– A talaj, mint az élelmiszerlánc kezdő láncszeme, fontos az egészséges és jó minőségű élelmiszerek előállításához. A gazdálkodó szerepe jelentős a mindennapi talajvédelem tekintetében. Szakmai segítségnyújtásban a talajvédelemi felügyelők és szakértők állnak a gazdálkodók rendelkezésére. Ők koordinálják a növény- és talajvédelmi osztályok munkáját, és igyekszünk közvetlenül a lakosság, a termelők irányába eljuttatni a talajvédelmi információkat. Mára a talajvédelem legfőbb feladata, hogy óvja, fenntartsa és javítsa a termőföld minőségét és mennyiségét. A talajvédelmi hatósági feladatok végrehajtását a megyei kormányhivatalok végzik, a NÉBIH koordinációjával és szakmai irányításával.
– Magyarországon a mezőgazdaságilag művelhető területek aránya 70% feletti, ami világviszonylatban is kiemelkedő, megőrzendő adottság, ezért is fontos a folyamatos tudatos talajhasználat. A termőtalajok minősége világszerte romlik, mennyiségük csökken.
Jordán László, a Nébih igazgatója
– Igyekszünk az előírások betartatásával és a termésnövelő anyagok hatósági ellenőrzésével biztosítani, hogy ne kerüljenek bele toxikus anyagok. Ezzel párhuzamosan folyamatosan ellenőrizzük a talajokat, hangsúlyt helyezve a fizikai-kémiai-biológiai védelmükre. Fontos lenne, ha a talajvédelmi tevékenységek körébe visszakerülnének a vízrendezéssel összefüggő feladatok is, egy-egy térségben alaposabban oda kellene erre figyelni.
Mivel lecsökkent az állattenyésztés mértéke, visszaszorult a szervestrágyázás is – bár itt-ott még előfordul –, ezért a jelenleginél jobban kellene figyelni arra, hogy a talajba visszakerüljenek a szerves anyagok
– A legfontosabbak közé sorolnám a szerves anyag mennyiségének a csökkenését. Mivel lecsökkent az állattenyésztés mértéke, visszaszorult a szervestrágyázás is – bár itt-ott még előfordul –, ezért a jelenleginél jobban kellene figyelni arra, hogy a talajba viszszakerüljenek a szerves anyagok. Csak egy példa: korábban a szalmát felhasználták az istállókban, majd trágyaként visszakerült a földbe. Jelenleg azonban eladják, hogy biomassza-erőműben elégessék. Arról nem is beszélve, hogy egy szerves anyaggal jól ellátott talaj könnyebben is művelhető. Ide tartozik a talajok tömörödése, porosodása is. Egy tömörödött talaj sokkal gyorsabban válhat belvizessé, mert nem tudja befogadni a vizet. Mélylazítással például elkerülhető lenne sok terület belvizesedése. A porosodást a talaj túlművelése okozhatja: a túlzóan alkalmazott talajművelő eszközökkel – mint a talajmaró vagy tárcsázó – sokat lehet rontani a talajszerkezeten. Törekedni kell rá, hogy fenn tudjuk tartani az optimális talajszerkezetet, ami nem egyszerű feladat. Egyensúlyba kell hozni a károsítók elleni védekezésben fontos szerepet játszó forgatásos művelést a talajszerkezetet jobban kímélő lazításos műveléssel.
– Nem volt még olyan esetünk, ami a talaj túlzott szennyeződésére lett volna visszavezethető. Az persze előfordul, hogy gyökérzöldségeket – saláta, sárgarépa, cékla – az előírtnál nagyobb mértékben kezelnek nitrogénműtrágyával, és felgyűlik bennük a nitrát-nitrogén. Ezeket a zöldségeket aztán „előszeretettel” adják csecsemőknek, akiknél rosszulléttel járó mérgezést okozhatnak. Ilyen eset azonban évente legfeljebb 1-2 alkalommal fordul elő. Ezt a legegyszerűbben úgy lehet elkerülni, ha egy bizonyos életkorig nem adnunk ilyen ételeket a csecsemőknek, de fontos megjegyezni, hogy ez a probléma nem a talaj állapotából adódik.
