Az iskolából hazatérő gyermekét naponta megkérdezi a szülő: mi újság, mi történt vele reggel óta. A válasz sokszor tömören csak ennyi: semmi. Pedig a helyzet ennél sokkal bonyolultabb.
Alapesetben az történt, hogy az volt, ami mindig szokott lenni. Mindenki tette a dolgát, lefaragott egy napot a tanítási időszakból, netán még egy morzsányit okosodott is a nebuló. Rosszabb változat, ha azért született a foghegyről odavetett válasz, mert a gyermek nem érezte a szülő őszinte érdeklődését, így mindkét fél letudta a kötelezőt. Némi faggatózás után kiderülhet, hogy igenis sok minden történt, akár elhallgatni való rosszabb osztályzat, folyosói hempergős és egyben lebukásos verekedés, netán egy bántó beszólás elviselése vagy elkövetése. Ritka a szenzációs nap, de létezik. Van, akinek a lécet súroló jegyek sora után kapott váratlan ötös jelenti mindezt, másnál csak a tanulmányi verseny megnyerése tudatosítja ezt az említésre méltó fokozatot. Felnőtt életünk más terepein sincs ez másként, mondjuk néhány eltelt hét leltárja kapcsán.
A mi áprilisunk
Jelen esetben az április mérlege is hasonló elbírálás alá eshet, főleg ha az emberi cselekvést nagyban befolyásoló természet oldaláról közelítünk az OMSZ április 23-án közzétett agrometeorológiai összefoglalójában közöltek szerint. „Az előző heti meleg, többnyire száraz időben lehetett haladni a megszaporodott mezőgazdasági munkákkal. Sokat száradt a talaj felső 20 cm-es rétege a kora nyárias hőmérsékletű, többnyire száraz időjárás mellett. Számottevő mennyiségű csapadék csak kevés helyen hullott. A belvízzel elöntött területek nagysága tovább csökkent, a belvíz által nem érintett területeken pedig kimondottan száraz a felső talajréteg. Lejjebb haladva egyre több a nedvesség, és 50 cm-es mélység alatt már nincsen vízhiány. A meleg időnek köszönhetően a talaj hőmérséklete is folyamatosan emelkedik, a felső 20 cm-en 14 és 19 Celsius-fok között alakul. A jó időben rohamos fejlődésnek indult a vegetáció. A gyümölcsfák komolyabb lehűlés, illetve fagy nélkül vészelték át a virágzás időszakát.
Ezen a héten naposabb és felhősebb időszakok sűrűn váltják egymást, főként gomoly- és fátyolfelhők lesznek az égen. Összességében csapadéknyom és 15 mm közötti csapadékra lehet számítani, a záporos jelleg miatt elég változó területi eloszlásban.” A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vegetációs időszak kezdetével elvégezte az őszi vetésű kalászos gabonák és az őszi káposztarepce első tavaszi állapotminősítését. „Az őszibúza-vetéseket a téli fagy nem károsította jelentősebb mértékben. A 955 ezer hektáros vetésterület közel 90 százalékén jó vagy közepes az állomány állapota. A felázott talaj hátráltatta a tavaszi fejtrágyázást, de a jelentések szerint a táblák jelentős részén sikerült azt időben elvégezni. Az enyhe, hótakaró nélküli tél a várakozások ellenére nem okozott kipusztulást az őszi káposztarepcénél. A 270 ezer hektáros vetésterület több mint kétharmadán jó, további 25 százalékán közepes minőségű az állomány. A fejtrágyázást a repcénél is nehezítette az időjárás. A kora tavaszi rovarkártevők már megjelenek a táblákon, az ellenük való védekezést sok helyütt hátráltatja a felázott talaj. A 230 ezer hektáron termesztett őszi árpa jól bokrosodott, a fagy nem károsította a növényeket. Az őszi kalászosok fenológiai állapotával összességében elégedettek voltak a termelők, ha májusban megjön az aranyat érő eső, szép termés lehet az idei.”
Beárazás
Az agrarszektor.hu itt idézett megállapításai a mezőgazdasági termelést befolyásoló további tényezőit veszi sorra. „Trendfordulót jelez a mezőgazdasági árak növekedésének lassulása. A világszintű túltermelés miatt fokozatosan csökkenő árakra lehet számítani a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt, amivel szemben a magyar gazdák csak hatékonyságnövelő beruházásokkal vehetik fel a versenyt.
