aszkohítás, árpában a hálózatos, a ramuláriás, a barna és a rinhospóriumos levélfoltosság) kórokozói pedig a kifejezetten csapadékos, esős körülményeket kedvelik. Amikor az összes hazai médium a rendkívüli, negyven éve nem tapasztalt aszályról harsog, aligha kell arra gondolnunk, hogy ezek a foltosodást okozó gombák most elemükben vannak, „jól érzik magukat”. Még akkor sem, ha „tüneteiket” (pöttyöket, foltokat, elszíneződéseket) véljük fölfedezni a leveleken. Ezek az elváltozások ugyanis nem biztos, sőt abban az esetben, amikor a körülmények abszolút kedvezőtlenek a kórokozók terjedéséhez, teljességgel kizárható, hogy gombafertőzéstől erednek. A növény válaszreakciói meglehetősen szűkösek. A fertőzésekre és a kedvezőtlen környezeti hatásokra (szárazság, csapadékbőség, tápelemhiány és -többlet, idegen anyagok okozta mérgezések stb.) hasonlóképpen (elszíneződéssel, foltosodásokkal, növekedési zavarokkal) reagál, s ugyanilyen formában jelentkezhetnek még bizonyos genetikai eredetű fajtareakciók is. A fertőző és az élettani betegségek tünetei ezért sokszor kísértetiesen hasonlítanak egymásra, s még a gyakorlott szem számára sem könnyen megkülönböztethetők, szükség lehet a mikroszkópos azonosításra. Áprilisban végre megérkezett a várva várt eső, ami az élettani problémákat enyhítheti, ugyanakkor a csapadékigényes gombakórokozók fertőzését megindíthatja, s a fotoszintézisben legnagyobb szerepet játszó felső levelek épsége veszélybe kerülhet.
A fő időpontú (a zászlóslevél kiterülése és a kalászhányás eleje közötti) fungicidkezelés elvégzését feltétlenül ajánlatos lesz fontolóra venni.
Felhasznált szakirodalom: Dr. Pethő Menyhért: Mezőgazdasági növények élettana
SZERZŐ: TÓTH MILENA
DR. FÜZI ISTVÁN