– Alaposan megvizsgáljuk a termésnövelő anyagokat. A mintákat kockázatbecslésen alapuló monitoring-terv alapján vesszük, és szükség esetén a megyei felügyelők hatósági eljárást indítanak. A monitoring-terv lényege, hogy figyelemmel kísérjük a termékek forgalmát (engedélyezett termékek listáját), hogy mekkora rájuk a piaci igény, melyek azok, amelyekből sok fogy, és ezekre jobban odafigyelünk, illetve fokozottan ellenőrizzük azokat is, amelyekkel korábban már volt probléma. A termésnövelő anyagokat engedélyezési eljárásnak is alávetjük, aminek az a célja, hogy megelőzzük bármely olyan termék forgalomba kerülését, ami az előállítása során élelmiszer-biztonsági szempontokból kifogásolható anyagokból készül. Ennek kritériumai Európán belül Magyarországon a legszigorúbbak. Nem szeretnénk engedni abból az elvből, amely szerint egy termésnövelő anyag legyen hatékony, ugyanakkor ne jelentsen élelmiszer-biztonsági kockázatot.
– Például nehézfémek. Előfordult, hogy külföldi eredetű, szarvasmarhatrágya alapú készítményben rendszeresen mértünk a megengedettnél magasabb krómtartalmat. Emiatt egy időre fel is függesztettük a készítmény engedélyét, amit csak azt követően adtunk ki ismét, miután garanciákat kaptunk a krómtartalom határérték alatt tartására. A termésnövelőkkel kapcsolatban folyamatosan akadnak kifogások, de általában nem ennyire súlyosak: kémhatásukban némileg eltérhetnek az előírásoktól, vagy nincsenek bennük azok a tápanyagok, amiket ígérnek. Egyre közkedveltebbek a mikrobiológiai készítmények, algakészítmények is. Ezeknél ellenőrizzük a sejtszámot, a csíraszámot, ami néha kevesebb az előírtnál, de ezek nem olyan kirívó problémák, mint amilyen a krómos eset volt. Ha ilyenekkel találkozunk, természetesen eljárunk az ügyben.
– A Nébih három talajvédelmi labort üzemeltet országszerte; minden vizsgálat alfája és ómegája a mintavétel. Ezt megfelelő előírások alapján kell elvégezni: a jellemző pontokból kell részmintákat szedni, utána átlagmintát képezni, amit aztán megkap a labor. Vizsgáljuk a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. Továbbá nézzük a tápanyagtartalmat, a toxikus anyagok jelenlétét, és műszeres laborvizsgálatokkal a növényvédőszer-maradékok jelenlétét is ellenőrizni tudjuk. Mindezt az 1992-ben indult talajvédelmi információs monitoring (rövidítve: TIM-rendszer) keretein belül végezzük, aminek segítségével 25 éves távlatból lehet elemezni a változásokat, és ezek alapján be is tudunk avatkozni a folyamatokba. Az eredményeket térképeken szerepeltetve megállapítható, mi hogyan változott, mire kell odafigyelni. Az itt rögzített adatok egy stratégia alapjául is szolgálhatnak: ki lehet dolgozni, milyen irányba kell vinni a talajvédelmet. Ezek az adatok nyilvánosak: szakemberek számára, kutatási, fejlesztési, statisztikai célból is kiadjuk.
– Nem szeretnék sarkos kijelentéseket tenni a hazai talajok régiók szerinti minőségéről. A mintavételek pontszerűek, lehet, hogy az adott táblát jól művelik, de a szomszédosat nem. Általánosságban a hazai talajokról elmondható, hogy nagyon jók és heterogének, de nem mindegy, mire használják őket, illetve mit kell szem előtt tartani a művelésük során. Mi ezekre is igyekszünk felhívni a figyelmet.
SZERZŐ: BALLAI VINCE • FORRÁS: NÖVÉNYVÉDELMI MAGAZIN/NÖVÉNYVÉDELMI SZÖVETSÉG