Januárban a mezőgazdasági termelői árak 2,1 százalékkal növekedtek az előző év azonos időszakához képest, ezen belül a növényi termékek ára 2,6 százalékkal, az élő állatok és állati termékek ára pedig 1,4 százalékkal nőtt – írja közleményében a K&H Bank Zrt. Hosszabb távon értékelve az árváltozást, jól látszik, hogy a 2016-ban gyakorlatilag beszakadt mezőgazdasági árak után 2016 végén–2017 elején trendforduló történt, és egy olyan áremelkedés kezdődött, ami pótolta az elmúlt időszak veszteségeit, és rendbe tette az ágazatot. A tavalyi évre ennek megfelelően a növekedés volt jellemző, ami egyúttal világszinten is a készletek feltöltődését eredményezte – közölte Tresó István, a K&H főosztályvezetője. A gabonakészletek talán soha nem voltak ilyen magas szinten, a sertéstenyésztés beindult, és a tejiparban is túltermelés mutatkozik.
Habár most még viszonylag magasan vannak az árak, a globális túltermelés fordít majd az eddigi növekvő trenden, és a továbbiakban nem várható az árak tartós emelkedése – hangsúlyozta a szakember. Sokkal inkább stagnálásra vagy akár árcsökkenésre kell felkészülni, és mivel jelenleg a piacon egyértelműen forrásbőség van, a magyar gazdáknak nincs más lehetőségük, mint hatékonyságnövelő beruházásokkal felkészülni a jelenleginél alacsonyabb felvásárlási árakra – állapította meg.”
Vadhajtás
A számunkra káros, de akaratunktól független új jelenségek, változások annyira hiányoznak nekünk, mint „ablakos tótnak a hanyatt esés.” Igaz, egy részükről már halottunk, de reménykedünk abban, hogy minket mindez nem fog érinteni. Ha mégis, legalább kíméletesen, s védekezésre alkalmas állapotban találjon bennünket. Sajnos az eddig csak körülöttünk létező problémák nagy valószínűséggel előbb-utóbb mégis csak begyűrűznek. Egyet ebből most kaptunk meg.
„Afrikai sertéspestis (ASP) vírusát mutatta ki vaddisznóban 2018. április 21-én a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A fertőzött hullát Heves megyéből szállították be vizsgálatra a hatósághoz. Az állat-egészségügyi szakemberek haladéktalanul megtették a szükséges intézkedéseket.
A betegség emberre nem veszélyes, a sertéshús és húskészítmények továbbra is biztonsággal fogyaszthatóak! Az ASP azonban súlyos gazdasági károkat okozhat, ezért a járvány házi sertésekre történő átterjedésének megakadályozása érdekében kulcsfontosságú az állattartók jogkövető, felelős magatartása! A hatóság kijelölte többek között a fertőzött, valamint a fertőzött területen belül a betegség szempontjából különösen ellenőrzött területet. Megtiltotta továbbá a társas vadászatok lebonyolítását, valamint az egyéni vadászatokat is feltételhez kötötte. A továbbiakban az állat-egészségügyi hatóság szakemberei elvégzik a fertőzött területen tartott valamennyi házisertés-állományban az állatok összeírását is. Ennek során azt is ellenőrizni fogják, hogy a sertéseket olyan módon tartják-e, amely megakadályozza a vaddisznókkal való érintkezést.
További fontos előírás, hogy a fertőzött területen található állattartó helyekről az Európai Unió más tagállamaiba vagy ún. harmadik országba nem lehet sertést szállítani, emellett egyéb esetekben is az állat-egészségügyi hatóság előzetes engedélyéhez kötött a kiszállítás. Az afrikai sertéspestis (ami nem azonos a sertéspestisként emlegetett klasszikus sertéspestissel) az emberre nem veszélyes! A jelentőségét az a gazdasági kártétel adja, ami egyrészt a megbetegedett állományok leöléséből, másrészt abból adódik, hogy az ASP megjelenése miatt hosszú távú korlátozások léphetnek életbe mind az Európai Unión belüli, mind az exportkereskedelemre vonatkozóan. A betegség különös veszélye, hogy nemcsak fertőzött élő sertések, hanem az azokból előállított, a vírust tartalmazó termékek, valamint a vaddisznók mozgása révén is igen gyorsan továbbterjedhet. Ráadásul a vírus környezeti hatásokkal szembeni ellenálló képessége igen nagy, hónapokig, bizonyos esetekben akár évekig is fertőzőképes marad.
A Nébih felhívja minden állattartó figyelmét a jogkövető, felelős magatartásra a járvány házi sertésekre történő továbbterjedésének meggátlása érdekben! Meg kell akadályozni, hogy a házi sertések vaddisznóval érintkezzenek, állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszer hulladékot („moslékot”) pedig soha ne adjunk a sertéseknek! Ha valaki sertésállományában hirtelen lázas megbetegedést, elhullást, vérzéses tüneteket észlel, 24 órán belül értesítse az állat-egészségügyi szolgálatot!”
SZERZŐ: TSZI.
