Fiatalgazda-konferencián elemezték az agrárium kilátásait
Bár ma még senki sem jósolhat felelősséggel a KAP-támogatások 2020 utáni alakulásáról, a mezőgazdasághoz fűződő társadalmi elvárások miatt nem várható jelentős változás a termeléshez és a vidékfejlesztéshez kötődő forrásokban – hangzott el az AGRYA Fiatal Gazda Konferencián, február végén. A szakminiszter ugyanakkor a szemléletváltás döntő fontosságát hangsúlyozta: „már nem elég lépni, ugrani kell” – mind a generációváltás üzemét, mind a versenyképes termelést megalapozó fejlesztések érdekében.
Az AGRYA e hagyományos évadnyitó találkozója rendszeresen telt ház és aktív közönségi részvétel mellett zajlik. Nem véletlen, hogy az előadók is markánsabban, nyíltabban és problémaérzékenyebben beszélnek – így történt ez az idei alkalommal is.
Az AGRYA fiatalgazda-konferenciáján hasznos pénzügyi és átfogóterménypiaci helyzetképet kaphatott a hallgatóság
Nyerni, ugrani, megmaradni
– Ha ti nyertek, mindenki nyer. Most zajlik a rendszerváltáskor alapított cégek korosztályi váltása, és ma már nemcsak időszerű, hanem szükségszerű is a generációváltás – nyitotta meg a rendezvényt Nagy István. Az agrárminiszter szerint rossz hír, ha az X- és Y-generációnak, vagyis a legaktívabb fiatal és középkorosztálynak csak 30 százaléka tervezi átvenni a gazdaságot, ami arra utal, hogy a generációváltás lassan halad. E folyamat felgyorsítása ma már nemzeti-nemzetgazdasági jelentőségű feladat. – Nem elég lépkedni, ugrani kell – hangoztatta Nagy István. – Fiatal gazdának lenni több, mint fiatalnak lenni, mert ti a kezetekben lévő telefonra és laptopra egyben úgy néztek, mint munkaeszközökre, ami hatékonyabbá teszi a gazdálkodást. A gondolkodásmód különböztet meg titeket a kortársaitoktól, és a mezőgazdaság megújulásához éppen ez az új szemlélet kell – fűzte hozzá. A tárca vezetője szerint e szemléleti, technológiai megújulás érdekében a hangsúlyt beruházási célú fejlesztésekre kell helyezni. – Az állam meg tudja teremteni a forrásokat a támogatáshoz, de fontos az is, hogy ti, a gazdálkodók hogyan bántok a profittal – mutatott rá. Nagy István ismét nemzeti jelentőségűnek nevezte, hogy a mezőgazdaság versenyképességének megtartása mellett a vidék megmaradása érdekében minél több fiatal válassza a nagyvároson kívüli életet. Úgy fogalmazott, pozitív intézkedés e téren a falusi CSOK bevezetése, de a lakhatás megoldása mellett meg kell oldani a megfelelő porta kialakítását és a megmaradás biztonságát: ebben is stratégiai jelentősége van az agráriumnak. „Az igazán minőségi és a boldog élet a vidéki élet” – mondta az agrárminiszter.
Támogatás és 2020
Hogy az említett támogatási rendszer hogyan szolgálja e célokat, arra fókuszált előadásában Kiss Miklós vidékfejlesztési ügyekért felelős államtitkár, aki összegezte: a Vidékfejlesztési Programban megjelent 74, összesen 1500 milliárd forintos keretösszegű pályázatból mára csupán 18 nyitott, s a még hozzáférhető keret 290 milliárdot tesz ki. A kezdettől sikeres fiatalgazda tematikus program – amelyben az alaptámogatáson felül +10% jár a jogosult gazdáknak – keretében eddig csaknem 40 milliárd forintot ítéltek meg 1040 gazdálkodónak. Állattartáshoz kapcsolódó beruházásokra (221 nyertes) 21,2, kertészetfejlesztésre (719 nyertes) 12,7 milliárd, mezőgazdasági vízgazdálkodási fejlesztésre (23) 773 millió, kisméretű terménytároló, szárító építésére és energiahatékonyság-javításra 77 nyertes kérelmezőnek 4,6 milliárd forint jutott. Induló támogatásként 1224 kérelmezőnek összesen 15,4 milliárdot fizettek ki, az igénylőnkénti 40 ezer eurós EU-támogatás új agrárvállalkozások megalapozását, üzleti tervének megvalósulását segíti.
