Miért kondicionáljuk növényeinket?

– Először az alkalmazás előnyeit kell megérteni, elismerni, és természetesen nyitottnak kell lenni. A mezőgazdaság időjárás-kitettsége, az időjárás egyre szélsőségesebbé válása, az intenzív technológiák terjedése pedig adott, része a termelők mindennapjainak. Emellé párosulnak a hatóanyag-kivonások, valamint a termelőknek a mezőgazdasági inputanyagok (pl. műtrágya, lombtrágya, növényvédő szer) jobb hasznosulására, megtérülésére irányuló igényei.

– A növénytermesztésben a termés mennyiségét és minőségét (az eredményességet) növényenként eltérő mértékben, de minden esetben magas százalékban befolyásolja az időjárás. Ezt a hatást mérsékelni a termelés intenzitásának növelésével és az időjárás káros hatásainak, szélsőségeinek kivédésével/enyhítésével (pl. öntözéssel) lehet. A nyári UV-sugárzás például a növényi bőrszövetet is károsítja. A csapadék éves mennyisége többé-kevésbé állandó, viszont eloszlása, finoman fogalmazva, nem kedvez a mezőgazdaságnak. Emellett a növényeket érő ún. abiotikus stresszfaktorok közé tartozik még a jégeső, a szél- vagy homokverés, a hideg/fagy is. Ezek káros hatásai tompíthatók, kivédhetők a növények stressztűrő képességének, kondíciójának javításával.


Pais István, a Huminisz Kft. kereskedelmi vezetője

– De mégiscsak a nyereség lesz a döntő itt is: a gazda, ugye, számol. Így látja ön is?


A gazda számol, ezt igazolja az is, hogy a növénykondicionálók felhasználása évente átlagosan 12%-kal nő világszerte

– Közelítsünk a főszereplőkhöz! Mik is valójában a biostimulátorok?

Azt azonban tudnunk kell, hogy mit hol használhatunk optimálisan. A huminsavak például nagy méretű és tömegű molekulákból állnak. Alkalmazási területük főleg a talaj, illetve a növények gyökérzónája. Kiváló és tartós táplálékot jelentenek a talajlakó mikroorganizmusok számára, és ezáltal fokozzák azok aktivitását és szaporodását. Ezzel szemben a fulvosavak kis méretű és molekulatömegű vegyületek. Alkalmazási területük elsősorban a lombtrágyázás, bár a talajlakó mikrobák számára is gyorsan hasznosítható táplálékot jelentenek, de ott nincs tartós hatásuk. A növények leveleire kerülve viszont kis méretük és természetes jellegük miatt gyorsan és maradék nélkül felszívódnak. Áthatolnak a növényi sejt falán, sőt a sejtalkotók membránjain is.

– Feltétlenül. Helyreállítja az élő sejt természetes kémiai egyensúlyát, aktiválja és energizálja annak életfolyamatait. Lényegében olyan hatású a növényben, mint amilyen hatású az Aspirin az emberi szervezetben. Oldatba viszi, tehát a növények által felvehetővé teszi a különböző fémionokat és ásványi anyagokat, ezáltal ezek biokémiailag aktívvá és mobillá válnak. Javítja a tápelemek hozzáférhetőségét és felvehetőségét. Ha jobban belemegyünk a kémiába: természetes kelátképzőként segíti a fémionok bejutását a növényi sejtekbe, mert kis méretének köszönhetően könnyen átjut a sejtet határoló membránon. Katalizálja egyes enzimek működését, növeli azok aktivitását. A transzamináz enzim pl. fontos szerepet játszik a fehérjék alkotóelemeinek (aminosavak) előállításában, a növekedésben, végső soron tehát a termés mennyiségének és minőségének kialakulásában. Az invertáz enzim pedig a különböző cukrokat bontja alkotóelemeire, amelyek mint energiaforrások így gyorsan felvehetővé válnak a növény számára.

SZERZŐ: SÁNDOR ILDIKÓ

mezőgazdaság