Kit hogyan talál meg

Ezen a pályán viszont nagy a tempó, a kihívásoknak való megfelelés pedig igen komoly felkészültséget, versenyközpontú látásmódot igényel. Az például, hogy a mezőgazdaság szereplőinek vagyoni helyzete is javul, egyik oldalról alapvetően szükséges és üdvözlendő, másik oldalról viszont a szervezettség növelése ellen hat. Most induló rovatunk célja az, hogy hozzájáruljon a szemléletváltozás gyorsulásához az agrárium teljes palettáján, az értéklánc minden tagjánál. Hónapról hónapra olyan témákat fogunk elővenni, amelyek a stratégiai gondolkodás, a piaci ismeret, az együttműködési készség oldalán járulnak hozzá e célok eléréséhez. A változások mindenkit érintenek – legyen az akár munkaerőhiány, járvány, szélsőséges időjárás, támogatási reform. Nagyon nem mindegy azonban, hogy ezek kit hogyan „találnak meg”. A dolgok sűrűjébe vágva, máris tekintsük közelebbről végig a legfontosabb termékpályák piaci kilátásait! Az, hogy a piaci változások kit hogyan, milyen felkészültséggel érnek el, az egyes üzemek és a szektor egésze számára egyaránt döntő stratégiai tényező. Más szóval a piaci alkalmazkodás rugalmasságáról van szó, amelyből a feldolgozóipar már sok-sok leckét kapott, és – meggyőződésünk, hogy – a mezőgazdasági termelés szintjén e téren még nagyon nagy tartalékokkal bírunk. Hiszen mi a dolgok alfája és ómegája? Az, hogy merre mennek az árak és miért, mi kell a vevőnek ma és mi holnap. Előbbi téren kevés hagyományra támaszkodhatunk, hiszen Magyarországon valamilyen oknál fogva nem honosodott meg az agrárpiaci előrejelzés. Ezen túl vagyunk, hiszen mi felvállaltuk ezt a feladatot, és immár évek óta készítjük és publikáljuk prognózisainkat. E cikkben két kiemelt jelentőségű termékre, a búzára és a sertésre térünk ki, valamint a jövő fogyasztói trendjeiből is adunk egy kis ízelítőt. A búza ára elérte a fizikai piacon a 60 ezer forintot, ami a termelők számára jó hír. Ennél talán még jobb hír az, hogy az ár az előrejelzésünk szerint a jövő év elején még emelkedhet, aztán e szint körül fog alakulni.

Hogy meddig? A magas árak növelik a termelési kedvet. A jelenlegi előrejelzések szerint minden nagy termelőkörzetben nőni fog 2019-ben a búza területe, az EU-ban például mintegy 6 százalékkal. Tehát ahogy közeledünk az aratáshoz, úgy korrigál majd az ár. Ebbe persze az időjárás, talán már a jelenlegi aszály is beleszól még. Arra számítunk, hogy a következő szezonban a globális termelés ismét a felhasználás fölé emelkedik, a mostani ellentétes eset nem ismétlődik meg. Egyébként jellemzően négy-ötévente fordul ez elő, hogy kevesebb terem, mint a felhasználás, de ettől még a készletfelhasználás aránya 35 százalék marad, ami igen magas, az árak emelkedésének gátat szabó szint. A hetek óta 350 forintos élő felvásárlási ár körül stagnáló sertésárak vészjóslóak. Aki pedig az akciós újságokat, az áruházi pultokat figyeli, egyre-másra meglepően alacsony árakat talál akcióban. Ezek közül is kiemelkednek azok az előhűtött spanyol sertéshúsok, amelyek kínálata arra utal, hogy telve vannak a nyugati raktárak, nem akar élénkülni, beindulni az ilyenkor szokásos nemzetközi kereslet. Az EU-ban folyamatosan emelkedik a vágás, az export egy százalékos emelkedése nem elegendő a túlkínálat enyhítésére. A Kínába irányuló kivitel pedig 2 százalékkal mérséklődött az első nyolc hónapban. Mivel Kínában erőteljesen terjed az afrikai sertéspestis, joggal feltételezzük, hogy fokozzák a vágást, így a szokásos év végi importnövekedés akár el is maradhat. Jövőre viszont fordulhat a kocka. Mivel Kína sertéshúsimportjának kétharmada az EU-ból származik, joggal számítunk a kivitel jelentősebb bővülésére, ahogy az 2016 második felében is történt. Kína sertéshústermelése idén 1,4 százalékkal csökken, jövőre pedig a járvány terjedésétől függően esik vissza.


Forrás: AKI


Az árváltozások üteme az élelmiszer-termékláncban az előző év azonos időszakához képest, forrás: KSH *az év eddig eltelt időszaka

SZERZŐ: FÓRIÁN ZOLTÁN, VEZETŐ AGRÁRSZAKÉRTŐ • ERSTE AGRÁR KOMPETENCIA KÖZPONT

agrárium előrejelzés gazdaság időjárás kihívások Magyarország mezőgazdaság nemzetközi stratégia termés változások verseny