A protokollt mellőző beszédében Papp Gergely (szakmai főigazgatóhelyettes, NAK) világossá tette: az EU következő költségvetési időszakának Közös Agrárpolitikájáról (KAP) még a bennfentesek részéről sem nem lehet nyugodt lelkiismerettel jóslatokba bocsátkozni. A szakember ismertette: 2020 nyarára lesz végleges új jogszabály, s a kasszában várhatóan 5 százalékkal kevesebb lesz, mint eddig, s ehhez járul még az infláció okozta csökkenés. A vidékfejlesztési források tekintetében -15 százalékos csökkenés várható (illetve inflációval még ennél is több), ugyanakkor az EU lehetővé teszi, hogy a tagállamok társfinanszírozás keretében – azaz a saját költségvetésük terhére – +15%-kal kiegészítsék ennek az alapnak a forrásait, így a támogatás szintje nem változik. Papp Gergely mindemellett egy nagy horderejű, nem pénzügyi változásra is ráirányította a figyelmet: – Lényegében kimondhatjuk, hogy vége a belső piacok eddigi védelmének az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy a magyar termelőknek is sorsdöntő a versenyképesség megőrzése, megteremtése, és természetesen fontos, hogy az állam fejlesztési támogatást adjon ehhez a célhoz – hangoztatta.
A NAK szakembere ugyanakkor összességében optimista.
– Várhatóan, nagyjából ugyanolyan támogatási nagyságrendekkel számolhatunk a következő ciklusban is, mint eddig. Ez azért is vélhető, mert számos fontos társadalmi elvárás irányul a mezőgazdasági termelés és technológiák felé a fenntartható, környezetkímélő termelési eljárások, az állatjóléti fejlesztések folytatására. Ezek a szempontok, komponensek nyilván minden támogatásban szerepelnek eztán is. Ha jól végezzük a dolgunkat, még tíz jó évünk lehet 2020 után. A bürokrácia persze nem fog csökkenni, úgyhogy mind a pályázati hatékonyság sikerében, mind a gazdáknak nyújtott tájékoztatásban ezután is komoly munka hárul a falugazdász-hálózatra.
Vége a belső piacok eddigi védelmének az Európai Unióban. Ez azt jelenti, hogy a magyar termelőknek is sorsdöntő a versenyképesség megteremtése
Konkurensek és önvezetők
Az AGRYA fiatalgazda-konferenciáján hasznos pénzügyi és átfogó terménypiaci helyzetképet kaphatott a hallgatóság Potori Norberttől, az AKI kutatási igazgatójától. A szakértő legfontosabb megállapításai között szerepelt, hogy nem vár trendfordulót a gabonák piacán, viszont figyelmeztetett a feltörekvőben lévő orosz, ukrán gabonaexportra. Potori Norbert érintette a Brexit problémakörét is, amely elsősorban a hús- és tejtermékvámok terén lehet hatással az uniós termelőkre. Cseszlai István (stratégiai igazgató, NAK) a túl bonyolult adórendszer kritikája mellett a mára elavult, ellentmondásos őstermelői rendszer megújításának lehetséges irányairól, illetve a családi mezőgazdasági vállalkozásról mint hamarosan bevezetendő új gazdasági formáról beszélt– Az USA-ban több önvezető traktor van, mint amennyi önvezető autó – indította erőteljes előadását Mezőszentgyörgyi Dávid (T-System), miközben hangsúlyozottan figyelmeztette a hallgatóságot: aki lemarad a mezőgazdasági robotizáció, a precíziós és digitális eszközök alkalmazásának már kibontakozó versenyében, az végleg lemaradhat az agrárpiacokon.
