Mezőgazdasági drónok: hasznosak, de sok még a kérdés

Készülőben a törvényi szabályozás

 A kerettörvényeken az Európai Unió is dolgozik, de a drónhasználat részletes nemzeti szabályozására még ennek megszületése előtt szükség lenne. Úgy gondoljuk, erős nyomás hatására hamarosan elkészül a vonatkozó törvény, és ez az akadály is elhárul a „dróngradáció” elől. Fontos infrastrukturális feladat a „drónökoszisztémák” megalkotása, annak kialakítása, hogy hogyan válnak a drónok az elkövetkező években, évtizedekben életünk részévé.

U-1 fázis: online regisztráció, azonosítás.

U-3 fázis: dinamikus geofencing légtérvédelem (repterek, hadászati és egyéb titkos területek drónok elleni automatikus lehatárolása, de akár a privát szféra védelmét is jelentheti).

Az U1-U2 fázis elvárásait már a myDronespace alkalmazás teljesíti vagy jelentős részben teljesíti. A jövő ezzel hozzánk is megérkezett.

Az U3-U4 fázis nagyban épít az 5. generációs hálózati megoldásokra (5G). Ideális esetben minden jármű online kapcsolatban van az összes többivel, egymásról tudnak, és például a forgalmi prioritásaikat mesterséges intelligencia (MI) határozza meg az adott körülmények között. A drónok úgy jönnek-mennek majd közöttünk, mint a háziállatok, csak nem botlunk beléjük.

Valójában túl keveset tudunk

gyéb felhasználási módokról! A drónokat alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban megfigyelésre, felvételezésre. Ez olyan feladat, amely a látható hullámhossztartományban elvégezhető, és viszonylag egyszerű, például vadkárbecslés. Szóba kerülhet a foltszerűen megjelenő károsítók felmérése: gyomok (mezei acat, fenyércirok), állati kártevők (vetésfehérítő, hörcsög, mezei pocok) és bizonyos betegségek is felvételezhetők ezzel a módszerrel. Ha a kórokozók nem a látható hullámhossztartományokkal mérhetők fel, akkor alkalmazhatjuk a multi- és hiperspektrális kamerákat.

Nem biztonságos a drónos permetezés

  • A következő problémakör a permeteződrónok kérdése, itt vannak a legnagyobb hiányosságok:
  • jogi szabályozás teljes hiánya, ex lex állapot;
  • a megalapozott védekezéshez nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű szakmai információ;
  • tisztázatlan, hogy az alacsony lémennyiség milyen hatékonysági, fedettségi, behatolási és elsodródási problémákat okoz;
  • szintén tisztázatlan a drónok megfelelő permetezési sebessége, repülési magassága, az elsodródási problémák;
  • nincs elegendő információ a készítmények kombinálhatóságáról tömény, illetve alig oldott állapotban;
  • alkalmazható, drónnal történő kijuttatásra engedélyezett készítmények hiánya;
  • a hatóanyag-kivonások miatt a hatékony kémiai megoldások és készítmények száma drámaian csökkent;
  • drónpilótaképzés.

A drónokat alkalmazhatjuk a mezőgazdaságban megfigyelésre, felvételezésre. Ez a látható hullámhossztartományban elvégezhető és viszonylag egyszerű feladat

Mielőbb szükség lenne a drónhasználat szabályozására, a veszélyes, megalapozatlan eljárások megszüntetésére

Szükséges tennivalók

Ezen belül is a permeteződrónok alkalmazása a növényvédelemben jelenleg teljesen tisztázatlan, így az aktuális helyzet jelentős környezeti és gazdasági kockázatot hordoz magában. Gyors változást csak kapkodással lehetne elérni, ami a jelenlegi helyzetet tovább rontaná. A permeteződrón alkalmazásának minden elemét át kell gondolni, meg kell vizsgálni, és a növényvédő szerek technológiába illeszthetőségét engedélyezési eljárásban ellenőrizni kell.

Hiszen nem szabad egy jövőbeni esetleges jó technikai megoldást feláldozni a pillanatnyi haszonszerzés oltárán.

Szerző:
Lajos Mihály – Ifj. Forgács János


Agrofil mezőgazdaság